4.3.3. A kulturális tőke szerinti csoportok Magyarország-képe

Az iskolai végzettség egy sor más kapcsolódó társadalmi kulturális státussal kapcsolatos dimenziónak a legerősebb indikátora. A nyolc osztályt végzettek csoportját állítjuk szembe a diplomások csoportjával.

A különbség e két csoport Magyarország-képe között korántsem olyan éles mint a fiatalok és idősek között. A nyolc osztályt végzettek magasabbra helyezik az országot a fontos társadalmi erkölcsi tulajdonságok/értékek szempontjából szabadság demokrácia jogrend. tisztességes emberek rendes/tiszta ország) és ráadásul még jókedvű derűs országnak is nevezik. A diplomások inkább a teljesítmény-értékeket emelik ki tehetséges nagy kultúrájú nagy tudományos és sport teljesitmények országa sikeres ország) s mindemellett rosszkedvű pesszimista országnak tartják.

4.3.4. A kulturális tőke szerinti csoportok magyarság-képe

A különbség a két csoport között itt az hogy a diplomások magyarság-képe visszafogottabb mérsékeltebb halványabb a pozitív és a negatív tulajdonságokat egyaránt kevésbé erősnek látják. A nyolc oszályt végzettek magyarságképe markánsabb erőteljesebb és kontrasztosabb: erősen pozitív tulajdonságok állnak szemben erősen negatív tulajdonságokkal.

Egyfelől: kötelességtudónak kitartónak tisztának/rendesnek megbízhatónak bátornak/gerincesnek mértékletesnek összetartónak eszesnek törekvőnek szorgalmasnak tartják nagyobb mértékben mint a diplomások. Másfelől viszont törtetőnek ravasznak kapzsinak agyafúrtnak bosszúállónak tartják inkább mint a diplomások. De lustának például egyik csoport sem tartja oket.

A hagyományos sztereotípiákban az "úri Magyarországon" még élt ilyen kép a magyarságról. Lehetséges hogy az elmúlt ötven év hihetetlen hajtása és küzdelme a megélhetésért és az előbbrejutásért kiölte ezt a sztereotípiát. Vajon miért markánsabb és kontrasztosabb egyszerre pozitívabb és negatívabb a nyolc osztályt végzettek magyarság-képe mint a diplomásoké? Talán azért mert erősebben él még bennük egy meghatározott értékrend? Mégpedig egy hagyományos értékrend? Az kétségtelen hogy főképp hagyományos magatartásbeli erkölcsi tulajdonságra erényekre figyelnek fel. Kötelességtudó kitartó tiszta/rendes megbízható bátor/gerinces mértékletes összetartó). Illetve csupa hagyományos vétket gyengeséget fedeznek föl másokban: törtető ravasz kapzsi agyafúrt bosszúálló.

A diplomásoknak eszerint a hipotézis szerint azért halványabb kevésbé kontrasztos a magyarság-képe mert értékrendjük értékmércéjük már nem olyan erős nem olyan határozott. Másfelől azonban megfigyelhető hogy az úgynevezett modern értékeket mindkét csoport igen nagy arányban választja és itt a diplomások már ugyanolyan pozitívak mint a nyolc osztályt végzettek: újitó/alkotó-szellemű eszes/értelmes törekvő céltudatos önálló gondolkodású.

Ez arra utal hogy a nyolc osztályt végzettek meg erősebben reagálnak a hagyományos értékekre erényekre és gyengeségekre még ezek szerint is mérik az embereket. A diplomások azonban már elsősorban a "modern értékek" tükrében látják a magyar társadalmat. Mit jelent ez imázs-építés szempontjából? Azt hogy elsősorban a modern értékekre kell majd építeni az emberképet a társadalom önképét? Vagy azt hogy jó volna ha újra felerősödnék az emberekben az erények-gyengeségek zsinórmértéke? Ebben erősen megosztott nyílt vitákra és ehhez kapcsolódó kommunikációs feladatokra kell számítani egy minél inkább effektív konszenzusos imázs formálásához.

Főmenü

1. A Lakosság Önértékelése
2. Magyarnak lenni - Azonosulás az Országgal
3. Feltételezett országkép a külföldiek szemében
4. Országkép és Magyarságkép
4.1. Országképre vonatkozó általános megállapítások
4.2. Magyarságképre vonatkozó általános megállapítások
4.3. Országkép és magyarságkép kaleidoszkópja - az egyes csoportok markánsan különböző részképei
4.3.1. A legfiatalabbak és a legidősebbek Magyarország-képe
4.3.2. A legfiatalabbak és a legidősebbek magyarság-képe
4.3.3. A kulturális tőke szerinti csoportok Magyarország-képe
4.3.4. A kulturális tőke szerinti csoportok magyarság-képe
4.3.5. Budapesten és a községekben élők Magyarország-képe
4.3.6. Budapesten és a községekben élők magyarságképe
4.3.7. Országkép az elmúlt öt év értékelésének tükrében
4.3.8. A "győztesek" és "vesztesek" Magyarország-képe
4.4. Értéktér-elemzés
4.5. Az önértékelés az identitás és az országkép összefüggései
5. Történelmi sztereotípiák
6. Az önmegítélés dinamikája - milyen irányban változik Magyarország?
7. A magyarságkép kontextusa - Magyarország és környezete
8. Történelmi korszakok megítélése - A múlt fényei a jelen árnyai
9. Jövőkép


következő oldal | Főlap | oktatas

Copyright © 2000 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization