4.3.2. A legfiatalabbak és a legidősebbek magyarság-képe

A magyarság a Magyarországon élő emberek megítélésében még nagyobbak a különbségek a két életkori csoport között. A fiatalok emberképe magyarságképe markánsan negatívabb mint az időseké.

Az idősek sokkal inkább mondják azt hogy a magyar ember szorgalmas kitartó önálló gondolkodású kötelességtudó. bátor/gerinces becsületes megbízható mint a fiatalok. A fiatalok inkább anyagiasságot ravaszságot kapzsiságot lustaságot bosszúállást látnak tulajdonságokban maguk körül.

Hangsúlyozni kell hogy ezek relatív különbségek és ezért inkább csak tendenciákról van szó mert az abszolút különbségek azért nem túlságosan nagyok. Vagyis az idősebbeknek pozitívabb az országképük és a magyarság-képük annak ellenére hogy - mint láttuk -- jelentősen rosszabb mind az objektív anyagi helyzetük mind annak a szubjektív megítélése és általában a közérzetük is.

Mi lehet ennek az oka?
Az idősebbek nem olyan türelmetlenek már mint a fiatalok? Elfogadták az országot olyannak amilyen s így ítéletükben nem olyan szigorúak? Vágyaik szerényebbek? Nem teszik olyan magasra a mércét mint a fiatalok és ezért ítéletük végül is pozitívabbra kerekedik ki? Óvatosságra nevelte őket az elmúlt negyven-ötven év s ezért kicsit felfelé korrigálják értékítéletüket? A fiatalság életkori sajátossága az elégedetlenség a szigorú kritika a lázongás a meglévő elutasítása? Vagy kohorsz-jelenségről van itt szó? Arról ugyanis hogy az elmúlt 10-15 év amely a legfiatalabb korosztály meghatározó történeti élménye életélménye volt erre a negatívabb beállítottságra hangolta oket? Furcsa lenne ha ez volna a helyzet hiszen az idősebb nemzedékek meghatározó élményei (1940-45 1956-60 1980-as évek) sem voltak jobbak és békésebbek (talán a 25-34 és 35-44 évesek kohorszától eltekintve). 1993-ban is volt egy országos vizsgálatunk. A legfiatalabb korosztály akkor is sötétebb színben látta a világot mint az idősebbek. Ez az életkor-hipotézist támasztja alá. Lehetséges volna az hogy a pályakezdés nehézségeit és feszültségeit nehezebb elviselni mint az időskor nyugdíjaskor bajait? S hogy ez volna az oka a fiatalok valamivel sötétebbre árnyalt országképének? Nem valószínű.

Akárhogy is van az országépitésnél és országkép épitésnél figyelembe kell venni azt hogy a fiatalabbak elégedetlenebbek az országgal mint az idősebbek. Kétféle elégedetlenség van azonban. Az egyik megbénítja a másik cselekvésre mozgósítja az embert. Az egyik a passzivitás a közöny s végső fokon a cinizmus forrása a másik arra ösztönzi az embert hogy megváltoztassa a világot.

Lehetőségek sokaságát vonzó szerepek sokaságát kell tehát megteremteni a fiatal nemzedékek számára hogy elégedetlenségük s tagadásuk építő lendületbe menjen át. Önmagában egy viszonylag negatív országkép még nem baj. Hogy hogyan válaszol egy nemzedék erre a negatív országképre: azon múlik minden.

Főmenü

1. A Lakosság Önértékelése
2. Magyarnak lenni - Azonosulás az Országgal
3. Feltételezett országkép a külföldiek szemében
4. Országkép és Magyarságkép
4.1. Országképre vonatkozó általános megállapítások
4.2. Magyarságképre vonatkozó általános megállapítások
4.3. Országkép és magyarságkép kaleidoszkópja - az egyes csoportok markánsan különböző részképei
4.3.1. A legfiatalabbak és a legidősebbek Magyarország-képe
4.3.2. A legfiatalabbak és a legidősebbek magyarság-képe
4.3.3. A kulturális tőke szerinti csoportok Magyarország-képe
4.3.4. A kulturális tőke szerinti csoportok magyarság-képe
4.3.5. Budapesten és a községekben élők Magyarország-képe
4.3.6. Budapesten és a községekben élők magyarságképe
4.3.7. Országkép az elmúlt öt év értékelésének tükrében
4.3.8. A "győztesek" és "vesztesek" Magyarország-képe
4.4. Értéktér-elemzés
4.5. Az önértékelés az identitás és az országkép összefüggései
5. Történelmi sztereotípiák
6. Az önmegítélés dinamikája - milyen irányban változik Magyarország?
7. A magyarságkép kontextusa - Magyarország és környezete
8. Történelmi korszakok megítélése - A múlt fényei a jelen árnyai
9. Jövőkép

következő oldal | Főlap |