2000-2001:
a millenniumi ünnepek
Országkép kutatás
előzetes beszámoló 3.
A Magyar Gallup Intézet 2002 februárjában az Országimázs Központ megbízásából 4282 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdőíves kutatás során kérdezett meg azzal kapcsolatban hogy hogyan ítéli és éli meg a maga helyzetét és kilátásait; hogyan jellemzi az országot és az ország lakosságát valamint hogy milyen a jövőképe. A kutatás foglalkozott a millenniumi évhez kapcsolódó országos és helyi ünnepségek ismertségével és a részvétellel valamint a millenniumi év társadalmi kohézióra gyakorolt hatásának lakossági percepciójával is.
A vizsgálat eredményei alapján megállapítható: az elmúlt másfél év alatt az a cél hogy a magyar államiság 1000 éve a millennium közismertté váljon megvalósult. A lakosság döntő része (91%) értesült a millenniumi ünnepről.
A továbbiakban a millenniumi ünnepek ismertségét az ezeken való részvételt és azok vélt össztársadalmi hatását mutatjuk be azoknak az embereknek a véleményén keresztül akiknek tudomásuk volt erről az ünnepségsorozatról.
Azzal hogy Magyarország megünnepelje ezt az évfordulót teljes az egyetértés a lakosság minden rétegében (azoknak aki értesültek az ünnepekről 89%-a helyeselte azt).
1. ábra: A millenniumi ünnepségsorozat támogatottsága a lakosság körében
Az erős társadalmi konszenzusra utal az is hogy a megkérdezettek többségének (78%-ának) véleménye szerint a többi ember döntő többsége vagy többsége inkább helyeselte az 1000 éves évforduló megünneplését. Az informált lakosságnak csupán 16%-a szkeptikus a lakossági egyetértés vonatkozásában ők ugyanis úgy vélik hogy az emberek kisebbsége illetve nagyon kis része helyeselte az ünnepet.
2. ábra: "Mások" véleményének értékelése a millenniumi ünnepségsorozatról
A lakosság azon részének amelyik értesült az ünnepségekről közel háromnegyede vélte úgy hogy az ünnepeket méltóképpen ünnepelte meg Magyarország (42% jelesre 29% jóra értékelte). Fel kell hívni a figyelmet arra hogy míg az ünnepségek megrendezésével kapcsolatban teljes társadalmi konszenzus alakult ki addig abban a vonatkozásban hogy méltóképpen ünnepelte-e az ország a millenniumát már nem annyira egyértelmű a lakossági megítélés hiszen a lakosság negyede már csak közepes vagy annál is rosszabb értékelést adott.
3. ábra: Millenniumi ünnepek
A magyar kormány azt a koncepciót követte a millenniumi ünnepek megrendezésekor hogy a központi ünnepek mellett minél nagyobb szerephez jussanak a helyi kezdeményezések. Ilyen helyi rendezvényről az ünnepekről emberek kétharmada értesült lakóhelyén de csak feleannyian vannak azok (31%) akik fel tudnak idézni ilyen helyi vonatkozású rendezvényt és körülbelül ugyanennyien voltak azok akik részt vettek ezeken a megemlékezéseken ünnepeken (29%).
4. ábra: Millenniumi rendezvények felidézése
A helyi ünnepségek felidézése régiónként nagy mértékben különbözik. Az ünnepségekről értesült nyugat-dunántúliaknak a fele (50%) míg a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországi régióban élőknek csupán a 18%-a tudott helyi vonatkozású eseményről.
5. ábra: Helyi rendezvények felidézése - régiók szerint
A helyi vonatkozású rendezvények közül régiónként a következőket említették a legtöbben:
Közép-Magyarország: falu- vagy tájmúzeum megnyitása hangverseny katonadal-fesztivál kiállítás lovasbemutató történeti lovagjáték millenniumi zászlóállítás néptánc népdalfesztivál szoboravatás
Dél-Alföld: millenniumi zászlóállítás tűzijáték szoboravatás augusztus 20-i ünnepségek megemlékezések falugyűlés kopjafa-avatás város napja kiállítás
Dél-Dunántúl: millenniumi zászlóállítás szoboravatás tűzijáték megemlékezések falugyűlés augusztus 20-i ünnepségek
Észak Alföld: millenniumi zászlóállítások tűzijáték szoboravatások falugyűlés virágkarnevál emlékm- és emléktábla-avatások néptánc- és népdalfesztivál ünnepi mise és körmenet augusztus 20-i ünnepségek kiállítások hangversenyek
Észak Magyarország: millenniumi zászlóállítás szoboravatás tűzijáték falugyűlés lovasbemutató történeti lovagjáték néptánc- és népdalfesztivál augusztus 20-i ünnepségek
Kelet-Dunántúl: millenniumi zászlóállítás tűzijáték megemlékezések szoboravatás falugyűlés augusztus 20-i ünnepségek
Nyugat-Dunántúl: millenniumi zászlóállítás szoboravatás keresztállítás -szentelés tűzijáték falugyűlés megemlékezések kopjafa-avatás
Az adatokból az látszik hogy az országos rendezvények kevesebb embert mozgattak meg mint a helyi kezdeményezésű ünnepek. Általában azok emlékeznek az ünnepekre akik részt vettek rajta: országos rendezvényre az emberek 16%-a emlékszik de körülbelül ugyanennyien (15%) vannak azok is akik részt vettek ilyen rendezvényen.
6. ábra: Részvétel a millenniumi rendezvényeken
Az országos események közül a következőket említették legtöbben (a sorrend hasonló minden régióban): tűzijáték augusztus 20-i ünnepségek a korona szállítása millenniumi zászlóállítás.
A kutatás során a millenniumi ünnepségek társadalmi kohézióra gyakorolt hatásának lakossági percepcióját is vizsgáltuk. Különféle esetleges (pozitív és negatív) hatásokat fogalmaztunk amelyekről el kellett dönteniük a megkérdezetteknek hogy azokkal teljes mértékben illetve inkább egyetértenek vagy inkább nem értenek egyet illetve egyáltalán nem értenek egyet.
A felsorolt állítások alapvetően megosztják a megkérdezetteket. A legnagyobb lakossági konszenzus azoknak az állításoknak a tagadásában van (75-74%) amelyek a nemzeti széthúzással kapcsolatosak: a "magyar emberek ellenségesebbé váltak a szomszédos országokkal népekkel szemben" illetve hogy a "millenniumi rendezvények a viszálykodás ellenségeskedés erősödéséhez vezettek".
7. ábra: A millenniumi ünnepségek hatása a környező országok iránti ellenérzések alakulására
8. ábra: A millenniumi ünnepségek hatása a belső viszálykodásokra
Ezzel szemben a megkérdezettek kétharmada elfogadja hogy a "magyar emberek büszkébben vállalják magyarságukat" (66%) 9.ábra illetve hogy a "magyar emberek jobban megismerték a magyar történelmet" (65%) 10.ábra de meg kell jegyezni hogy az emberek negyede ezeket nem fogadja el. A megkérdezettek fele szerint "általában erősödtek a magyarokat összetartó szálak" és ugyancsak "erősödtek a helyi közösségeket összetartó szálak".
9. ábra: A millenniumi ünnepségek hatása a nemzeti identitás vállalására
10. ábra: A millenniumi ünnepségek hatása a magyar történelem ismeretére
11. ábra: A millenniumi ünnepségek hatása a nemzeti összetartásra
12. ábra: A millenniumi ünnepségek hatása a helyi közösségek összetartására
A lakosság több mint a fele határozottan tagadja viszont negyede elfogadja hogy "magyar emberek nacionalistábbak intoleránsabbak lettek" a millenniumi ünnepségek hatására.
13. ábra: A millenniumi ünnepségek hatása a magyar nacionalizmusra intoleranciára
| Teljes mértékben vagy inkább egyetért | Egyáltalán nem vagy nem ért egyet | Nem tudja / nem válaszolt | |
| A magyar emberek büszkébben vállalják magyarságukat | 66 | 24 | 10 |
| A magyar emberek jobban megismerték a magyar történelmet | 65 | 27 | 8 |
| Általában erősödtek a magyarokat összetartó szálak | 51 | 37 | 12 |
| Erősödtek a helyi közösségeket összetartó szálak | 46 | 40 | 14 |
| A magyar emberek nacionalistábbak intoleránsabbak lettek | 23 | 58 | 18 |
| A magyar emberek ellenségesebbé váltak a szomszédos országokkal népekkel szemben | 13 | 76 | 11 |
| A millenniumi rendezvények a viszálykodás ellenségeskedés erősödéséhez vezettek | 13 | 75 | 12 |
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet Magyarország hét tervezési statisztikai regiójában 600-600 összesen 4282 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdőíves kutatás során kérdezett meg. A terepmunka 2002. február 23. és március 3. között zajlott.
A megkérdezettek a 18 év feletti magyar lakosságot régiónként reprezentálják nem korcsoport településtípus és iskolai végzettség szerint. A kétlépcsős véletlen mintaválasztás során az első lépésben régiónkénti települések kerültek kiválasztásra a kérdezőbiztosok pedig ezen belül a számukra megadott és véletlenül kiválasztott lakáscímeken lakó háztartásokon belül az úgynevezett "legközelebbi születésnap" módszerrel választották ki a válaszadó felnőttet.
A regionális mintavételből adódóan az alminták megoszlásai a régiókon belüli arányokat követték összességében pedig vagyis a teljes mintában az egyes régiók azonos elemszámmal (súllyal) szerepeltek. Ebből adódóan az egész lakosságra értelmezett adatok elemzése során a teljes mintát az országos megoszlásoknak megfelelően súlyozni kellett nem és kor szerint.
Az alkalmazott minta statisztikai hibahatára +/- 4 1% régiónként országosan pedig +/- 2% ami azt jelenti hogy az általunk az egész mintára vonatkozóan közölt adatok 20 esetből 19-szer legfeljebb ekkora mértékben térhetnek el attól a hipotetikus eredménytől amit abban az esetben kaptunk volna ha az ország valamennyi választókorú polgárát megkérdezzük.
