2. Magyarnak Lenni - Azonosulás az Országgal

Tíz emberből nyolc inkább büszke arra hogy magyar mint nem.

Az emberek iskolai végzettsége és a büszkeség között nincs lényeges összefüggés. Az életkor és a lakóhely már valamivel erősebben differenciál. A fiatalok közül az átlagos 83 százalék helyett csak 74 százalék a legidősebbek között viszont 86 százalék büszke a magyarságára (a "nagyon büszke" aránya 29-57 %). Hasonló különbség van a budapestiek és a falun lakók között is ("nagyon büszke" 32-44 % illetve "nagyon büszke " és "büszke" együtt 71-84%).

Az "Örül hogy magyarnak született" kérdésnél az átlagosan a lakosság háromnegyede felelt igennel de a 18-24 éveseknek már csak a 62 százaléka a 65 év felettieknek viszont 82 százaléka.

Ugyanilyen figyelemreméltó különbség van az "Örül annak hogy Magyarországon él" kérdésnél is. Az átlagos 75 százalék helyett a fiataloknak csak 58 százaléka az időseknek viszont 86 százaléka mondja hogy kifejezetten "örül".

Az hogy minek jobb lenni magyarnak vagy egyes felsorolt országok népeinek az emberek 70-től 95 százaléka preferálta a magyar azonosságot. A válasz attól függött hogy milyen országgal volt szembeállítva Magyarország. A lojalitási arány azonban meglehetosen különbözik korcsoportokként. Míg átlagosan a lakosság közel negyede szívesebben lenne angol amerikai német vagy osztrák a 18-24 év közöttiek jóval több mint harmada szeretne az lenni. Az életkor előrehaladtával ez az arány szignifikánsan csökken. A magyarok a nyugat-európai nemzetek közül a franciákat és a finneket valamivel kevésbé irigylik mint az előzőeket. A japánok és az írek helyébe csak nagyon kevesen tudják magukat elképzelni. A volt szocialista országok népeinek sorsával meg szinte senki sem cserélne ma Magyarországon kivéve a 18-24 év közöttiek egy kis csoportját (8%) akik szívesebben lennének csehek.

Átlagosan a lakosság háromnegyede örül annak hogy Magyarországon él. A budapestiek és a fiatalok között kisebb az átlagosnál azoknak az aránya akik inkább örülnek ennek a ténynek. Ha az embernek lenne lehetősége arra hogy szabadon válasszon magának országot a magyarok kétharmada akkor is itt élne. Az ország lakosságának összetétele azonban jelentősen megváltozna mert a 25 év alattiaknak csak a harmada maradna és a 25-34 közöttieknek is csak a fele míg az átlagosnál jóval nagyobb arányban maradnának az 55 évnél idősebbek. A budapestiek közel fele is távozna.

A legtöbben Amerikába mennének. A második helyen álló célország Németország. Ezek az adatok természetesen nem migrációs szándékokat jeleznek. Abban nagyságrenddel kisebb szándékokat lehet mérni - inkább egy teljesen fiktív gondolati játékról van szó amelyet az ebben a dimenzióban meglévő nyitottság - zártság jellemzésére használunk.

Többféleképpen értelmezhetők ezek az adatok. Egyfelől aggódhatunk azon hogy a legfiatalabb nemzedéknek több mint negyven százaléka már nem kötodik elég erős szálakkal az országhoz. Bár 74 százalékuk mondta hogy "büszke" magyarságára csak 62 százaléka "örül annak hogy itt született" és csak 58 százaléka mondta azt hogy "örül hogy itt él". Ezzel szemben 45 százalékuk mondja hogy jobb németnek lenni mint magyarnak 42 százalékuk szerint jobb angolnak vagy amerikainak lenni és még a finneknek is jutott 31 és az íreknek is 19 százalék. Másfelől viszont a legfiatalabb nemzedék tagjai már olyan nyitottak a világra hogy tíz közül négyen el tudják képzelni az életüket máshol is s hogy e nyitottságuk jó esélyeket biztosíthat nekik ebben a globalizálódó világban. Ennek a korosztálynak reálisabb esélye van egy európai egységes munkaerőpiac lehetőségeivel élni. Többségük gondolatilag nyitott egy olyan opcióra ahol életük egy szakaszát a határokon kívul élik le. Nem lehet azonban ezeket az adatokat figyelmen kívül hagyni az országképpel kapcsolatos munkálatokban. A fiataloknak olyan országképre van szükségük amelyet szívesen elvisznek a világ bármely pontjára amely erőt ad nekik amely jó névjegy kint amire büszkén lehet hivatkozni és örömmel lehet gondolni. Egy a globalizálódó világban helytálló ország emblémájára önképére és képére van tehát szükség.

Főmenü

1. A Lakosság Önértékelése
2. Magyarnak lenni - Azonosulás az Országgal
3. Feltételezett országkép a külföldiek szemében
4. Országkép és Magyarságkép
országkép összefüggései
5. Történelmi sztereotípiák
6. Az önmegítélés dinamikája - milyen irányban változik Magyarország?
7. A magyarságkép kontextusa - Magyarország és környezete
8. Történelmi korszakok megítélése - A múlt fényei a jelen árnyai
9. Jövőkép


következő oldal | Főlap | oktatas

Copyright © 2000 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization