|
||
|
||
|
 Elkészült a vizsgálat eredményeit bemutató kutatási jelentés html változata.
Ezt az összefoglaló jelentést ezen a linken találja!
Országkép Vizsgálat Készült a MEH Országimázs Központja megbízásából A Magyar Gallup Intézet a Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központja megbízásából az ország százhúsz különböző pontján 1206 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdezett meg január 15. és január 19. között. A vizsgálat eredményeinek részletes feldolgozása még folyik jelenleg az országképpel és magyarságképpel kapcsolatos legfontosabb megállapításokat és eredményeket mutatjuk be a részletesebb kutatási jelentés február elejére készül el. A megkérdezettek a 18 év feletti magyar lakosságot reprezentálják nem korcsoport és iskolai végzettség és településtípusok szerint. A vizsgálat legfontosabb megállapításai egy-egy mondatban: A magyar társadalom önképe és országképe összetett és ellentmondásos. Az emberek döntő része tehetségesnek dinamikusnak célratörőnek alkotó szelleműnek tartja az ország lakosságát. Jóval kedvezőtlenebbül ítélik meg azonban az ország állapotát. Magyarnak lenni 2000-ben tíz emberből nyolc inkább büszke arra hogy magyar mint nem. A lakosság nagy része kb. háromnegyede szerint magyarnak jobb lenni mint a felsorolt nemzetek bármelyikének. Átlagosan a lakosság háromnegyede örül annak hogy Magyarországon él. Ha az embernek lenne lehetősége arra hogy szabadon válasszon magának országot a magyarok kétharmada akkor is itt élne. Országkép a külföldiek szemében - a magyarok szerint Nyílt kérdésekkel (előre megadott válaszlehetőségek nélkül) tudakoltuk a megkérdezetteket hogy melyek "azok a pozitívumok jó tulajdonságok illetve melyek azok a negatívumok rossz tulajdonságok amik egy külföldinek eszébe jutnak Magyarországgal kapcsolatban". A magyarok szerint a külföldiek Magyarországról kialakult képe a következő pozitív elemeket tartalmazza:
A magyarok szerint a külföldiek Magyarországról kialakult képe a következő negatív elemeket tartalmazza:
Országkép a magyarok szerint Szinte mindenki egyetért abban hogy Magyarország
A lakosság döntő része (több mint 80%) egyetért abban hogy Magyarország
A magyarok kétharmada-háromnegyede szerint viszont nem jellemző hogy Magyarország
A legjellemzőbbnek vélt tulajdonságok csoportjában három a történeti múlthoz kötődik. Nagyon előkelő helyen van a "Vállalkozó szellemű emberek országa" és a "Szorgalmas ország" is. Ezek lehetnek a jövő zálogai. Nagyon kevesen tartják Magyarországot "Fejlett országnak" "Rendes és tiszta országnak" "Jó gazdasági teljesítmények országának". A lakosok alig negyede illetve ötöde tartja az országot az "egymással törődő szolidáris emberek országának" és a "társadalmi igazságosság országának". A jövő Magyarországa A magyar lakosság legnagyobb része az országot a mindennapi élet és a megélhetés biztonságát nyújtó Magyarország felé vezetné. A felkínált jövőképek sorrendje a következőképpen alakult
Kevesebbeket vonz egy katonailag erős vagy egy vallásos Magyarország. Történelmi korszakok megítélése és az országimázs A magyarok közül legtöbben Mátyás király uralkodását tekintik jó vagy kimagasló időszaknak a történelmünkben. Szent István király időszakát is a lakosság háromnegyede ismeri el. A lakosság több mint a fele tekint pozitívan a hatvanas-nyolcvanas évek időszakára is. A legsötétebb időszaknak a török hódoltság kora az ötvenes évek Rákosi-korszaka és a két világháború közötti Horthy-korszak minősült. Az utolsó tíz évet a lakosság negyede sorolta a kimagaslóan jó vagy a jó időszakok közé. A 16. századtól a 19. század végéig -- a török hódoltság kivételével - mintha kiesett volna a társadalom széles rétegeinek tudatából (20-25 százalék között mozog az ezekre a századokra eső "Nem tudom" válaszok száma). Magyarságkép - Milyen a magyar? A magyar emberekre a döntő többség (80-90%) szerint jellemző hogy
A magyar emberekre a lakosság több mint fele szerint nem jellemző hogy
Ebben az első gyorselemzésben még csak elnagyoltan rajzolódik ki a magyar társadalom önképe illetve az emberek egymásról alkotott képe. Ez az első gyorsfénykép három elemből tevődik össze. Legmarkánsabban egy alkotószellemű értelmes művelt dinamikus törekvő céltudatos kötelességtudó és kitartó személyiség körvonalai rajzolódnak ki. Pozitív de nem ennyire pozitív képet kapunk ha az erkölcsi tulajdonságok felől nézzük a magyar társadalom tagjait. Valamivel kevesebben vélik úgy hogy tisztaság rendesség gerincesség becsületesség megbízhatóság jellemzi őket. Két komoly gyengeség az ami a leginkább megjelenik a kollektív önképben. Az egyik a mértékletesség hiánya a másik az együttműködés a társadalmi-közösségi összetartás készségnek a relatív hiánya. Ami persze egy bizonyos formában pozitívum más formában negatívum is lehet. A ravaszság jég-hátán-is-megélni-tudás agyafúrtság itt "ügyeskedővé" torzul a becsvágyó törekvő ember "törtetővé" válik. A megélhetésért való kitartó és szorgalmas küzdelem "anyagiasságba" és "kapzsiságba" is beletorkolhat. Az hogy a "bosszúálló" is megjelenik a tulajdonságok között megint csak arra utal hogy a társadalmi együttélés gyakorlatával van nálunk valami baj. Az emberkép kifejezetten pozitív a társadalmi együttélésről alkotott kép jóval negatívabb. Mintha olyan országban élnénk ahol tehetséges céltudatos tisztességes emberek élnek akik azonban egymással valahogy nem férnek meg nem tudnak együtt élni. A további tulajdonságok között a pozitív vonások a dominánsak. Itt is egy önmagában tehetségében győzni akarásában bízó ember és társadalom képe rajzolódik ki. Itt még a társadalmi összefogás mozzanata is megjelenik. Ez a kép is jóval pozitívabb mint amit feltételezni szokás. Kirajzolódnak persze az árnyak is: a széthúzásra és a "rossz kedvre" borúlátásra való hajlandóságot is sokan emlegetik. Történelmi sztereotípiák Azzal hogy "a magyarok végül mindig minden helyzetben feltalálják magukat" és hogy "megvan bennünk a tehetség hogy Európa legsikeresebb nemzetei közé emelkedjünk" a lakosság szinte egésze egyetért (88%-85%). A lakosság több mint kétharmada ért egyet azokkal a kijelentésekkel hogy "megvan bennünk az önbizalom és az akarat hogy Európa legsikeresebb nemzetei közé emelkedjünk" hogy "a közös cél érdekében össze tudunk fogni és el tudjuk érni céljainkat" illetve hogy "az elmúlt tíz év szükséges volt ahhoz hogy egy jobb Magyarország jöhessen létre". Azzal a kijelentéssel hogy "Magyarország volt ezer éven át a Nyugat védőbástyája ezt soha sem (most sem) hálálták meg nekünk" a lakosság 71 százaléka ért egyet. Az hogy Magyarország sorsának alakulásáért a "mostoha történelem" a felelős mélyen gyökerezik az emberek vélekedésében tíz emberből nyolc egyetért azzal a véleménnyel hogy "a magyar különösen tehetséges nemzet de a történelem nagyon mostohán bánt velünk". Különösen elgondolkoztató az hogy az emberek többsége még mindig a rossz tragikus "Sorsot" hibáztatja bajainkért s csak az emberek alig egy negyede gondolja azt hogy "Mi vagyunk a felelősek történelmünkért". Az emberek közel kétharmada bízik abban
hogy
a következő
egy-két évtizedben Magyarország felemelkedik a világ legsikeresebb nemzetei közé. A
diplomások és nagyobb vidéki városokban lakók között az átlagosnál nagyobb
arányban vannak optimisták a jövőt illetően. |
|
Az első eredmények grafikusan... (IE5.0 ajánlott
