| FŐOLDAL | EURÓPA | Európai parlamenti választás - 2004 |
Egy hónappal az európai parlamenti választás előtt
Fidesz - MSZP - SZDSZ: 12-11-1?
A Magyar Gallup Intézet 2004. május 13. és 18. között 999 véletlenszerűen kiválasztott 18 éves és annál idősebb magyar állampolgárt kérdezett meg országszerte 67 elsődleges mintavételi ponton egyebek közt az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban.
A minta a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükrözi ország felnőtt lakosságának összetételét. Ugyanezen alkalommal külön kérdéssorban pártpreferencia-vizsgálatunkat is elvégeztük utána azonban hangsúlyosan az európai parlamenti választásra vonatkozóan kérdeztük az embereket.
Most negyvenhárom százalék ígéri biztosra a részvételét az európai parlamenti
választáson
2004 május közepén a választókorú népesség 94 százaléka mondta hogy hallott róla hogy júniusban európai parlamenti választásokat tartanak Magyarországon. Ez hat százalékkal több mint három hónappal ezelőtt volt.
A részvételi hajlandóságot tízfokú skála segítségével vizsgáltuk. E skálán az egyes azt jelentette hogy a kérdezett egészen biztosan nem venne részt a júniusi európai parlamenti választáson a 10-es pedig azt hogy egészen biztosan részt venne rajta. Azt hogy egészen biztosan részt venne az európai parlamenti választáson a megkérdezettek 43 százaléka mondta. Ez kisebb arány mint ahányan áprilisban ígérték biztosra részvételüket de magasabb mint a márciusi részvételi hajlandóság. Február óta 42-47 százalék között ingadozik azok aránya akik egészen biztosra mondják részvételüket. Azt hogy egészen biztosan nem menne el szavazni most 21 százalék felelte kérdésünkre - ez magasabb arány mint amit az előző hónapokban tapasztaltunk.
Vezet a Fidesz
de csökken a támogatottsága
Az európai parlamenti választáson listás szavazás lesz. A várható szavazói magatartásra vonatkozóan a következő kérdést tettük fel: "Ha most vasárnap tartanák az európai parlamenti választásokat Ön melyik listára szavazna?" A következő listákat neveztük meg: Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Magyar Szocialista Párt Magyar Demokrata Fórum Magyar Igazság és Élet Pártja Munkáspárt Szabad Demokraták Szövetsége és Szociáldemokrata Párt. A válaszadók egyéb párt listáját is megnevezhették felelhették hogy egyikre sem kívánnak szavazni vagy hogy nem mennének el szavazni valamint hogy nem tudják kire szavaznának.
A választókorú népesség közel egyharmada 31 százaléka azt mondta hogy a Fidesz listájára szavazna az európai parlamenti választáson. 23 százalék azt felelte hogy a szocialisták listájára adná a voksát.
A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség támogatottsága második hónapja csökkent s a három hónappal ezelőtti érték alá 31 százalékra esett vissza. Ez a támogatottság azonban még mindig 8 százalékponttal magasabb mint az MSZP-é mely - igaz szintén alacsonyabb mint februárban volt de - már második hónapja emelkedik.
Az MDF vezette listára a választókorú népesség szűk 3 százaléka az SZDSZ listájára közel 5 százaléka szavazna ha "most vasárnap" lenne az európai parlamenti választás.
A Munkáspárt listájára az európai parlamenti választáson 1 százalék szavazna más pártok együttesen sem rendelkeznek 1 százaléknyi támogatottsággal.
Melyik listára szavazna az európai parlamenti választáson?
(2004. május
felnőtt lakosság
%)
Hat százalékpontra csökkent a Fidesz előnye az EP-választáson a pártot
választó biztos szavazók körében
Mint már fentebb jeleztük május közepén a felnőtt népesség 43 százaléka mondta "egészen biztos"-ra részvételét a június 13-i európai parlamenti választáson. Azok aránya akik "egészen biztosra" ígérik részvételüket az európai parlamenti választáson és már tudják is hogy melyik párt listájára fognak szavazni a teljes népességen belül 35 százalék.
Az európai parlamenti választáson való részvételüket egészen biztosra ígérők közül azok körében akik tudják és meg is mondják hogy melyik párt listájára szavaznának a Fidesz 47 százalékos az MSZP 41 százalékos támogatottsággal rendelkezik. A Fidesz támogatottsága a februárihoz képest 3 százalékponttal csökkent a szocialistáké februárhoz képest nem változott: a márciusi jelentős csökkenés után tehát a jelek szerint a párt visszaszerezte biztos szavazóit.
Az ismert pártpreferenciájú biztos szavazók körében az MDF márciusra látványosan megerősödött azóta azonban fokozatosan visszaesett a februári 3 százalékos szintre. A Szabad Demokraták Szövetségének februárban éppen 5 százaléknyi biztos szavazója volt most 7 százalékot mondhat magáénak.
A Munkáspárt a Szociáldemokrata Párt valamint együttvéve az összes többi párt 1-1 százaléknyi támogatottságot kapott.
| Melyik listára szavazna az európai parlamenti választáson? (%) | ||
| Teljes népesség | Ismert preferenciájú biztos szavazók |
|
| N=999 | N=354 | |
| Fidesz | 31 | 47 |
| MDF | 3 | 3 |
| MIÉP | 0 | 1 |
| MSZP | 23 | 41 |
| SZDSZ | 5 | 7 |
| Munkáspárt | 1 | 1 |
| Szociáldemokrata Párt | 0 | 1 |
| Egyéb | 0 | 1 |
| Egyikre sem nem menne el szavazni | 17 | |
| NT / NV / NA | 20 | |
Három pártlista szerezne mandátumot
Nyolcmillió választójogosultat feltételezve 43 százalékos részvétel esetén csak valamivel több mint 170.000 szavazatra van szükség az 5 százalékos mandátumszerzési küszöb eléréséhez.
A májusi felmérés adatai alapján "egy most vasárnapi" európai parlamenti választáson három párt szerezne mandátumra jogosultságot: a Fidesz az MSZP és az SZDSZ.
Ha most vasárnap tartanák az európai parlamenti választást a Fidesz 12 az MSZP 11 az SZDSZ 1 mandátumra számíthatna az ismert pártpreferenciájú biztos szavazók arányából következtetve.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni azt is hogy a részvételüket egészen biztosra ígérők közül mintegy minden hatodik szavazó még nem tudja vagy nem mondja meg kire szavazna az európai parlamenti választáson.
Az alábbi ábra azt mutatja
hogyan nőtt
illetve csökkent
a nagyobb pártok biztos szavazóinak tábora abszolút számban
és hogyan
változott február óta az "egészen biztos" szavazási szándékot
jelző
de ismeretlen pártpreferenciájú szavazók száma. Érdemes megjegyezni
hogy a februári és márciusi nagyon magas Fidesz szavazó tömeg csökkenése
a választási kampány beindulásával nem a többi párt támogatottságának
hanem a bizonytalanok számának a növekedésével járt együtt.
Változások a pártok "egészen biztos" szavazóinak
táborában
(tízfokú skálán tízessel jelöltek)
Várakozások a választás eredményével kapcsolatban
Vizsgáltuk továbbá hogy az emberek véleménye szerint mely pártok listái szerezhetnek egyáltalán mandátumot vagyis a közvélemény várakozásai szerint mely pártok lépik majd át az 5 százalékos küszöböt.
Az SZDSZ listájáról a megkérdezettek 52 százaléka mondta hogy szerinte eléri a mandátumszerzési küszöböt. Ez az arány 2 százalékponttal magasabb mint egy hónapja volt. Az MDF vezette listáról a megkérdezettek 43 százaléka véli úgy hogy eléri a mandátumszerzési küszöböt - ez az arány ugyanakkora mint áprilisban. A Munkáspártnak a múlt havihoz képest most 2 százalékponttal többen 8 százaléknyian adják meg az esélyt a mandátumszerzési küszöb átlépésére a MIÉP-ről változatlanul 6 százalék a Szociáldemokrata Pártról az áprilisinak több mint kétszerese közel 5 százalék feltételezi ezt. Más pártnak nem jósoltak esélyt a megkérdezettek.
A Fidesz listájáról 84 százalék az MSZP listájáról 81 százalék mondta hogy eléri a mandátumszerzésre jogosító határt.
A legtöbb mandátumot az európai parlamenti választáson a felnőtt népesség 40 százaléka szerint a Fidesz szerzi meg - ez 1 százalékponttal alacsonyabb arány mint egy hónapja. Az MSZP-ről a választókorúak 27 százaléka véli hogy megszerzi a legtöbb mandátumot - ez 2 százalékponttal magasabb mint az áprilisi érték.
Tovább javult a miniszterelnök munkájának megítélése
Ugyanezen felmérésünk során hagyományos havi pártpreferencia-vizsgálatunkat is elvégeztük egy feltételezett "most vasárnapi országgyűlési választással" kapcsolatban téve fel kérdéseinket. Az előző havi méréseinkkel összevetve az adatokat azt látjuk hogy a változások nem azonosak azzal ahogy az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos vélemények változnak.
A szavazásra jogosultak körében (tehát a 18 évesnél idősebb népességben) 11 százalékpontról 10 százalékpontra csökkent a Fidesz előnye a szocialistákkal szemben. Az MSZP támogatottsága az áprilisi mérésünkhöz képest 2 a Fideszé 1 százalékponttal nőtt: A Fidesz-Magyar Polgári Szövetségre a választókorú népesség 32 százaléka a szocialistákra 22 százaléka szavazna egy most vasárnapi országgyűlési választáson.
Az MDF szimpatizánsai körében 1 százalékpontnyi fogyást tapasztaltunk a többi párt támogatottsága nem változott a múlt hónap óta. A szabad demokratákra 4 a magyar demokratákra 2 a Munkáspártra a MIÉP-re a Centrum Pártra valamint együttvéve a többi pártra 1-1 százalék szavazna.
Tizennyolc százalék nem tudja vagy nem mondja meg melyik pártra szavazna 19 százalék pedig nem venne részt a választáson.
Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt
népességben (2004. május)
A valamilyen pártot választók aránya nem változott: fél éve (január kivételével) a felnőtt lakosság 63 százaléka vall valamilyen pártkötődésről.
A pártot választók körén belül a Fidesz és az MSZP híveinek aránya egyaránt 1-1 százalékponttal nőtt április óta: most 51 illetve 34 százalék. Az SZDSZ-t az MDF-et valamint a MIÉP-et választók aránya ebben a körben egyaránt 1-1 százalékponttal csökkent most 6 4 illetve 1 százalék itt a híveik aránya. A Munkáspártot és a Centrum Pártot választók aránya ebben a körben változatlanul 2-2 százalék.
A pártot választó biztos szavazók körében ugyancsak változatlan maradt a különbség a két vezető part között: mindkettő támogatottsága 2-2 százalékponttal nőtt egy hónap alatt. A különbség így változatlanul 17 százalékpont a Fidesz javára: a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség támogatottságé ebben a körben 52 százalék a szocialistáké 35 százalék.
A többi párt támogatottsága csökkent a pártot választó biztos szavazók körében: az SZDSZ -é 2 az MDF-é a MIÉP-é és a Munkáspárté 1-1 százalékponttal. Támogatottságuk így most 6 3 illetve 1-1 százalék. A Centrum Párt megőrizte 1 százalékos támogatottságát.
Pártok szavazótáborainak százalékos aránya
2004 májusában
| A teljes mintában | A pártot választók között | A pártot választó biztos szavazók között | |
| N=999 fő (a teljes minta hibája: +/- 3 2%) |
N=628 fő (a részminta hibája: +/- 4%) |
N=442 fő (a részminta hibája: +/- 4 5%) |
|
| MSZP | 22 | 34 | 35 |
| SZDSZ | 4 | 6 | 6 |
| Munkáspárt | 1 | 2 | 1 |
| Fidesz | 32 | 51 | 52 |
| MDF | 2 | 4 | 3 |
| MIÉP | 1 | 1 | 1 |
| Centrum Párt | 1 | 2 | 1 |
| Más pártok | 1 | 1 | 1 |
| Nem szavazna | 19 | ||
| Nem tudja nem válaszol | 18 |
A kormány megítélése túljutott a mélyponton
Medgyessy Péter kormányfő megítélése áprilisi mérésünk óta tovább javult: a munkájával elégedettek aránya 4 százalékponttal nőtt az elégedetleneké 1 százalékponttal csökkent. Most a megkérdezettek kevesebb mint fele elégedetlen a kormányfő tevékenységével (48%) és több mint egyharmada (37%) mondja hogy jól végzi munkáját. Március óta 12 százalékponttal nőtt az elégedettek aránya - utoljára decemberben volt közel ilyen magas (36%) és tavaly augusztusban ugyanilyen magas ez az érték.
A kormány megítélése a múlt havi erőteljes
10 százalékpontos
javulás után most 1 százalékponttal erősödött: 34 százalék a kormány munkáját
inkább jónak minősítők
és változatlanul 53 százalék a kormány munkáját
kedvezőtlenül megítélők aránya. Több szempontból is nőtt azonban a kormány
számára kedvező vélemények aránya.
A kormány számára kedvező vélemények alakulása
a múlt év vége óta
(felnőtt népesség
%)
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel.
2004 májusában 999 felnőtt magyar állampolgárt
kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2004. május 13. és 18. között
került sor 67 elsődleges mintavételi ponton. A mintavétel a többlépcsős
rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a szavazáson való részvételüket egészen biztosra ígérőkre vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4 5%.
Kapcsolódó oldalak
Európai parlamenti választás (Háttéranyagok)
A két legerősebb párt támogatottsága a választókorú népesség körében 1999 márciusa óta
A mindenkori miniszterelnök munkájának megítélése 1999 februárja óta
