|
||
|
|
1.4. A LAKOSSÁG MENTÁLIS KÖZÉRZETE Sikeresség boldogság győzelem. Ma még ezek is hiánycikkek. Az emberek több mint a fele érzi magát inkább boldognak mint boldogtalannak de a sikeresek közé kevesebben és a "győztesek" közé meg még kevesebben sorolják magukat. Ha sikeresség szempontjából három csoportba osztjuk az embereket akkor 2000-ben és 1993-ban is 10 emberből hat a középmezőnyben helyezi el magát a többiek közül 1993-ban még három a sikertelenebbek s csupán egy került a sikeresebbek közé 2000-ben már ketten kerülnek a sikeresebbek és ketten a sikertelenebbek közé.
2000-ben az emberek negyede sorolja magát a győztesek közé több mint fele pedig a se nem győztesek se nem vesztesek közé. A diplomások és a 35 év alattiak körében szignifikánsan nagyobb arányban fordulnak elő győztesek mint más demográfiai csoportokban. Ha boldogság szempontjából nézzük az embereket akkor 2000-ben néhány százalékkal többen vannak a legboldogabbak között - a lakosság több mint harmada - mint 1993-ban. A kevésbé boldogoknak a lakosság ugyanakkora része számit 2000-ben mint 1993-ban (14-15 százalék).
A magasabb iskolai végzettségűek és a fiatalabbak önképe lényegesen pozitívabb mint más társadalmi csoportoké. A diplomások kétharmada-fele vallja magát boldognak sikeresnek illetve győztesnek a legfiatalabb nemzedéknél is az átlagosnál szignifikánsan magasabb arányok vannak e tekintetben (kétharmad-harmad). Boldogokat sikereseket és győzteseket sokkal kisebb eséllyel lehet találni a általános iskolát végzettek és a legidősebbek között (e társadalmi csoportok kevesebb mint negyede). Az ember önmagába vetett hitében az önbizalomban ami egy társadalomra jellemző szociálpszichológiai jellemző nincs jelentős változás 1993 és 2000 között. Ma csakúgy mint 1993-ban 100 emberből 13 gyakran vagy folyamatosan érzi úgy hogy nincs értelme az életének további 31 pedig néha gondolja ezt. Kicsit több mint minden második ember látja maga előtt folyamatosan életének célját. Demográfiai csoportokon belül a férfiak és a fiatalok körében szignifikánsan nagyobb azoknak az aránya akik értelmét látják az életüknek. Az elkezdett munka sikeres befejezése maradéktalanul a lakosság hetedére illetve hatodára jellemző 1993-ban és 2000-ben. A lakosság kétharmada érzi úgy hogy gyakran fejezi be az elkezdett dolgokat sikeresen mint kevésbé sikeresen mindkét vizsgált idopontban.
|
|
1.4. A lakosság mentális
közérzete
