Közép-kelet-európai összehasonlítások
Országkép kutatás előzetes beszámoló 7.

nyomtassa ki ezt az oldalt

A Magyar Gallup Intézet helyi irodáival illetve helyi partnereivel együttműködve a Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központjának megbízásából személyes kérdőíves felmérést végzett 2002. február 20. és március 5. között hat országban.

A vizsgálat során Horvátországban 1200 fős mintát kérdeztünk meg és egy határmenti 400 fős almintát Lengyelországban 1200 főst (nincs határmenti alminta) majd Romániában Jugoszláviában és Szlovákiában 1200-1200 fős mintákat kiegészítve minden országban egy-egy 400 fős almintával és végül Ukrajna kárpátaljai területén egy 700 fős mintát.

Kompetitív imázsok: eltérő teljesítmények?

Néhány stratégiailag fontos és néhány kevésbé fontos de sokak által fontosnak tartott területen vizsgáltuk a környező országok lakóinak a véleményét az országukról kontrasztban Magyarországgal.

Érdekes módon a vizsgált országok egyikének a lakossága sem ért egyet azzal az állítással hogy "<ORSZÁGUNK> felülmúlja Magyarországot a gazdasági teljesítmények terén" állítással. Legkevésbé Kárpát-Ukrajnában Romániában és Jugoszláviában értenek egyet ezzel. De végeredményben minden országban azt mértük hogy ezzel az állítással inkább nem értenek egyet az emberek vagyis Magyarország teljesítményét gazdasági téren jobbnak értékelik a sajátjukénál.

1. ábra: <ORSZÁGUNK> felülmúlja Magyarországot a gazdasági teljesítmények terén
ÖTFOKÚ SKÁLÁN (1-egyáltalán nem ért egyet; 5-teljesen egyetért)
MÉRT ÁTLAGOK +/- 50 PONTRA VETÍTETT ÉRTÉKEI ORSZÁGONKÉNT

Viszont Kárpát-Ukrajna kivételével minden országban egyetértenek azzal hogy "Az <ORSZÁGBAN> jobb a közoktatás mint Magyarországon". Ezen belül is leginkább a horvátok és a jugoszlávok ítélik jobbnak a saját közoktatásukat a magyarnál legkevésbé pedig a románok biztosak abban hogy az ő oktatási rendszerük jobb mint a miénk.

2. ábra: <ORSZÁGBAN> jobb a közoktatás mint Magyarországon
ÖTFOKÚ SKÁLÁN (1-egyáltalán nem ért egyet; 5-teljesen egyetért)
MÉRT ÁTLAGOK +/- 50 PONTRA VETÍTETT ÉRTÉKEI ORSZÁGONKÉNT

Talán leginkább a volt szocialista egészségügyére jellemző hogy a szomszédos országokban a magyar egészségügy teljesítményéről viszonylag jó kép alakult ki. Minden egyes ország egyetértett abban hogy a náluk hozzáférhető egészségügyi ellátórendszer rosszabb mint ami Magyarországon áll rendelkezésre. A válaszolók szerint tehát nem igaz az a mondás hogy "Az <ORSZÁGBAN> jobbak az egészségügyi szolgáltatások mint Magyarországon". A magyar egészségügy hazaihoz való hasonlítása Kárpát-Ukrajnában Romániában és Jugoszláviában hozta a magyar ellátórendszer szempontjából legkedvezőbb véleményeket.

3. ábra: Az <ORSZÁGBAN> jobbak az egészségügyi szolgáltatások mint Magyarországon
ÖTFOKÚ SKÁLÁN (1-egyáltalán nem ért egyet; 5-teljesen egyetért)
MÉRT ÁTLAGOK +/- 50 PONTRA VETÍTETT ÉRTÉKEI ORSZÁGONKÉNT

Szlovákia szinte döntetlenre szavaz ebben a kérdésben rajtuk kívül viszont mindannyian egyetértenek hogy "Az <ORSZÁGNAK> erősebb a hadserege mint Magyarországnak" és újra leginkább Jugoszlávia és Románia osztja ezt a véleményt.

4. ábra: Az <ORSZÁGNAK> erősebb a hadserege  mint Magyarországnak
ÖTFOKÚ SKÁLÁN (1-egyáltalán nem ért egyet; 5-teljesen egyetért)
MÉRT ÁTLAGOK +/- 50 PONTRA VETÍTETT ÉRTÉKEI ORSZÁGONKÉNT

A szlovákok legkevésbé de mégis miként a többi országban ők is egyetértenek azzal az állítással hogy "Az <ORSZÁG> felülmúlja Magyarországot a sportteljesítmények terén". Ebben a kérdésben - különösen Jugoszlávia Horvátország és Románia lakói - meggyőző fölénnyel állítják hogy saját sportolóik nagyobb teljesítményre képesek és nagyobb eredményeket érnek el mint a magyarok.

5. ábra: Az <ORSZÁG> felülmúlja Magyarországot a sportteljesítmények terén
ÖTFOKÚ SKÁLÁN (1-egyáltalán nem ért egyet; 5-teljesen egyetért)
MÉRT ÁTLAGOK +/- 50 PONTRA VETÍTETT ÉRTÉKEI ORSZÁGONKÉNT

A demokráciát illetően Lengyelország nem tud dönteni de a többi ország osztatlanul nem ért egyet azzal hogy "Az <ORSZÁGBAN> jobban működik a demokrácia mint Magyarországon". Ezt az állítást Kárpát-Ukrajnában Romániában és Horvátországban találják a legkevésbé igaznak. Tehát a magyar demokratikus berendezkedést a régió legtöbb országának lakossága fejlettebbnek ítéli a sajátjánál.

6. ábra: Az <ORSZÁGBAN> jobban működik a demokrácia mint Magyarországon
ÖTFOKÚ SKÁLÁN (1-egyáltalán nem ért egyet; 5-teljesen egyetért)
MÉRT ÁTLAGOK +/- 50 PONTRA VETÍTETT ÉRTÉKEI ORSZÁGONKÉNT

Nincs különbség a következő állítás megítélésében sem: "Az <ORSZÁGBAN> magasabb az életszínvonal mint Magyarországon" - egyetlen ország lakói sem tartják igaznak ezt az állítást. Tehát inkább úgy hiszik hogy nálunk magasabb az életszínvonal jobban élnek az emberek mint náluk odahaza.

7. ábra: Az <ORSZÁGBAN> magasabb az életszínvonal  mint Magyarországon
ÖTFOKÚ SKÁLÁN (1-egyáltalán nem ért egyet; 5-teljesen egyetért)
MÉRT ÁTLAGOK +/- 50 PONTRA VETÍTETT ÉRTÉKEI ORSZÁGONKÉNT

Összegezve; az iskolarendszert a hadsereget és a nemzetstratégiailag talán kevésbé fontos élsportot leszámítva elég egyöntetű a vélemény hogy Magyarország a többi tekintetben (vagyis a gazdasági teljesítmények egészségügy demokrácia életszínvonal terén) felülmúlja a vizsgált országok megfelelő teljesítményét. Olyan adottság ez amit féltő gonddal kell őriznie az ország imázsán munkálkodó hivatal munkatársainak: olyasvalami amire építhet regionális stratégiáiban.

Made in Hungary
Magyar termékek minőség-percepciója

Ha általánosságban kérdezzük a legtöbb országban a domináns vélemény az hogy a nemzeti termékek jobb vagy azonos minőségűek a magyar termékekkel való összehasonlításban. A magyar termékeket általában sajátjuknál jobb minőségűeknek tartók aránya Horvátországban csupán 6 százalék Lengyelországban mindössze 2% és Szlovákiában is csak 7%. Jugoszláviában már a kérdezettek ötöde mondja hogy a magyar termékek jobbak mint amiket a hazájukban állítanak elő; a románoknak 27 százaléka vélekedik hasonlóképpen - alig kevesebben annál mint akik egyértelműen a nemzeti termékeket tartják jobbnak (28%). Minél fiatalabb a válaszadónk mindkét országban annál valószínűbben gondolja jobbnak a magyar termékeket a hazaiaknál.

Ha a határmenti területek átlagát vizsgáljuk akkor a saját országbeli és a magyar termékeket egymáshoz képest jobb minőségűeknek vélők aránya pontosan megegyezik: 29 -29 százalék. Átlagban a válaszadók 33 százaléka gondolja azt hogy nagyjából egyforma a saját országbeli és a magyar termékek minősége. Ettől számunkra kedvezőtlenül Észak-Horvátország tér el a legjobban itt a magyar termék-preferencia csupán 9 százalékos míg Nyugat Erdélyben és Székelyföldön ennek a fordítottját látjuk: román terméket preferál a kérdezettek 9 és magyar terméket a kérdezettek 51 százaléka.

A határon túli magyarok átlagának a magyar termékekhez való affinitása körülbelül azonos a román határmenti almintán regisztrálttal: a kisebbségi magyarok 50 százaléka azt gondolja hogy a magyar termékek jobbak mint a hazájában előállítottak. Körükben nagyon kevesen hiszik azt hogy a hazai termékek jobbak lennének a magyarnál. De míg a romániai magyarok kétharmada a magyar termékeket jobbnak gondolja addig a szlovákiai magyaroknak csak egyötöde vélekedik így háromnegyedük szerint nincs lényegi különbség a két ország által gyártott produktumok között.

8. ábra: Magyarországi termékek megítélésea saját ország termékeivel való összehasonlításban
"VÉLEMÉNYE SZERINT ÁLTALÁBAN TERMÉKEK JOBB MINŐSÉGŰEK A MAGYARORSZÁGIAKHOZ VISZONYÍTVA VAGY A MAGYAR TERMÉKEK A JOBB MINŐSÉGŰEK VAGY NAGYJÁBÓL AZONOS MINŐSÉGŰ TERMÉKEKET GYÁRTANAK A KÉT ORSZÁGBAN?"

Magyar termékek minősége különböző termékcsoportokban

A magyarországi vizsgálat eredményei szerint mi magyarok a lehetséges hat termékkategória (gépjármű bútor elektronika élelmiszer gyógyszer ruházat) közül ötben tartjuk a saját termékeinket a legjobbnak. A vizsgálatba bevont országokban és a Csehországban gyártott hasonló produktumok összehasonlításában egyedül az autóipar az amiben azt gondoljuk hogy a csehek megelőznek minket minőségben.

Hasonlóan bíznak a saját termékeikben a lengyelek ahol a hatból szintén öt kategóriában lettek a hazai termékek az elsők; és ők is az autóiparban gondolják magukat hátrébb lévőnek a cseheknél. Magyarország a lengyel megítélés szerint a gépjárműiparban a harmadik (a már említett cseh és a hazai termékek mögött) a bútoriparban a hazai termékek mögött a második az elektronikai termékek között a hazai és a cseh gyártmányok mögött a harmadik az élelmiszeripari termékkategóriában a hazai termékek mögött a második csakúgy a gyógyszeriparban és a textiliparban.

Csehország egyedül volt képes arra az "ország-brand"-ek közül hogy egy termékkategóriában minden országban learassa az első helyért járó babért; ez a termékcsoport természetesen a gépjármű volt. A magyar autógyártás nemhogy az első helyre nem került egyetlen országban sem de a második helyet is egyedül Horvátországban tudta megszerezni.

Ha megnézzük hogy a Magyarországgal együtt hét országban a hat termékkategóriában az egyes országok hányadikak lettek a minőségi rangsorban és ebből vonunk egy átlagot akkor a táblázatban látható eredményt kapjuk. Eszerint mindent egybevetve átlagosan a magyar termékek kapták a legjobb helyezéseket az országok és termékkategóriák szerinti minőség sorrendben.

Ez minden Magyarország-ügynökség számára kedvező hír kell hogy legyen: annak ellenére hogy általánosságban egyik országban sem gondolják jobbnak a magyar termékeket a hazaiaknál a régiós átlagban fontos termékkategóriákban Magyarország átlagosan a legjobb minőséget nyújtja a régió többi gazdaságához képest.

A magyar nyelv

A számunkra legmeglepőbb eredmények a kutatásnak ebben a fejezetében születtek. Három egyszerű kérdést tettünk fel a válaszadóinknak. Az első az volt hogy beszélnek-e magyarul és ha igen mennyire. Az összes román kérdezett 27 százaléka mondta hogy legalább néhány szót megért ugyanez az arány 23 százalék volt Jugoszláviában 37% Szlovákiában 21% Horvátországban és 10 százalék Lengyelországban. Természetesen a határmenti területeken ennél jóval nagyobb körülbelül kétszeres értékeket mértünk. Ez önmagában sem magától értetődő főleg ha belegondolunk hogy vajon Magyarországon hányan értenének meg akár néhány szót is lengyelül vagy románul.

9. ábra: Beszél magyarul? - akik legalább néhány szót értenek magyarul (%)

Statisztikailag szignifikáns különbségeket találunk ha Magyarország megítélését annak a kérdésnek a függvényében nézzük hogy milyen szinten ismeri a kérdezett a magyar nyelvet:

A magyar nyelvtudás és az országmegítélés összefüggése

Azoknak a válaszadóknak akik legalább az "Egeszsegedre" szót megértik szignifikánsan pozitívabb a megítélésük Magyarországról mint azok akik egyáltalán nem beszélik és értik a magyar nyelvet.

A magyar nyelvvel kapcsolatos második kérdésünk az volt hogy a kérdezett "Véleménye szerint általában hasznára válik-e valakinek az <ORSZÁGÁBAN> ha beszél magyarul vagy sem?" Az a tény hogy erre a kérdésre a szlovákok 64 százaléka válaszolt igennel az még csak meglepő. De az hogy a lengyeleknek is 40 százaléka gondolja hasznosnak a magyar nyelvtudást az egyenesen megdöbbentő. A további adatok: Románia 49% Jugoszlávia 58% Horvátország 66%. Természetesen ezek az értékek a határmenti régiókban még magasabbak 72 és 82 százalék közöttiek (csak Kárpát-Ukrajnában alacsonyabb: 49%).

10. ábra: Hasznos nyelv a magyar? (hasznos %)
"VÉLEMÉNYE SZERINT ÁLTALÁBAN HASZNÁRA VÁLIK-E VALAKINEK
HA BESZÉL MAGYARUL VAGY SEM?"

Mondhatjuk erre hogy ezek az emberek azt tanulták hogy valaki annál "gazdagabb" minél több nyelvet beszél (ahány nyelvet tudsz annyi ember vagy meg hogy az sosem árthat ha valamit megtanulsz gyerekem) - de ugyanezeket nekünk magyaroknak is tanították mondták. Magyarországon véleményünk szerint elképzelhetetlenek ilyen magas arányok egy olyan kérdésre hogy "Véleménye szerint általában hasznára válik-e valakinek Magyarországon ha beszél lengyelül vagy sem?". Ez olyasvalami amit a magyar branding erőfeszítéseknek figyelembe kell venni éppen amiatt is amilyen hatása a bármilyen minimális nyelvtudásnak van az országmegítélésre. Ám ezek az attitűdök nem fordulnak olyan könnyen termőre. Amikor arról kérdeztük a magyarul nem anyanyelven vagy folyékonyan beszélőket hogy hajlandóak lennének-e kicsit megtanulni magyarul vagy elmélyíteni a meglévő ismereteiket már viszonylag kevesen feleltek igennel. Bár egyes határmenti régiókban az igény nem elhanyagolható: a Vajdaságban 15 százalék válaszolt igennel erre a kérdésre Dél-Szlovákiában 10 Nyugat-Erdélyben és Székelyföldön pedig 18 százalék. Legnagyobb arányban Kárpát-Ukrajna határmenti részein mondták hogy tanulnának magyarul (87%)

11. ábra: Tanulna magyarul?
Nem magyar nemzetiségűek magyarul folyékonyan nem beszélők (tervezi %)
"SZÁNDÉKÉBAN ÁLL HOGY MEGTANULJON MAGYARUL
VAGY TOVÁBB MÉLYÍTSE MAGYAR NYELVI ISMERETEIT?"

Módszertan

A Magyar Gallup Intézet helyi irodáival illetve helyi partnereivel együttműködve személyes kérdőíves felmérést végzett 2002. február 20. és március 5. között hat különböző országban: Horvátországban Lengyelországban Romániában Jugoszláviában Szlovákiában és Kárpát-Ukrajnában.

A vizsgálat mintái olyan diszproporcionális nemzeti felnőtt minták amelyek egy-egy kisebb elemszámú almintával felülreprezentálják az adott ország magyar határmenti illetve az átlagosnál sokkal inkább magyarlakta területeit. Így Horvátországban 1200 fős mintát kérdeztünk meg és egy határmenti 400 fős almintát Lengyelországban 1200 főst (nincs határmenti alminta) majd Romániában Jugoszláviában és Szlovákiában 1200-1200 fős mintákat kiegészítve minden országban még 400-400 fős almintákkal és végül Ukrajnában (Kárpátalján) egy 700 fős mintát.

Minden nemzeti minta rendelkezik egy saját súlykészlettel amely helyreállítja a mesterségesen felborított regionális arányok mellett a minta kor- nem- és településtípus szerinti összetételét. Ezt a súlyt használjuk a legtöbb esetben. Ugyanakkor két másik súlyt is használunk amivel arányosítjuk a különböző országokban eltérő számosságú de a mintánkban országonként hasonló nagyságú alszegmenseket. Az egyik ilyen súlyt a határmenti régiók kiszámolásánál használjuk: itt az egyes országból származó eredményeket az általunk határmenti régiónak tekintett terület összes határmenti területhez viszonyított arányával módosítottuk.

A definíció szerinti határmenti területek népessége

Romániában és Szlovákiában a határmenti régiókban az interjúk fele többségi nemzethez tartózó másik fele pedig magyar kérdező-biztosokkal került lekérdezésre. Ebben a két országban annak a magyar nemzetiségű kérdezettnek aki ezt igényelte biztosítottuk hogy magyar nyelven is válaszolhasson a kérdőívre.

A másik hasonló súlyt a határon túli magyarok átlagának kiszámolásához alkalmaztuk: ez a súly az egyes országok magyarjai körében mért eredményeket az adott országban élő magyarok számának a vizsgált országokban élő összes magyar létszámához viszonyított arányában veszi figyelembe.

A vizsgált országok magyar nemzetiségű népessége

Hírlevél | Főlap | The Gallup Organization |

Copyright © 2001 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Módosítva: 2002-11-13 12:59