Most negyvenöt százalék ígéri biztosra a részvételét az európai parlamenti választáson

Négy hónappal az esemény előtt a választókorú népesség 88 százaléka hallott róla hogy júniusban európai parlamenti választásokat tartanak Magyarországon. A felnőtt lakosság valamivel több mint egy tizede (11%) azt válaszolta kérdésünkre hogy még nem hallott erről.

A részvételi hajlandóságot tízfokú skála segítségével vizsgáltuk hogy egy korábbi kutatásunk eredményeivel összevethessük. E skálán az egyes azt jelentette hogy a kérdezett egészen biztosan nem venne részt a júniusi európai parlamenti választáson a 10-es pedig azt hogy egészen biztosan részt venne rajta. Azt hogy egészen biztosan részt venne az európai parlamenti választáson a megkérdezettek 45 százaléka mondta. Ez azt jelenti hogy október óta nőtt a részvételüket biztosra ígérők aránya. 2003 májusában 43 százalék 2003 októberében 34 százalék most februárban 45 százalék mondta biztosra részvételét.

Azt hogy egészen biztosan nem menne el szavazni most közel 15 százalék felelte kérdésünkre. A megkérdezettek 5 százaléka nem válaszolt arra mennyire valószínű a részvétele a választáson.

A választókorúak harmada a Fideszt támogatja

Az európai parlamenti választáson listás szavazás lesz. A várható szavazói magatartásra vonatkozóan a következő kérdést tettük fel: "Most hét pártról tudható hogy listát kíván állítani az európai parlamenti választásokon. Ha most vasárnap tartanák az európai parlamenti választásokat Ön melyik listára szavazna?" A következő listákat neveztük meg: Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Magyar Szocialista Párt Magyar Demokrata Fórum (közös lista a Független Kisgazda Párttal a Magyar Demokrata Néppárttal és a Vállalkozók Pártjával) Magyar Igazság és Élet Pártja Munkáspárt Szabad Demokraták Szövetsége és Történelmi Szociáldemokrata Párt. A válaszadók egyéb párt listáját is megnevezhették felelhették hogy egyikre sem kívánnak szavazni vagy hogy nem mennének el szavazni valamint hogy nem tudják kire szavaznának.

A választókorú népesség egyharmada 33 százaléka azt mondta hogy a Fidesz listájára szavazna az európai parlamenti választáson. 24 százalék azt felelte hogy a szocialisták listájára adná a voksát.

Az SZDSZ listáját valamint az MDF vezette közös listát egyaránt a választókorú népesség valamivel több mint 2 százaléka támogatta.

A Munkáspárt listájára az európai parlamenti választáson most valamivel több mint 1 százalék szavazna. A MIÉP a Történelmi Szociáldemokrata Párt és együttvéve az egyéb pártok 0 5-0 5 százaléknyi támogatottságot sem mondhatnak magukénak.

Melyik listára szavazna az európai parlamenti választáson?
(Felnőtt lakosság %)

A teljes felnőtt népesség körében lényegében - a statisztikai hibahatáron belül - ugyanazt a pártpreferenciát tapasztaltuk az európai parlamenti választásra vonatkozóan mint amilyen eredményt a hagyományos (hazai országgyűlési választásra vonatkozó) pártpreferencia-kérdésünkre kaptunk ugyanezen felmérés során. Mielőtt ugyanis az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos kérdéseinket feltettük volna általánosságban is feltettük azokat a kérdéseinket amelyekkel általában a pártpreferenciát mérjük egy feltételezett "most vasárnapi" választásra vonatkozóan nem az európai parlamenti listákra hanem a szokásosan megnevezett pártokra kérdezve. A két nagy párt támogatottságát illetően mindkét kérdésünk esetében 9 százalékpontnyi különbség mutatkozott a Fidesz javára.

A teljes választókorú népesség egynegyedének pártpreferenciáiról nincsenek adataink.

Az ismert pártpreferenciájú biztos szavazók fele voksolna a Fidesz európai parlamenti listájára

A mandátumokban megnyilvánuló választási eredmény természetesen nem egyszerűen a pártszimpátiáktól hanem az egyes pártok szimpatizánsainak választói aktivitásától a ténylegesen leadott szavazatok arányától függ. A júniusi európai parlamenti választáson való részvételét mint fentebb jeleztük a felnőtt népesség 45 százaléka mondta "egészen biztos"-ra.

Az európai parlamenti választáson való részvételüket egészen biztosra ígérők közül azok körében akik már tudják és meg is mondják hogy melyik párt listájára szavaznának a Fidesz 50 az MSZP 41 százalékos támogatottsággal rendelkezik. A Fidesznek tehát ebben a körben - a választókorú népesség 37 százalékát kitevő körben - 9 százalékpontnyi a fölénye az MSZP-vel szemben.

Az ismert pártpreferenciájú biztos szavazók körében a Szabad Demokraták Szövetségének a támogatottsága éppen a 4 és 5 százalék között van az MDF vezette listáé kissé haladja meg a 3 százalékot.

A Munkáspártnak e körben valamivel több mint 1 százalékos a szavazótábora.

A MIÉP támogatottsága és együtt véve az egyéb pártoké a 0 5-0 5 százalékot sem éri el a részvételüket egészen biztosra ígérők és határozott pártpreferenciájukat meg is jelölök körében.

Nyolcmillió választójogosultat feltételezve 45 százalékos részvétel esetén a következő "egészen biztos" szavazatszámokkal kalkulálhatunk:

Látható: a "kis" pártok "egészen biztos szavazói"-nak száma meglepően kicsiny. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: a részvételüket egészen biztosra ígérők 19 százaléka még nem tudja vagy nem mondja meg kire szavazna az európai parlamenti választáson. Ez jelentős szám a mögötte rejlő bizonytalan választói magatartás nagymértékben befolyásolhatja a választás kimenetelét.

A Fidesz és az MSZP "egészen biztos szavazói" tábora közt több mint negyedmillió (270 ezer) szavazat különbség van a Fidesz javára annak ellenére hogy az MSZP szimpatizánsainak az európai parlamenti választáson relatíve nagyobb a szavazási hajlandósága mint a Fidesz-szimpatizánsoknak. Az ismeretlen (még kialakulatlan?) pártpreferenciájú "egészen biztosan szavazók" nagy száma matematikailag akár arra is elegendő hogy megfordítsa a Fidesz és az MSZP erősorrendjét. A Fidesznek azonban jóval nagyobbak a tartalékai mint az MSZP-nek: az európai parlamenti választásra vonatkozóan a teljes választókorú népességben több mint 2 6 milliós a támogatói köre (ebből több mint 1 45 millió a biztos szavazója); az MSZP támogatói köre ezzel szemben csak közel 1 9 milliós (amiből közel 1 2 millió biztos szavazóra számíthat a mostani felmérés adatai szerint).

Az egyes pártoknak pozíciójuk erősítéséhez vagy megváltoztatásához három irányban kell erőfeszítéseket tenniük:

A kis pártok szimpatizánsai között kevés a biztos szavazó

Ha az ismert pártpreferenciájú biztos szavazók százalékadatait nézzük az SZDSZ-nek szűken megvan az MDF-nek nincs meg a mandátumszerzési küszöb eléréséhez szükséges öt százaléka. Ez a négy és fél százaléknyi voks azonban az SZDSZ-nek is kevés ha az ismeretlen pártpreferenciájú egészen biztos szavazók közül nem talál nagyobb arányban támogatókra. A teljes népesség körében megvallott pártszimpátiák adataiból kalkulálva az látható hogy mindkét pártnak van annyi támogatója amennyi a 45 százalékos részvételnél érvényesülő mandátumszerzési küszöb eléréséhez szükséges - a kérdés az hogy szimpatizánsaik elmennek-e szavazni illetve hogy azok a korábbi szimpatizánsaik akik a legutóbbi országgyűlési választáson az MSZP-re vagy a Fideszre szavaztak a fő politikai irányt erősítendő most visszatérnek-e hozzájuk.

A MIÉP-nek és a Munkáspártnak nemcsak biztos szavazója van kevés a mostani felmérés adatai szerint hanem támogatói köre is messze alatta marad az 5 százalékos küszöb eléréséhez szükséges szavazatszámnak. Az ő esélyük abban rejlik hogy a teljes választókorú népességen belül 1 9 milliós és az "egészen biztos szavazókon" belüli közel 700 ezer fős ismeretlen pártpreferenciájú választói tömegből hány szavazatra számíthatnak.

Hogyan hat a részvételi arány az egyes listák támogatottságára?

Az európai parlamenti választásra vonatkozó jelenlegi attitűdöket az előzőkben annak alapján vizsgáltuk hogy milyen a teljes választókorú népesség valamint a részvételüket egészen biztosra mondók politikai preferenciája.

Az egyes listák támogatottsági tartalékait egyfelől az jelzi hogy a teljes választókorú népességen belül mekkora a támogatottságuk másfelől az hogy megnézzük hogyan bővül az egyes listák támogatóinak köre ha a részvételüket 10-essel egészen biztosra jelölők után fokról fokra számba vesszük azok preferenciáit is akik csak 9-essel 8-assal 7-essel jelölték részvételi hajlandóságukat. Ezzel arra vonatkozóan kapunk adatokat hogy a mai megvallott politikai preferenciák a választókorúak 50 55 60 65 százalékos köreiben milyen arányokban érvényesülnek. Itt sem ahogy a korábbiakban sem nem előrejelzést adunk hanem arra vonatkozóan közlünk adatokat hogy az ismert preferenciájú választópolgárok különböző részvételi hajlandóságú csoportjaiban ma milyen az egyes listák támogatottsága ismételten jelezve hogy a teljes népesség egynegyedének vagy még nincs kialakult pártpreferenciája vagy nem árulta el azt.

Ábráinkon látható: az ismert pártpreferenciájú szavazók körében a Fidesznek nagyobb részvételi arány mellett is nagyobb a támogatottsága mint az MSZP-é. A parlament két kisebb pártja esetében az látható: az SZDSZ szavazóinak aránya csökken a részvételi arány növekedésével az MDF-é nagyjából azonos szinten marad illetve kissé emelkedik is ez azonban távolról sem elég az öt százalékos küszöb elkéréséhez. E két párt számára tehát az jelenthet esélyt ha saját választóik esetleges alacsonyabb részvételi arány mellett is mind szavaznak továbbá ha az ismeretlen pártpreferenciájúak közül sikerülne megnyerniük elegendő számú voksot. Az ábrán látható trend alapján ítélve SZDSZ számára valószínűleg kedvezőbb lenne a 45 százalékosnál alacsonyabb részvételi arány.

Fidesz és MSZP arány különböző európai parlamenti választási részvételi arányoknál

SZDSZ és MDF arány különböző európai parlamenti választási részvételi arányoknál

Az SZDSZ-ről 45 az MDF-ről 40 százalék feltételezi hogy át tudja lépni az 5 százalékos küszöböt

Az 5 százalékos mandátumszerzési küszöb 45 százalékos részvétel mellett kb. 180000 szavazat. A biztos szavazási részvételt ígérő de ismeretlen pártpreferenciájú 19 százalék egy esetleges 45 százalékos részvételi arány mellett közel hétszázezer voksot jelent - ez több mint háromszorosa az 5 százalékos küszöbértéknek.

Vizsgáltuk azt is hogy az emberek véleménye szerint mely pártok listái szerezhetnek egyáltalán mandátumot vagyis mely pártok lépik majd át az 5 százalékos küszöböt.

Az SZDSZ listájáról a megkérdezettek 45 százaléka az MDF-vezette listáról a megkérdezettek 40 százaléka véli úgy hogy eléri a mandátumszerzési küszöböt. A Munkáspártnak 6 a MIÉP-nek 4 a Történelmi Szociáldemokrata Pártnak mindössze 1 százalék ad erre esélyt. (A nem tudja / nem válaszol értékek 19-27 százalék között mozogtak.)

Mely pártok lépik át a mandátumszerzési küszöböt?

A Centrum Pártot spontán nevezte meg 1 százalék mint olyat amelynek listája mandátumot tudna. szerezni.

Érdekes hogy sem a Fidesz sem az MSZP esetében nem gondolja mindenki úgy hogy át tudja lépni az 5 százalékos küszöböt: az előbbi esetében 85 az utóbbi esetében 80 százalék mondta csak hogy elérik a mandátumszerzésre jogosító határt. Sokan nem a reálisan feltételezhető eshetőségek hanem vágyaik alapján válaszoltak erre a kérdésünkre. A különböző kérdésekre adott válaszokat összevetve azonban mindenesetre következtetni lehet arra hogy az SZDSZ-szimpatizánsok nagyobb arányban bíznak abban hogy pártjuk átlépi az 5 százalékos mandátumszerzési küszöböt mint amennyire az MDF-szimpatizánsok bíznak abban hogy pártjuk képes lesz mandátumot szerezni.

A legtöbb mandátumot az európai parlamenti választáson a Fidesz szerzi meg a felnőtt népesség 45 százaléka szerint.

Az MSZP-ről a választókorúak negyede véli hogy megszerzi a legtöbb mandátumot. Az MDF-ről és az SZDSZ-ről 1-1 százalék gondolja ezt a bizonytalanok aránya 28 százalék.