A
diákhitel megítélése
Országkép kutatás
előzetes beszámoló 5.
A Magyar Gallup Intézet 2002. február második felében az Országimázs Központ megbízásából az országkép kutatás keretében vizsgálatot végzett egyetemisták és főiskolások körében a diákhitellel annak megítélésével kapcsolatban. A vizsgálat során összesen 981 felsőoktatásban tanuló diákot kérdeztünk meg személyes megkeresés útján.
A megkérdezett diákok összetétele a nemek aránya a tanintézet típusa és jellege valamint az évfolyamok (első-másod éves illetve harmad-hatod éves) szerint pontosan követte a magyar felsőoktatásban tanuló diákok összetételét.
A magyar diákok 91 százaléka azt mondta hogy ma jó diáknak lenne (ezen belül 25 százalék úgy nyilatkozott hogy kifejezetten nagyon jó ma diáknak lenni). Azt hogy rossz lenne manapság diáknak lenni mindössze 9 százalék állította.
A megkérdezett diákoknak összesen 34 százaléka vette fel a diákhitelt. Azok közül akik eddig még nem vették fel a diákhitelt 13 százalék tervezi hogy később fel fogja venni (ez a teljes mintának 9 százaléka).
1. ábra: Diákhitel igénylési hajlandóság
A budapesti állandó lakhelyű diákoknak csak 26 százaléka élt a diákhitel kínálta lehetőségekkel ezzel szemben a falvakból származó diákoknak már 38 százaléka vette fel a diákhitelt.
Az anyagi helyzet megítélése
A diákok 37 százaléka mondotta azt hogy akkor amikor ő és családja a továbbtanulásról döntöttek akkor felmerültek anyagi szempontok is hogy egyáltalán vállalni tudják-e a továbbtanulást. Azok körében akik felvették a diákhitelt valamivel magasabb azoknak az aránya akik anyagi nehézségekkel néztek szembe a továbbtanulási döntéskor (39%) mint azok között akik nem vették fel a diákhitelt (35%).
A "másik irányból" nézve az összefüggést a felvételikor anyagi nehézségekkel szembesülőknek eddig 37 százaléka élt a diákhitel kínálta lehetőségekkel az ilyen problémával nem szembesülőknek ellenben csak 33 százaléka.
2. ábra: Ha felmerültek anyagi gondok vett-e fel azóta diákhitelt?
A magyar diákok egyharmada (37%) azt mondotta hogy családjának szinte egyáltalán nem jelent anyagi megterhelést vagy nem jelent különösebb anyagi megterhelést az hogy ő felsőfokú tanulmányokat folytat. Ugyanakkor a meghatározó többség (62%) azt mondta hogy szüleinek jelentős vagy nagyon nagy anyagi megterhelést jelentenek tanulmányai.
3. ábra: A felsőfokú képzés mekkora anyagi megterhelés a családnak?
Azok akiknek szülei érzékelhető anyagi áldozatot vállalnak gyermekük továbbtanulásáért szignifikánsan magasabb arányban vették igénybe a diákhitel lehetőségét (36%) mint azok akiknek családja számára nem jelent különösebb megterhelést gyermekük továbbtanulása (31%).
A diákok 44 százaléka úgy tudja hogy szüleinek nincsenek anyagi nehézségei amiatt hogy ő felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait. Ugyanakkor 55 százalék szerint szüleinek családjának igenis vannak emiatt anyagi nehézségei sőt ezen belül 4 százalék szerint szüleinek nagyon komoly anyagi nehézségei vannak amiatt hogy ő felsőfokú tanulmányokat folytat. Azoknak több mint fele (55%) akiknek szülei súlyos anyagi nehézségekkel küzdenek már felvette a diákhitelt. A diákhitel számukra nyilvánvalóan olyan eszköz amellyel képesek (legalább részben) kompenzálni szüleik nehézségeit.
A diákok 16 százalékánál fordult elő hogy anyagi okokból vagy pénzügyi problémák miatt mérlegelnie kellett vagy felmerült hogy abbahagyja illetve átmenetileg szüneteltesse a tanulmányait. Akiknél ez felmerült azok 47 százaléka folyamodott diákhitelért. A diákhitel tehát bizonyíthatóan képes segítséget nyújtani azoknak akik egyébként esetleg tanulmányaik megszakítására kényszerülnének anyagi okokból.
4. ábra: Ha felmerült anyagi okokból a tanulmány szüneteltetése vett-e fel azóta diákhitelt?
A diákok egynegyedének (26%) vannak rendszeres napi megélhetési problémái azaz gyakran vagy rendszeresen gondot jelent számukra a megélhetés a lakhatás az élelmiszerek vagy a tankönyvek árának előteremtése.
5. ábra: Ha gyakoriak a napi anyagi problémák vett-e fel azóta diákhitelt?
Az ilyen gondokkal küszködő diákok 43 százaléka vette már fel a diákhitelt míg azok közül akik ilyen gondokkal sohasem találkoztak még csak 26 százalék. A diákok 17 százaléka mondta azt hogy rendszeresen nem volt képes kijönni abból a pénzből ami a rendelkezésére állt. Ezeknek a diákoknak a 45 százaléka már fel is vette a diákhitelt.
A diákhitelt felvevők közül a legtöbben azt nevezték meg döntésük indokaként hogy ez megoldást jelent megélhetési nehézségeire valamint segítséget a családjuknak továbbá hogy a hitel segítséget nyújt az önállósodáshoz is. Sokan említették még indokként azt is hogy a hitelt jó befektetésnek tekintik a kedvező kamatok és feltételek miatt.
6. ábra: Diákhitel – miért vette fel?
Nyílt válaszok
említések aránya
Azok akik nem vették fel a diákhitelt döntésük indokaként kiemelkedő arányban és elsősorban azt nevezték meg hogy nincs rá anyagilag szükségük nincsenek rászorulva. A hitelért nem folyamodók csaknem fele (42%) ezt az indokot hozta fel elsőként.
Arra hogy ne vegyenek fel diákhitelt csak egyetlen olyan indok volt még amelyet meglehetősen sokan említettek ez pedig a hitelfelvételtől való általános érzelmi idegenkedés az eladósodástól való félelem volt (21%).
Ez azt mutatja hogy akik nem éltek eddig a diákhitel által kínált lehetőségekkel azok nem a konstrukció hibái vagy fogyatékosságai miatt illetve a bizalom hiánya miatt maradtak eddig távol (ilyen indokokat csak 2-4 százaléknyian hoztak fel) hanem elsősorban azért mert nincs szükségük a diákhitel által lehetővé tett pluszforrásokra illetve mert általánosságban is idegenkednek a hitelfelvételtől.
A diákhitelt igénybe vett egyetemistáknak és főiskolásoknak mindössze 9 százaléka mondotta azt hogy aggódik amiatt hogy a végzését követően a diákhitelt majd törlesztenie kell.
7. ábra: A Diákhitel későbbi törlesztése milyen érzetet kelt?
A diákhitel kamatát a diákok 61 százaléka elviselhető elfogadható mértékűnek tartja és csak 31 százalékuk mondja azt hogy ez a kamatmérték magas. Akik már felvették a diákhitelt azok között 73 százalék tartja elfogadható mértékűnek a diákhitel kamatát.
A diákhitel megítélése
Az egyetemisták és főiskolások 92 százaléka (!) úgy látja hogy a diákhitel révén javultak a magyar diákok tanulási és életlehetőségei ezen belül 28 százalék egyenesen úgy véli hogy ez a javulás jelentős mértékű. A hallgatóknak mindössze 5 százaléka gondolja úgy hogy a diákhitel nem javított a magyar diákok tanulási és életlehetőségein. Azok körében akik felvették már a diákhitelt 97 százalékos azok aránya akik szerint a diákhitel hozzájárult a magyar diákság tanulási és életlehetőségeinek javításához. Ezen belül 38 százalék nyilatkozott úgy hogy a diákhitel ehhez jelentős mértékben járult hozzá.
8. ábra: Diákok tanulási- és életlehetőségei javulnak a Diákhitel révén?
A diákok mintegy egynegyede (23%) úgy érzi hogy a diákhitel havi 21.000 - forintos összege igen jelentős segítséget jelent a magyar diákoknak további 65 százalék pedig úgy értékeli hogy ez az összeg érzékelhető segítség. Azok aránya akik szerint ez az összeg jelentéktelen vagy nem érzékelhető segítség mindössze 10 százalék.
Azok körében akik felvették a diákhitelt már 34 százalék mondotta azt hogy neki személy szerint a diákhitel havi összege igen jelentős anyagi segítséget jelent további 57 százalék pedig úgy nyilatkozott hogy neki személyesen ez érzékelhető anyagi segítség.
9. ábra: A 21 000 forintos Diákhitel általánosságban és személyesen mekkora segítség?
A diákhitelben a magyar diákok azt tartják a legjobbnak hogy tanulási lehetőséget biztosít a nehezebb anyagi körülmények között élőknek is kiegészítő anyagi segítséget jelent és esélyt teremt a tanulásra. Viszonylag sokan említik még a jó kamatfeltételeket és hogy jövedelemszerű fix havi anyagi forrást biztosít a diákoknak.
Amikor arról kérdeztük a diákokat hogy mi a legrosszabb a diákhitelben akkor azt a fiatalosan komolytalan választ adták a legtöbben hogy az benne a legrosszabb hogy vissza kell fizetni... Ezek a válaszok is azt a megállapítást támasztja alá hogy a magyar diákok alapvetően pozitívan viszonyulnak a diákhitelhez hiszen a negatívumok sorában sem valóságos kritikát fogalmaznak meg a leggyakrabban hanem tréfás ellenvetéssel élnek csak.
Azért a válaszolók 12 százaléka ténylegesen kifogásolta a szerinte magas kamatot továbbá nem elhanyagolható számban (6%) említették a hátrányok között azt is hogy a hitelfelvétel esetén az ember rögtön tartozással kezdi meg aktív pályafutását.
Azzal kapcsolatban hogy mit kellene a diákhitel konstrukcióján változtatni kétfajta válasz érkezett említésre méltó arányban. Az egyik szerint csökkenteni kellene a kamatokat (14%) a másik tipikus válasz pedig arra vonatkozott hogy jó lenne ha a diákhitel keretében a jelenleginél nagyobb összeget is fel lehetne venni (10%). Ugyanakkor a válaszolók 9 százaléka azt mondotta hogy a diákhitel úgy jó ahogy van semmit sem kellene változtatni rajta.
Jövőkép és magyarságkép
A magyar egyetemi és főiskolai hallgatók kétharmada (67%) inkább reménnyel és várakozással gondol a végzése utáni időszakra 29 százalék pedig inkább aggodalommal. Azoknak akik felvettek diákhitelt már 70 százaléka tekint reményekkel a végzése utáni életére és csak 26 százalékuk aggódik emiatt. Akik ellenben nem vettek fel diákhitelt azoknak csak 66 százaléka optimista ellenben már 31 százalékuk borúlátó.
10. ábra: Végzés utáni időszakra várakozással vagy aggodalommal gondol?
Ugyancsak csábító lenne annak a tételnek a megfogalmazása hogy a diákhitel felvétele ha nem is radikálisan de érzékelhető mértékben pozitívan módosítja a diákok jövőérzékelését. Ugyanakkor az is plauzibilis magyarázat lehet hogy eleve elsősorban azok élnek a diákhitel által kínált lehetőségekkel akik már eredetileg is alkatilag optimistább életszemléletűek. A magyarázatnak része azonban az is hogy a diákhitelt nagyobb arányban veszik fel az alsóbb éves hallgatók viszont a végzés utáni élethelyzethez kapcsolódó aggodalmak jobban jellemzik a felsőbb éves diákokat. Az előző bekezdés adatai tehát önmagukban nem igazolják a diákhitelnek azt a hatását hogy optimistábbak lennének tőle az azt igénybe vevő hallgatók. A diákoknak mindössze 7 százaléka vélekedik úgy hogy nagyon nehéz szinte lehetetlen lesz a végzését követően az elképzeléseinek megfelelően elhelyezkednie.
A diákok 58 százaléka ellenben azzal számol hogy ugyan nehéz lesz olyan állást találnia amely megfelel az elképzeléseinek de ez koránt sem lehetetlen; 33 százalék pedig kifejezetten úgy gondolja hogy nem lesz különösebben nehéz elképzeléseinek megfelelő állást találni.
A diákhitelt már felvettek 37 százaléka gondolja azt hogy nem lesz különösebben nehéz vagy pedig kifejezetten könnyű lesz elhelyezkednie a végzést követően ezzel szemben a diákhitel kínálta lehetőséggel nem élők között ez az arány csak 32 százalék.
11. ábra: Végzés utáni elhelyezkedés mennyire lesz könnyű?
A diákok 16 százaléka látja úgy hogy a szakmájával kapcsolatos terveit álmait a végzését követően egyáltalán nem lesz nehéz vagy nem lesz különösebben nehéz megvalósítani. További 71 százaléka a diákoknak úgy véli hogy szakmai terveinek és álmainak a megvalósítása nehéz lesz ugyan de ezeket a terveket reálisan meg lehet valósítani az álmokat reálisan el lehet érni. Mindössze 11 százalék gondolja azt hogy terveinek álmainak a megvalósítása nagyon nehéz szinte lehetetlen lesz.
12. ábra: Szakmai álmok megvalósítása mennyire lesz könnyű?
Azon diákok 54 százaléka akik felvették a diákhitelt úgy érzékeli hogy a diákhitel hozzájárul ahhoz hogy terveiket álmaikat valóra válthassák.
A magyar egyetemi és főiskolai hallgatók fele (49%) úgy látja hogy a jelenlegi kormányzati politika inkább segíti őket abban hogy szakmai álmaikat valóra válthassák egynegyedük (24%) ellenben úgy látja hogy a kormány jelenlegi politikája inkább hátráltatja őket ebben másik egynegyedük (26%) pedig nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben.
13. ábra: A jelenlegi politika megítélése
Azok körében akik diákhitelt vettek fel már 56 százalék azok aránya kik szerint a kormány politikája segítséget nyújt számukra elképzeléseik megvalósításában és ebben a körben kevesebben (20%) gondolják csak azt hogy a kormány politikája gátolja őket álmaik valóra váltásában.
A diákhitel lehetőségével élőknek 42 százaléka mondotta azt hogy "nagyon örül" annak hogy magyarnak született. Azok között akik nem vették fel a diákhitelt csak 36 százalék az így nyilatkozók aránya.
A magyar diákok kétharmada (65%) bízik abban hogy Magyarország a következő egy-két évtizedben felemelkedik a legsikeresebb nemzetek közé.
14. ábra: Magyarország felzárkózásának megítélése
A diákok 77 százaléka úgy vélekedett hogy a diákhitel hozzájárul ahhoz hogy Magyarország a magyar felsőoktatás lépést tarthasson a fejlett országokkal. Ezen belül 21 százalék úgy látta hogy a diákhitel ehhez nagymértékben járul hozzá.
A diákhitel lehetőségével élő diákoknak már 83 százaléka úgy gondolta hogy a diákhitel hozzájárul Magyarország a magyar felsőoktatás felzárkózásához sőt 27 százalékuk azt mondta hogy ez a hozzájárulás "nagymértékű".
* * *
Diákhitellel kapcsolatos reklámokkal a magyar hallgatók gyakorlatilag mindegyike találkozott már (96%). A hallgatók 56 százalékának inkább tetszettek ezek a reklámok (ezen belül 7 százaléknak nagyon tetszettek) ellenben 38 százaléknak nem tetszettek (ezen belül 12 százaléknak nagyon nem tetszettek). A diákhitelt már felvettek körében a reklámok már 61 százaléknak tetszettek.
