Magyarországon magasabb a részvételi szándék mint a jelenlegi tagországok átlagában
EP-választás: központi kérdés
a munka és a mezőgazdaság helyzete
A Magyar Gallup Intézet 2004. február 5. és 9. között 1006 véletlenszerűen kiválasztott 18 éves és annál idősebb magyar állampolgárt kérdezett meg országszerte 67 elsődleges mintavételi ponton egyebek közt az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban. A felmérés eredményéről korábban már beszámoltunk most újabb adatokat teszünk közzé összevetve őket az Eurobarométer-kutatás köztük a tagjelölt országokban a Magyar Gallup Intézet által vezetett kutatás 2003. őszi eredményeivel.
Az európai parlamenti választás kampányának a lakosság kétharmada szerint
Magyarországhoz kapcsolódó kérdésekre kell összpontosítania
A 2004. februári közvélemény-kutatásunk során egyebek közt azt is megkérdeztük hogy az emberek véleménye szerint mire kellene összpontosítani az európai parlamenti választás kampányában.
A felkínált válaszlehetőségek közül az emberek a legkisebb arányban az Európai Parlamenttel és az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket jelölték meg mint kívánatos kampánytémákat. A legnagyobb arányban a foglalkoztatásra valamint a mezőgazdaságra vonatkozó témákat tartják a kampányok számára központinak.
A lakosság kétharmadának egybehangzó véleménye hogy a kampánynak speciálisan Magyarországhoz kapcsolódó kérdésekre kell összpontosítania. A foglalkoztatás és a mezőgazdaság kérdései után sorrendben az oktatás a bűnözés a környezet és a külpolitika kérdései következtek mint kívánatos kampánytémák.
Mire összpontosítson az európai parlamenti
választás kampánya?
(magyar felnőtt lakosság
2004. február
%)
Hasonló felmérést 4 hónappal ezelőtt 2003 októberében végeztünk. Az akkori adatokat a mostaniakkal összevetve azt látjuk hogy ez idő alatt némileg változott a közvélemény. Magyarországon 2004 februárjában valamennyi témát nagyobb arányban jelölték meg mint 2003 őszén - ez azt jelzi hogy az embereket a négy hónappal ezelőttihez képest intenzívebben foglalkoztatják ezek a kérdések s maga az európai parlamenti választás.
A legnagyobb mértékben a foglalkoztatás és a mezőgazdaság súlya nőtt meg ősz óta az emberek szemében (18 illetve 20 százalékponttal) továbbá az oktatásé (17) a környezet kérdéseié (11) valamint a bűnözésé (10) és a külpolitikáé (9 százalékponttal). Az egyetlen kivétel a közös védelmi politika ügye - erről most a korábbinál 5 százalékponttal kevesebben mondták hogy az EP-választás kampányának erre kellene összpontosítania (31 százalék az őszi 36 százalékkal szemben). Az európai uniós ügyeket (az Európai Parlament tevékenysége az Európai Unió bővítése az Európai Unió intézményeinek reformja) az őszi felmérés során is és a februári felmérés során is a legkisebb arányban tartották központi kampánytémának.
Mire összpontosítson az európai parlamenti
választás kampánya?
(magyar felnőtt lakosság
2003. október
2004. február
%)
A magyar közvéleményt a csatlakozó országokéval és az uniós tagországokéval a 2003 őszi felmérések (CCEB 2003.4 EB-60) adatai alapján tudjuk összehasonlítani. A magyar felnőtt lakosság a többi csatlakozó ország átlagával pontosan megegyező sorrendben rangsorolta az első három helyre a foglalkoztatást a speciálisan az országhoz kapcsolódó kérdéseket és a mezőgazdaságot. A bűnözés a magyar közvéleményben statisztikai hibahatáron belül szerepel nagyobb súllyal az uniós polgárok jogainak átlagához képest mint a tíz csatlakozó ország átlagában. A bevándorlás problémájára ugyan a magyar lakosság alig több mint negyede (27 százaléka) szerint kellene hogy összpontosítson a kampány mégis két hellyel előbbre rangsorolódik nálunk mint a tíz csatlakozó ország átlagában.
A foglalkoztatás nem csupán Magyarországon és az idén csatlakozó tíz ország átlagában áll az első helyen (63 illetve 68 százalékkal): az Európai Unió átlagában is ezt tartja a lakosság legnagyobb arányban (54%) olyan kérdésnek mint amire az EP-választás kampányának összpontosítania kell. A speciálisan az adott országhoz kapcsolódó kérdéseket ugyan jóval kisebb arányban tartják kiemelt kampánykérdésnek az uniós tagországokban mint Magyarországon vagy a csatlakozók átlagában (29 százalék szemben a 61 illetve 56 százalékkal rangsorban azonban ez nem jelent sokkal alacsonyabb "helyezést": az unióban az ötödik míg Magyarországon és a csatlakozók átlagában a második. Ha pedig a nevesítetten uniós témakörök súlyát nézzük azt látjuk hogy azok az unió tagországainak átlagában is a lista végére sorolódtak sőt az unió polgárainak jogai témakört a csatlakozó országok átlagában is és Magyarországon is a lakosság közel fele (48 százaléka) az Európai Unió átlagában pedig csak alig több mint negyede (26 százaléka) tartja központi fontosságú kampánykérdésnek.
Lényegibb különbség az uniós tagországok és a csatlakozó
országok között az
hogy az uniós közvélemény kisebb arányban javasolja
az egyes témákat
hogy azokra összpontosítson az európai parlamenti választás
kampánya. Az EU tizenötök átlagában csak egyetlen kérdés van
amelyet
a lakosság több mint fele nevezett meg kiemelendő kampánytémaként
Magyarországon
és a tagjelölteknél négy
illetve három témát javasol hagsúlyozandónak
a lakosság több mint fele vagy legalább a fele. A legnagyobb eltérés
a mezőgazdaság megítélésében tapasztalható: 2003 őszén Magyarországon
60
a csatlakozó országok átlagában 51 százalék
az EU-ban viszont a lakosságnak
alig több mint egyötöde (21 százaléka) mondta
hogy arra kellene összpontosítania
a kampánynak. Nagy eltérés tapasztalható a bevándorlás megítélését
illetően is: az unió átlagában ez a harmadik legfontosabbnak tartott kampánytéma
míg Magyarországon csak a 10.
a csatlakozók átlagában pedig a 11. a sorrendben.
Mire összpontosítson az európai parlamenti
választás kampánya?
(felnőtt lakosság - Magyarországon
az idén csatlakozó tíz országban
valamint az Európai Unió tagországaiban
2003. október
%)
Az őszi 34 százalékos arány alacsony volt ugyan
de magasabb az uniós
átlagnál
Az európai parlamenti választáson való részvételi hajlandóságra vonatkozó 2004. februári mérési adatainkat a közelmúltban már közzétettük. Az Európai Bizottság ez után hozta nyilvánosságra az uniós tagországokban végzett 2003 őszi felmérés eredményeit (EB-60) valamint a Magyar Gallup Intézet által készített jelentést a tagjelölt országokban ugyancsak 2003 őszén végzett közvélemény-kutatásról (CCEB 2003.4). Ez a két kutatás azonos időpontban mért adatokat tartalmaz a tizenöt uniós tagországról és a csatlakozó országokról így 2003 őszére vonatkozóan összehasonlítható hogy mekkora volt a tizenöt valamint a tíz országban a részvételi hajlandóság a közelgő európai parlamenti választással kapcsolatban.
A 2003 őszi 34 százalékos magyarországi részvételi hajlandóság magasabb mint a tíz csatlakozó ország átlaga (26%). A magyar részvételi hajlandóságot csak a ciprusiaké és a máltaiaké haladta meg (44 illetve 43 százalék). A volt szovjet tömbhöz tartozott valamennyi csatlakozó országban alacsonyabb részvételi hajlandóságról nyilatkoztak az emberek.
Mint alábbi ábránkon látható a tavaly őszi felméréskor a magyarországi részvételi hajlandóság 2 százalékponttal meghaladta a 15 uniós tagország átlagát és egyebek közt magasabb volt mint a szomszédos Ausztriáé az összehasonlításokban gyakran emlegetett Portugáliáé és különösen mint az Egyesült Királyságé. (Az adatok azok százalékos arányát mutatják akik egy tízfokú skálán 10-essel vagyis "egészen biztos"-ra jelölték hogy részt vennének a következő európai parlamenti választáson.)
Részvételi hajlandóság az európai parlamenti
választásokon
az Európai Unió tagországaiban és a 2004-ben csatlakozó országokban
2003 őszén (%)
2002 szeptemberében majd 2003 májusában az EU-népszavazást követően is 43-43 százalékos részvételi hajlandóságot mértünk Magyarországon az európai parlamenti választásokra vonatkozóan (CCEB 2002.2 CCEB 2003.4 összehasonlító adata). 2003 októberére azonban - mint fentebb láttuk - 34 százalékra csökkent ez az arány. Idén februárra miután már megkezdődött Magyarországon a pártok EP-választási kampánya a részvételüket egészen biztosra mondók aránya visszatért a korábbi szintre sőt 2 százalékponttal magasabbra 45 százalékra emelkedett.
A közvélemény-kutatási felmérések természetesen ilyen időtávon nem tekinthetők előrejelzéseknek. 2002 szeptemberében - több mint fél évvel az uniós népszavazás előtt - a megkérdezettek 52 százaléka mondta hogy egészen biztosan részt venne az uniós népszavazáson 2003 márciusában pedig egy hónappal a népszavazás előtt 58 százalék jelölte a tízfokú skálán tízessel egészen biztosra a részvételi hajlandóságát. A tényleges részvételi arány 2003 áprilisában valójában mindkét értéknél alacsonyabb 45 62 százalék volt.
Az európai parlamenti választáson való részvételi hajlandóság számos tényezőtől függően időről időre változik s az emberek tényleges magatartását végül a választást közvetlenül megelőző időszak politikai eseményei és a pártok kampányának hatásai befolyásolják.
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot
folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya
a
korcsoportok aránya
valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan
tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen
kiválasztott embereket keresnek fel.
2004 februárjában 1006 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes
megkérdezésekre 2004. február 5. és 9. között került sor 67 elsődleges
mintavételi ponton. A mintavétel a többlépcsős
rétegzett mintavételi
eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a szavazáson való részvételüket egészen biztosra ígérőkre vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4 8%.
Választói aktivitás Magyarországon (1994-2003)
Hogyan hat a választói aktivitás a mandátumszerzési küszöbre?
Választói aktivitás az uniós tagországokban az európai parlamenti választásokon
(1979-1999)Magyar pártok és az Európai Parlament
