|
|
||
|
|
4.4. ÉRTÉKTÉR-ELEMZÉS Ez a módszer belehelyezi a kialakított csoportokat a Magyarországot illetve a magyarságot jellemző attribútumok által kifeszített "térképbe" a jellegzetesen együtt illetve ellentétesen választott tulajdonságok által leírható kétdimenziós mezőbe. Mégpedig az egyes csoportokat mindig azoknak a tulajdonságoknak a közelébe helyezi el amely tulajdonságokat az adott csoport tagjai különösen jellemzőnek tartanak az országra illetve az ország polgáraira. Ezek az ábrák jellegzetesek és sok információt tartalmaznak de azt is meg kell mondanunk hogy a csoportok helyét sokfajta tényező határozza meg ezért egy kétdimenziós térben nem értelmezhetők egyértelműen. Az elemzésekbol az is kiderül hogy a válaszolás során keverednek ténymegállapítások és a vágyak elvárások. Módszertanilag nem választhatók külön a válaszok mögött a fontosság-ítéletek vagyis hogy a válaszolók olyan tulajdonságokat emlegetnek amelyeket ők fontosnak tartanak vagy amelyek a környezetükben gyakoriak és amelyeket környezetükben mindennapi életükben mércének használnak illetve az önjellemzések (a válaszolók akarva-akaratlan önmagukat jellemzik midőn a "magyarokról" a "magyarságról" beszélnek). Ennek ellenére a táblákat jó grafikus eszköznek tartjuk annak a kaleidoszkóp elvnek az érzékeltetésére amelyre hivatkoztunk és amely illusztrálja hogy a különbözo csoportoknak nemcsak egy-egy kiragadott érték szempontjából mutatható ki a megítélésekben a különbözősége hanem ezek mögött az egyedi attribútumok csak jelzik hogy mögöttük egy összerendeződő kép van. Elsőnek az életkori csoportokat helyeztük be az országra jellemzőnek mondott tulajdonságok mezejébe.
Az ábrán jól látható hogy a tér két haránttengely mentén tagolódik . A jobb alsó saroktól a bal felső sarokig fut az első tengely a legfiatalabb korcsoporttól a legidősebbekig éspedig a nagy jövőjű gyorsan fejlődő sportsikerekkel teli demokratikus szabad tehetséges ország képétől a szorgalmas tiszta rendes szolidáris sikeres emberek országának képéig. Vagyis kiderül itt is hogy másnak látják az országot a fiatalabb és az idősebb korosztályok. A másik tengely egyfelől a jókedvű országtól fut a rosszkedvű ország felé másfelől a társadalmi-közösség jellegű tulajdonságok országától a teljesítmények országáig: szorgalmas tiszta becsületes sikeres szolidáris fejlett igazságos jókedvű országtól a nagy jövőjű nagy sportteljesítmények országáig és tudományos teljesítményekkel rendelkező nagy kultúrájú de rosszkedvű országig. Itt tehát a hagyományos közösségi értékekkel jellemzett ország áll szemben a komoly teljesítmények és jövő reménységek országával. Az életkor hatása e tengely mentén már nem egyértelmű. Legfeljebb az állapítható meg hogy a legidősebbek és a 25-34 évesek csoportja erősebben kötődik a hagyományosabb közösségi értékekhez mint a többi életkori csoport.
Amikor az iskolai csoportokat helyeztük bele az értéktérbe a vízszintes tengely a jókedv - rosszkedv tengelye. De ez a tengely egyben a társadalmi közösségi értékek - teljesítmény-értékek tengelye is. Az alacsony iskolai végzettségűek a közösségi értékek a diplomások a teljesítményértékek mezőjében helyezkednek el. Itt (főként a bal póluson) valószínűleg nem ténymegállapításokról van szó hanem fontosság-ítéletekről. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek valószínűleg nem látják igazságosabbnak és demokratikusabbnak az országot mint a diplomások. De számukra a társadalmi-közösségi érdekek relatíve fontosabbak. A diplomások számára viszont a tehetség a kulturális és tudományos teljesítmények a fontosak ők ezen a szemüvegen keresztül látják valamivel jobb fényben az országot.
A magyar emberek jellemző tulajdonságainak terébe belehelyezve az életkori csoportokat két haránttengely illetve két markáns tulajdonságcsoport rajzolódik ki. Az egyik tengely a szorgalmas és ellentéte a lusta között feszül. Valamennyi életkori csoport a szorgalmas pólus közelében helyezkedik el vagyis inkább szorgalmasnak mintsem lustának tartják a magyar embereket egyetlen kivétellel: a legfiatalabbak a másik pólushoz vannak közel. Ők inkább lustának tartják a magyar társadalmat. A másik tengely mentén még markánsabban rajzolódik ki ez az ellentét: a legfiatalabb korcsoport az egyetlen amely a negatív tulajdonságok irányába mozdul el (kapzsi bosszúálló ravasz anyagias becsvágyó törtető). A legfiatalabb korcsoportnak tehát markánsan negatívabb képe van az ország lakosságáról főképp az ország lakosságának erkölcsi magatartásbeli jellegéről mint az idősebb korcsoportoknak. A megismételt kutatások fogják eldönteni hogy ez elsősorban életkori sajátosság-e (vagyis olyasmi ami az idő múlásával majd elhalványul) vagy kohorsz probléma: az elmúlt 10 évben felnőtté váló korosztály alapveto a történeti kor által meghatározott s így feltehetőleg maradandóbb sajátosság. Az imázs-építésnél ez a kérdés komolyan figyelembe veendő.
Az értéktérbe helyezve az iskolai végzettség csoportjait a diplomások körül az értelem az alkotás a céltudatosság az önállóság értékei csoportosulnak. Velük szemben a nyolc általános végzettek a tisztesség a szorgalom a mértékletesség hagyományos értékeinek mezőjében helyezkednek el. És mindkét csoport szemben áll a középiskolát végzettekkel akiknek markánsan negatív emberképük van: lusta ügyeskedő anyagias agyafúrt bosszúálló: ezek a tulajdonságok veszik körül oket. Vagyis a három csoportnak nagyon más képe van a magyar társadalomról az itt élő emberekről.
|
|
4.4. Értéktér-elemzés
