7. A Magyarságkép Kontextusa - Magyarország és környezete

A külpolitikai célok lakossági megítélésében lényeges változás nem történt 1993 óta bár hangsúlyeltolódás érzékelhető. Ma az emberek valamivel kevésbé értenek egyet az olyan koncepcióval mely az ország elsődleges külpolitikai fókuszpontjának tekinti a régiót azonbelül is a magyarok lakta területeket.

Azzal hogy a "magyar külpolitika elsődleges feladata támogatni a határokon túl élő magyar kisebbségeket" a magyar lakosság fele értett egyet 1993-ban ma már csak minden harmadik ember. Akkor is ma is az idősebbek inkább támogatták illetve támogatják ezt az elképzelést mint a fiatalabbak.

Azzal hogy "a magyar külpolitikának mindenek elott elsősorban a szomszédos országokkal kell jó kapcsolatokat kialakítani" 1993-ban még a lakosság döntő többsége egyetértett ma a lakosság háromnegyede. A magyarságképben az elmúlt évtized külső és belső eseményeinek hatására egy határozottabban befelé forduló a határon kívuli kisebbségeket is befoglaló nézet mintha átlendült volna kisebbségi nézetté a korábban egyértelműbb többségi véleményből. Mivel az ezzel kapcsolatos részletesebb feltárást ebben a vizsgálatban nem folytattunk ennek az állításnak a részletesebb kifejtése igazolása vagy elvetése a további információgyűjtésekre vár.

Főmenü

1. A Lakosság Önértékelése
2. Magyarnak lenni - Azonosulás az Országgal
3. Feltételezett országkép a külföldiek szemében
4. Országkép és Magyarságkép
5. Történelmi sztereotípiák
6. Az önmegítélés dinamikája - milyen irányban változik Magyarország?
7. A magyarságkép kontextusa - Magyarország és környezete
8. Történelmi korszakok megítélése - A múlt fényei a jelen árnyai
9. Jövőkép

következő oldal | Főlap |