|
|
||
|
|
4.3.6. Budapesten és a községekben élők magyarságképe Összehasonlítva a budapestiekkel a falusiak magyarságképe is erőteljesebb erősebben hangsúlyozott pozitív és negatív értékekkel. A pozitív tulajdonságok különösen magas értékekkel szerepelnek itt: kitartó tiszta/rendes bátor/gerinces becsületes megbízható szorgalmas céltudatos önálló gondolkodású művelt kötelességtudó szorgalmas törekvő alkotószellemű. Itt mint látható még a modern értékeket is többen választják a jellemzésre mint a budapestiek. A negatív értékeket megközelítően azonos arányban tekintik a magyarokra jellemzőnek a falusiak és a budapestiek. Mi lehet az oka annak hogy a falun élőknek pozitívabb képe van az ország lakosságáról mint a budapestieknek? Vannak akik úgy érzik és azt állítják vidéken az élet békésebb az emberek oldottabbak és "normálisabbak". Budapesten az emberek zaklatottabbak feszültebbek egymással szemben türelmetlenebbek s ellenségesebbek. Ez magyarázhatná azt hogy vidéken pozitívabb az emberkép magyarságkép. De vidéken jóval nagyobb a szegénység nagyobb a reménytelenség amiből arra lehetne következtetni hogy az emberek elkeseredettebbek és ezt az elkeseredést kivetítik embertársaikra az egész társadalomra. Ez azt indokolná hogy emberképük negatívabb legyen. A falun élők óvatosabbak? Inkább mondják azt amiről azt hiszik hogy a kérdezők hallani szeretnének mint a budapestiek? És ez csúsztatja magyarságképüket a pozitív mező felé? A többváltozós elemzések mindenesetre azt mutatják hogy a demográfiai tényezőkben mint az iskolai végzettség szerinti vagy életkor szerinti különbségek kiszűrése kontrollálása után is a kisvárosi és községi lakosságban pozitívabb országkép rajzolódik ki.
|
|
4.3.6. Budapesten
és a községekben élők magyarságképe
