Nemzeti tudatosság és történelemkép
Országkép kutatás előzetes beszámoló 8.

nyomtassa ki ezt az oldalt

A Magyar Gallup Intézet 2002 februárjában az Országimázs Központ megbízásából 4282 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdőíves kutatás során kérdezett meg egyebek között azzal kapcsolatban hogy hogyan ítéli és éli meg a maga helyzetét és kilátásait; hogyan jellemzi az országot és az ország lakosságát valamint hogy milyen a jövőképe. Bizonyos szempontokra vonatkozóan 2000-rel van módunk összehasonlítást tenni. Azokban az esetekben amikor összehasonlító adatokat közlünk a különböző években feltett kérdések pontosan megegyeznek.

A nemzeti összetartozásra a nemzeti öntudatra a történelemszemléletre vonatkozó kérdések a nemzetközi gyakorlatban is részét képezik a lakossági imázsvizsgálatoknak. A következőkben bemutatjuk a magyar lakosság percepcióját más országok népeinek összetartozásáról valamint a magyarok kötődését az országhoz és bemutatjuk hogy a két időpont között hogyan változott a lakosság történelemszemlélete.

Fejlett ország - nagyobb nemzeti összetartozás?

A Magyarország-imázs lerajzolásában fontos hogy lássuk a kép relevanciáját a környezetünkben. Vajon milyen kép él az emberekben arról hogy más országokban milyen a nemzeti összetartozás? A kérdést a közérthetőség végett úgy egyszerűsítettük hogy arra kellett válaszolniuk a megkérdezetteknek hogy Magyarországhoz képest erősebb vagy gyengébb esetleg ugyanolyan a nemzeti összetartozás az adott országban. A felsorolt országok közé néhány nagy európai országon - Németországon Franciaországon és Ausztrián - kívül a szomszédos országokat és Lengyelországot tettük bele.

A magyar lakosság percepciója szerint a nyugat-európai országokban nagyobb a lakosság összetartozása mint Kelet-Európában. Az adatok tanulsága szerint Németországról Ausztriáról Romániáról a magyar lakosságnak inkább van véleménye mint a többi országról (ezeknél 18-21 százalékos a nem tudom válaszok száma a többi esetben azonban 30 százalék körüli).

A lakosság többsége csak a nyugat-európai országokkal való összevetésben gondolja hogy azokban az országokban nagyobb a nemzeti összetartozás mint Magyarországon. A kelet-európai összehasonlításban egyedül Lengyelországról és talán Csehországról gondolják többen azt hogy ott nagyobb az összetartás mint Magyarországon és kevesebben hogy ez fordítva lenne. Hozzá kell azonban tenni hogy a magyar lakosság többségének ezekben az esetekben is az a véleménye hogy Magyarország hasonló helyzetben van ezen a téren.

Legkevésbé Románia a volt Jugoszlávia valamint Ukrajna lakosságáról gondolják úgy hogy jobban összetartana mint a magyarok.

1. ábra: A nemzeti összetartozás percepciója
"A következő országokban erősebb vagy gyengébb a nemzeti összetartozás
mint Magyarországon?"

Büszkék-e a magyarok?

nemzetközi összehasonlítás

A nemzeti büszkeségre vonatkozó kérdést 2002-ben a nemzetközi kérdezéstechnikai tapasztalataink alapján minimálisan megváltoztattuk. A nemzeti büszkeség erejét vizsgáló kérdésünk elé ugyanis beiktattunk egy úgynevezett szűrő kérdést mégpedig azt hogy milyen nemzetiségű a megkérdezett. Így azoktól a személyektől akik nem magyarok nem kérdeztük meg a többségi nemzeti identitásra vonatkozó kérdéseket. Így ezek az adatok nem a teljes mintára hanem a magyar lakossági minta 99%-ra értendőek (a 4282 megkérdezettből 51 vallotta magát nem magyarnak) Ma jelentősebben több ember mondja azt hogy nagyon büszke arra hogy magyar mint két évvel korábban. Mindenesetre ebből a felmérésből az látszik hogy ma jóval nagyobb arányban (54%) választják az emberek a skála legfelső értékét ("nagyon büszke") mint 1993-ban (41%) vagy 2000-ben (43%).

2. ábra: Nemzeti büszkeség
"Mennyire büszke Ön arra hogy magyar?"

Társadalmi bontásban minél idősebb valaki minél alacsonyabb az iskolai végzettsége s minél távolabb él a fővárostól annál büszkébbnek mondja magát. Feltűnően alacsony büszkeségi szintre teszik magukat a legfiatalabbak és a budapestiek.

Az átlagos 54%-hoz képest a fiatalok között jóval kisebb arányban találunk magyarságukra "nagyon büszkéket" (42%) mint a legidősebbek között (66%). Hasonló különbség van a budapestiek és a falun lakók között is (44 illetve 59%).

A csak alapfokú végzettséggel rendelkezőknek 57%-a nagyon büszke a magyarságára míg a több iskolával rendelkezőknek csak éppen a fele (49%).

3. ábra: A "nagyon büszke" magyarok - százalékok
"Mennyire büszke Ön arra hogy magyar?"

Az "Örül hogy magyarnak született" kérdésnél a lakosság fele (51%) választja az 5-ös skála legpozitívabb értékét ("nagyon örül") de a négyesek és ötösök a lakosság 80%-át teszik ki. A tendencia hasonló a 2000-ben tapasztaltakhoz: a 18-24 évesek jóval alacsonyabb arányban értékelték ezt a tényt 5-re (38%) mint az idősebbek.

4. ábra: Magyarnak születni- magyar nemzetiségűek körében
"Mennyire örül annak hogy magyarnak született?" - 5 fokú skála

5. ábra: Magyarnak születni- akik nagyon örülnek annak
hogy magyarnak születtek százalékok
"Mennyire örül annak hogy magyarnak született?" - 5 fokú skála

Annak a kérdésnek a vonatkozásában hogy ""Örül hogy Magyarországon él?" nagyjából ugyanazt tapasztaltuk a két mérési időpontban: 2000-ben a lakosság 75 2002-ben 79 %-a inkább örül és nagyon örül míg és 5-5 százalék inkább nem örül és egyáltalán nem örül ennek. Egyetlen válaszkategóriában látható jelentősebb különbség: ma 5 százalékponttal többen vannak azok akik nagyon örülnek ennek mint 2000-ben.

6. ábra: Magyarországon élni
"Örül-e annak hogy Magyarországon él?" - 5 fokú skála

7. ábra: Magyarországon élni- nagyon "örül" és "örül neki" értékek százalékos összege
"Örül-e annak hogy Magyarországon él?" - 5 fokú skála

8. ábra: Magyarországon élni- nagyon "örül" és "örül neki" értékek százalékos összege
"Örül-e annak hogy Magyarországon él?" - 5 fokú skála

9. ábra: Magyarországon élni - nagyon "örül" és "örül neki" értékek százalékos összege
"Örül-e annak hogy Magyarországon él?" - 5 fokú skála

Az hogy minek jobb lenni magyarnak vagy egyes felsorolt országok népeinek az emberek 82-től 99 százaléka preferálta a magyar azonosságot. A válasz attól függött hogy milyen országgal volt szembeállítva Magyarország. Leginkább az amerikaiakról az angolokról és a németekről gondolják úgy az emberek hogy azoknak jobb lenni mint magyarnak és nagyon kevesen választják a szomszédos népeket.

10. ábra: "Minek jobb lenni magyarnak vagy ...?" - A válaszadók százalékában

Az interjúk során nyitottan azaz a szabadon leírva a válaszokat is lehetőséget adtunk arra hogy a megkérdezettek eldöntsék melyik országban élnének szívesen. A megkérdezettek kétharmada egy ilyen fiktív választási helyzetben is Magyarországot választotta. A többiek körében Amerika a legvonzóbb de sokan említették Németországot Kanadát Svájcot Ausztriát és Angliát is.

2000-hez képest 2002-ben érzékelhetően többen válaszolták kérdésünkre azt hogy Magyarországon élnének szívesebben. A válaszok megoszlását demográfiai csoportonként ábráink szemléltetik.

11. ábra: Magyarországon élne a legszívesebben
(azok aránya akik Magyarországon élnének legszívesebben)
"Melyik országban élne Ön a legszívesebben?"

12. ábra: Magyarországon élne a legszívesebben
(azok aránya akik Magyarországon élnének legszívesebben)
"Melyik országban élne Ön a legszívesebben?"

Történelmi korszakok megítélése avagy: mit tanultuk történelem órán?

Magyarország megítélésének legerősebb sztereotípiái a történelemhez kapcsolódnak - "sokat szenvedett" fényes múltú, nagy történelmű ország - tartja a megkérdezettek többsége jellemzőnek.

Vizsgálatunk eredményeként láthatóvá válik melyek azok a történelmi időszakok amelyek megítélésében 2000-ben és 2002-ben társadalmi konszenzus alakult ki s amelyeket ezért leginkább adottságként kell figyelembe venni Magyarország imázsának alakításánál.

Felmérésünk során két éve és most is azt vizsgáltuk hogy milyen kép él az emberekben a magyar történelem régmúlt s közelmúlt korszakairól. A megkérdezetteknek felsoroltunk néhány a történelemórákról is jól ismert korszakot és arra kértük őket hogy osztályozzák mindegyiket az iskolai osztályzatoknak megfelelően (ahol az ötös jelenti a kimagasló korszakot az egyes pedig a rossz sötét korszakot).

Nagy vonalakban egy olyan történelemkép rajzolódik ki amelynek régmúlt korszakai (Szent István kora Mátyás kora) voltak a legfényesebbek majd váltogatták egymást a jó és a nagyon rossz korszakok. A török hódoltság alatt és az 1950-es években érte el történelmünk a mélypontot majd a hetvenes-nyolcvanas években felfelé kezdett ívelni az ország pályája.

Válaszolóinknak a magyar történelem tizenegy korszakát kellett minősíteniük elhelyezniük egy ötfokú skálán. A skála két szélső pólusa a következő volt: "Nagyon jó kimagasló korszak" - "Kifejezetten rossz sötét korszak". Az osztályzatok átlagai alapján a következő sorrend alakult ki.

2002-ben három korszaknál szignifikánsan emelkedtek a szavazatok. Ma jóval többen tartják kiemelkedő korszaknak az elmúlt tíz-tizenhárom évet Szent István korát és Róbert Károly korát mint két évvel korábban.

A könnyebb érthetőség végett nézhetjük azoknak arányát is akik 4-esre vagy 5-ösre értékelték az adott korszakot.

13. ábra: Magyarország történelmi korszakainak megítélése
(azok aránya akik jónak vagy kimagaslónak ítélték az adott korszakot)
"Most a magyar történelem egyes korszakait sorolom fel. Kérem mondja meg mindegyikről
hogy Ön szerint ezek mennyire voltak jó kimagasló
vagy rossz sötét korszakai a magyar történelemnek?"

Az elmúlt tíz-tizenhárom évet 2000-ben a válaszolók 22 százaléka helyett ma 30 százalékuk osztályozza 4-es vagy 5-ös érdemjegyre. Persze még ez is nagyon alacsony mondjuk Mátyás korszakának 83 százalékához vagy a Kádár-korszak 52 százalékához képest. De ez érthető mert itt még a jelenről van szó s így ma még korai történeti ítéletet mondani e korszakról.

A Kádár-korszak megítélése az egyetlen amely az ellenkező irányba változott. 2000-ben még a válaszolók 59 százaléka ma már csak 52 százaléka tartja kiemelkedő korszaknak. A megkérdezettek felének a Kádár-korszakról alkotott nosztalgikus képe még ma is jelentős erővel bír igaz erősen differenciált a különböző társadalmi csoportokban.

Valamennyi történeti korszakot a magas iskolai végzettségűek tartják nagyobb becsben kivéve a Kádár-korszakot amelyet az alacsony iskolai végzettségűek közül említenek jóval többen mint kiemelkedő korszakot.

14. ábra: Kádár-korszak- bontás iskolai végzettség szerint
"... Ön szerint ezek mennyire volt jó kimagasló
vagy rossz sötét korszakai a magyar történelemnek?"

Az elmúlt tíz-tizenhárom évet döntően a felsőfokú végzettségűek (39% az alsó fokú végzettségűek 27%-val szemben) és a fiatalok (34% a 65 felettiek 27%-val szemben) tartják kiemelkedő korszaknak.

15. ábra: Utolsó tíz / tizenhárom / év* - bontás iskolai végzettség szerint
"... Ön szerint ezek mennyire volt jó kimagasló
vagy rossz sötét korszakai a magyar történelemnek?"

Hírlevél | Főlap | The Gallup Organization |

Copyright © 2001 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Módosítva: 2002-03-29 16:40