A
magyar tudományos és sportteljesítmények
lakossági értékelése
Országkép kutatás
előzetes beszámoló 4.
A Magyar Gallup Intézet 2002 februárjában az Országimázs Központ megbízásából 4282 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdőíves kutatás során kérdezett meg azzal kapcsolatban hogy hogyan ítéli és éli meg a maga helyzetét és kilátásait; hogyan jellemzi az országot és az ország lakosságát valamint hogy milyen a jövőképe. A kutatás foglalkozott a millenniumi évhez kapcsolódó országos és helyi ünnepségek ismertségével és a részvétellel valamint a magyarok saját országképének egyik fontos elemével - annak lakossági megítélésével hogy milyen teljesítményekre képes a magyar tehetség és alkotószellem.
A millenniumi rendezvények keretében több kiállítás is foglalkozott Magyarország és a magyar emberek 1000 éves történelmével és teljesítményeivel. Ezek között az "Álmok álmodói - világraszóló magyarok" című kiállítás volt az egyik legnagyobb szabású és tematikájában is a legszélesebb palettán mozgó.
A magyar tudományos művészeti és sportéletet a kezdetektől a napjainkig felvonultató kiállításról a magyar lakosság harmada értesült (34%). Az információk közzétételében a legerősebb média a televízió volt (az informált lakosság 90%-a innen szerzett tudomást róla) de a napilapok és a rádió is jelentős szerepet játszottak a kiállítás propagandájában.
1. ábra: Az "Álmok álmodói - világraszóló magyarok"
című kiállítás ismertsége
és az értesülés forrása
A kiállítás helyszínéből adódóan természetesen a budapesti lakosok sokkal inkább értesültek a kiállítás tényéről (50%) mint a vidéken élők és az sem meglepő hogy a diplomások körében jóval nagyobb arányban vannak azok akik tudtak a kiállításról (59%) mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében.
2. ábra: Az "Álmok álmodói - világraszóló magyarok"
című kiállítás ismertsége
demográfiai csoportok
településtípus szerint
Az informált lakosság egységes abban a vonatkozásban hogy helyeselte azt hogy az állam támogatta a kiállítás létrejöttét (93%-uk egyetértett ezzel)
A magyar találmányok ismerete
A magyarok saját országképének egyik igen fontos eleme hogy a magyar tehetség és alkotószellem milyen teljesítményekre képes.
A 2000-ben végzett nyugat-európai (Ausztriában Németországban és Franciaországban) országkép-vizsgálat és a mostani Közép-Kelet - Európában végzett régiós imázsvizsgálat is bizonyítja hogy ezekről az eredményekről rajtunk kívül nemigen tudnak. Ennek fényében nem is meglepő hogy az országjellemzők között annyira alacsonyan találjuk a "nagy tudományos teljesítmények országa" és a "nagy sportteljesítmények" jelzőt. Az egyetlen kivétel kelet és nyugat Európában is a Rubik kocka. Ez ma az egyetlen olyan szellemi teljesítmény amit a magyar nemzet jelen pillanatban fel tud mutatni a többi ország számára mint a "magyar szellem" hozzájárulását a világ előrehaladásához. 3-9. ábra: Magyar találmányok ismerete
A belföldi vizsgálatból szintén az derül ki hogy a legjobban kommunikált világhírű magyar találmány a Rubik kocka: a magyar felnőttek 92%-a tud erről és csupán 8 %-ukat kerülte el ez a szenzáció.
10. ábra: Találmányok ismertsége
Viszonylag sokan tudnak még a C vitamin (85%) és a gyufa (76%) valamivel kevesebben a telefonközpont a dinamó és a golyóstoll (69-69 % és 66%) feltalálójának magyar származásáról míg a számítógép alapelvének megalkotójáról (Neumann Jánosról) már csak az emberek fele tudja hogy magyar volt.
Abból a célból hogy teszteljük a válaszadók tudatos válaszadását a valódi magyar találmányok közé beillesztettük a viszonylag közismertnek gondolható és ismerten nem magyar feltalálóval büszkélkedő dinamitot illetve a villamost ami a prosperáló századelejei Magyarországról hozhat be asszociációkat. Az adatok szerint a megkérdezettek "beugranak" ezeknek a kérdéseknek ugyanis a villamosról 41% míg a dinamitról 23%-uk gondolja hogy magyar.
Ez a válaszolói magatartás azt is jelentheti hogy az emberek fejében annyira erős sztereotípia az hogy Magyarország a tudományos teljesítmények hazája hogy sok itthon is használt vagy ismert találmányt magyarnak tulajdonítanak. Összességében elmondható hogy a magyar lakosság országképének egyik meghatározó attribútuma miszerint Magyarország "nagy tudományos teljesítmények országa" legtudatosabban a Rubik kockán a C vitaminon és a gyufán alapszik. A többi tudományos eredmény tekintetében már a lakosság jelentős része elbizonytalanodik. Természetesen a magasabb iskolai végzettségűek körében nagyobb arányban találunk jól informáltakat mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében.
Feltételezhetően a magyarok többsége tapasztalta vagy egyszerűen "zsigerből" tisztában van azzal hogy a magyar tudományos és sportteljesítményeket a magyar lakosság még talán de a külföldiek közül csak nagyon kevesen tartják számon. A magyarázat talán az hogy a külföldiek szemében ezek már sokkal inkább önmagukban értékelődnek és nem annyira valamely nemzethez kötődnek. És talán éppen ezért tartja a lakosság többsége fontosnak azt hogy külföldön tudják az emberek (87% egyetért ezzel) hogy Magyarországon relatíve magas a Nobel díjasok és az olimpiai versenyeken elért érmek száma. Ebben nyilván szerepet játszik az is hogy ez a nemzeti büszkeség egyik fő forrása.
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet Magyarország hét tervezési statisztikai regiójában 600-600 összesen 4282 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdőíves kutatás során kérdezett meg. A terepmunka 2002. február 23. és március 3. között zajlott.
A megkérdezettek a 18 év feletti magyar lakosságot régiónként reprezentálják nem korcsoport településtípus és iskolai végzettség szerint. A kétlépcsős véletlen mintaválasztás során az első lépésben régiónkénti települések kerültek kiválasztásra a kérdezőbiztosok pedig ezen belül a számukra megadott és véletlenül kiválasztott lakáscímeken lakó háztartásokon belül az úgynevezett "legközelebbi születésnap" módszerrel választották ki a válaszadó felnőttet.
A regionális mintavételből adódóan az alminták megoszlásai a régiókon belüli arányokat követték összességében pedig vagyis a teljes mintában az egyes régiók azonos elemszámmal (súllyal) szerepeltek. Ebből adódóan az egész lakosságra értelmezett adatok elemzése során a teljes mintát az országos megoszlásoknak megfelelően súlyozni kellett nem és kor szerint.
Az alkalmazott minta statisztikai hibahatára +/- 4 1% régiónként országosan pedig +/- 2% ami azt jelenti hogy az általunk az egész mintára vonatkozóan közölt adatok 20 esetből 19-szer legfeljebb ekkora mértékben térhetnek el attól a hipotetikus eredménytől amit abban az esetben kaptunk volna ha az ország valamennyi választókorú polgárát megkérdezzük.
