Társadalompolitikai
programok
Országkép vizsgálat
előzetes beszámoló 2.
A Magyar Gallup Intézet 2002 februárjában az Országimázs Központ megbízásából 4282 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdőíves kutatás során kérdezett meg azzal kapcsolatban hogy hogyan ítéli és éli meg a maga helyzetét és kilátásait; hogyan jellemzi az országot és az ország lakosságát valamint hogy milyen a jövőképe. A vizsgálat keretében a Gallup azt is vizsgálta hogy négy kormányzati prioritás: a diákhitel a lakástámogatások a Széchenyi terv és a családtámogatások általában milyen hatással vannak a magyarok országmegítélésére az ország sikerességéről alkotott képükre.
A vizsgálat eredményeiből az derül ki hogy a kormányzati ciklus prioritásainak közvetlen hatásait - a családtámogatási rendszer kivételével - a magyar polgároknak kis része érezte csak. Ezzel szemben a célkitűzésekkel az emberek többsége egyetért azokat fontosnak tartja. Szembetűnő hogy éppen azokon a területeken változott leginkább és egyértelműen pozitívan a kép a 2000-es vizsgálatunkhoz képest az országmegítélés tekintetében amelyeket ezek a programok érintettek (lakáspolitika oktatás pályakezdők segítése).
Előtérben a fiatalok és a sokgyermekesek támogatásának szükségessége
A válaszadók világosan előrébb sorolandónak tartják a fiatal családalapítás előtt álló és a kisgyermekes családok támogatását a nyugdíjasok vagy a munkanélküliek támogatásánál. Ezzel együtt persze ez utóbbi csoportok támogatását is fontosnak tartja a nagy többség bár az emberek 14 százaléka gondolja hogy a munkanélküliek támogatása például nem fontos prioritás. Sokkal kisebb az egyetértés a kis- és középvállalkozások támogatásának szükségességével kacsolatban. A magyar választókorú népességnek kevesebb mint fele tartja ezek támogatását kiemelkedő fontosságúnak - bár összességében az ezt fontosnak vagy nagyon fontosnak tartók teszik ki a kérdezettek nagy többségét - és egyötödük nem gondolja fontosnak a gazdaság szereplőinek a célzott támogatását.
1. ábra: Egyes társadalmi csoportok támogatásának fontossága
"A következőkben arról szeretném kérdezni
hogy egyes csoportok állami támogatását Ön mennyire tartja fontosnak?"
Ha spontán módon kérdezzük hogy "Milyen állami támogatásokról hallott az elmúlt egy-két évben amelyekkel egyes társadalmi csoportokat céloztak meg?" akkor a kormányzat kiemelt programjai közül legtöbben a Diákhitelt nevezik meg ilyennek ezt követi a Széchenyi Terv a kormány lakástámogatási rendszere és végül a családtámogatási rendszer bővítése átalakítása. E négy kiemelten kommunikált program mindegyikét a magyarok több mint harmada idézi fel segítség nélkül; a Diákhitel spontán ismerete pedig meghaladja a 40 százalékot. (Megjegyzendő hogy az 1. ábrán bemutatott kérdés a kérdőívben is megelőzte ezt a témakört így a "társadalmi csoportok" előzetes felsorolása hathatott az e kérdésben mért nagyon magas spontán ismertségi számokra amelyek még ezzel együtt is jelentőseknek mondhatók.)
Egyenként rákérdezve az egyes támogatási rendszerekre még körülbelül 50 százalék emlékezett vissza hogy hallott ezekről a programokról; így együttesen a kiemelt kormányzati prioritásokat megtestesítő programok ismertsége szinte teljes körű kilencven százalék körüli.
2. ábra: Társadalmi csoportokat megcélzó állami támogatások
ismertsége
a teljes felnőtt magyar népességben
a fentebb leírt kérdés és a "És hallott-e a ... -ről?" kérdésekre
adott válaszok százalékos megoszlásai
Ha az ismertség demográfiáira vetünk egy pillantást akkor azzal a nem meglepő képpel találkozunk hogy jellemzően a magasabb iskolai végzettségűek körében ismertebbek ezek a támogatási rendszerek az idősek körében kevésbé (a legtöbb esetben a fiatalok és a középkorúak hasonló valószínűséggel idézik fel a kormányzat e prioritásait ez alól csak a Diákhitel a kivétel ahol egyértelmű a kor-lejtő és a fiatalok sokkal valószínűbben szereztek tudomást erről mint akár a középkorúak vagy az idősek).
Még egy adalék amely e politikák fontosságát jelezheti az emberek számára; míg a legtöbben persze a tömegtájékoztatás különböző eszközeiből szereztek tudomást vagy információt ezekről a támogatáokról programokról - jellemzően a televizióból - addig a személyes ismerősök általi "word of mouth" típusú kommunikáció is nagy jelentőséggel bírt e programok hírének elterjesztésében. A családtámogatási rendszerek bővítése / átalakítása ügyében a kérdezettek harmada kapott ilyen jellegű információt a Száchenyi tervről pedig a kérdezettek ötöde értesült személyes forrásokból (Diákhitel: 24% Lakástámogatás: 28%). Vagyis: ezek a támogatások beszédtémákká lettek Magyarországon olyan dolgok amkiről az emberek értesítették egymást.
Ha megnézzük hogy ezek a programok milyen nagyságrendben érintették a magyar családokat akkor arra kell hogy következtessünk hogy ezek legtöbbjéről valójában közvetlen tapasztalata az emberek többségének nincs. A 3. ábrán látszik hogy egyedül a gyermek után járó támogatások változása hatott a magyar családok viszonylag nagy részére. A másik három kiemelt programterület - nyilvánvalóan részben az eleve is szűkebb célcsoport (pl. Széchenyi Terv) miatt - a magyarok elenyésző részét érintette közvetlenül. Ezek a számok a teljes népességre vetítve még egy picit alacsonyabbak lennének; a 4. ábra azt mutatja hogy az adott támogatási rendszerről értesültek kevesebb mint negyede részesült a családtámogatási rendszer által nyújtott kedvezményekben és csak néhány százalék a másik három támogatási forrás biztosította lehetőségekből.
3. ábra: A támogatások igénybe vétele
azok körében
akik hallottak az egyes támogatási formákról
"Igénybe vette-e Ön
vagy családjából valaki ezeket a támogatásokat?"
Ezzel együtt a magyar társadalom túlnyomó többsége hasznosnak érzi ezeket a programokat. Ezek közül is a családtámogatásokat gondolják a leginkább hasznosnak ezt a lakástámogatás a diákhitel és a Széchenyi Terv követi. Az első két dolgot az emberek nagyjából fele tartotta "nagyon hasznosnak" míg a diákhitelt és a Széchenyi Tervet is tíz emberből négy ötösre értékelte. Az emberek mindössze negyede ítélte ezeket közepesen vagy annál kevésbé hasznosnak.
4. ábra: A vizsgált támogatási rendszerek hasznosságának
értékelése
"Értékelje ezeknek a támogatásoknak az össztársadalmi hasznosságát
az iskolai osztályzatoknak megfelelően. Ahol 5-ös
azt jelenti
hogy nagyon
hasznos
az 1-es pedig
azt
hogy egyáltalán nem hasznos
természetesen
a közbülső értékeket is használhatja."
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet Magyarország hét tervezési statisztikai regiójában 600-600 összesen 4282 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdőíves kutatás során kérdezett meg. A terepmunka 2002. február 23. és március 3. között zajlott.
A megkérdezettek a 18 év feletti magyar lakosságot régiónként reprezentálják nem korcsoport településtípus és iskolai végzettség szerint. A kétlépcsős véletlen mintaválasztás során az első lépésben régiónkénti települések kerültek kiválasztásra a kérdezőbiztosok pedig ezen belül a számukra megadott és véletlenül kiválasztott lakáscímeken lakó háztartásokon belül az úgynevezett "legközelebbi születésnap" módszerrel választották ki a válaszadó felnőttet.
A regionális mintavételből adódóan az alminták megoszlásai a régiókon belüli arányokat követték összességében pedig vagyis a teljes mintában az egyes régiók azonos elemszámmal (súllyal) szerepeltek. Ebből adódóan az egész lakosságra értelmezett adatok elemzése során a teljes mintát az országos megoszlásoknak megfelelően súlyozni kellett nem és kor szerint.
Az alkalmazott minta statisztikai hibahatára +/- 4 1% régiónként országosan pedig +/- 2% ami azt jelenti hogy az általunk az egész mintára vonatkozóan közölt adatok 20 esetből 19-szer legfeljebb ekkora mértékben térhetnek el attól a hipotetikus eredménytől amit abban az esetben kaptunk volna ha az ország valamennyi választókorú polgárát megkérdezzük.
