Országkép-kutatás
2002
Előzetes beszámoló 1.
A Magyar Gallup Intézet 2002 februárjában az Országimázs Központ megbízásából 4282 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdőíves kutatás során kérdezett meg azzal kapcsolatban hogy hogyan ítéli és éli meg a maga helyzetét és kilátásait; hogyan jellemzi az országot és az ország lakosságát valamint hogy milyen a jövőképe.
Bizonyos szempontokra vonatkozóan 2000-rel másokra 2000-rel és 1993-mal is van módunk összehasonlítást tenni. 1993-ban ugyanis egy más célú felmérés keretében feltettünk néhány kérdést a lakosság önértékelésével boldogságával és sikerességével kapcsolatban. 2000-ben az országkép-vizsgálat során amikor számos új kérdést tettünk fel az említett néhány 1993-as kérdést pontosan megismételtük a 2002-ben végzett kutatásunk célja pedig éppen az volt hogy a 2000-es kutatást pontosan megismételve újra felmérjük a lakosság országképét. A felmérés emellett újabb kérdésekkel is bővült. Azokban az esetekben amikor összehasonlító adatokat közlünk a különböző években feltett kérdések pontosan megegyeznek.
Változások és állandóságok a szubjektív életminőségben
Az 1993. évi a 2000. évi és a 2002. évi adatok azt mutatják hogy a magyar társadalom általános közérzete és boldogságérzete 1993 és 2002 között kis mértékben ugyan de folyamatosan javult.
1. ábra: Közérzet
"Mindent egybevetve milyen az Ön közérzete?"
1993-ban és 2000-ben a válaszolóknak mindössze 2 százaléka mondta azt hogy közérzete "nagyon jó" és 22 illetve 32 százaléka azt hogy "jó" 2002-ben azonban már 4 százalékuk tartja nagyon jónak és 36 százalékuk jónak a közérzetét. 1993-ban tíz emberből 2 2 2000-ben 3 3 2002-ben pedig már 4 ember érzi határozottan jól magát ami - tegyük hozzá - még mindig nem jellemző a lakosság felére. Eközben a magukat határozottan rosszul érzők száma tízből 2 7-re majd 2-re mára pedig 1 7-re csökkent.
2. ábra: Közérzet
nemek és korcsoportok szerint
nagyon jó vagy jó értékek
"Mindent egybevetve milyen az Ön közérzete?"
Az életkori csoportok között - hasonlóan minden korábbi mérésünkhöz - még mindig drasztikus különbséget tapasztalunk: a jó közérzetűek aránya a legfiatalabbaktól az idősek felé haladva 65 százalékról 23 százalékra csökken.
3. ábra: Boldogságérzet
Azok körében
akik tudtak válaszolni a kérdésre
"Hová helyezné magát boldogság szempontjából egy kilencfokú skálán?"
1993 és 2002 között sokat javult az emberek boldogságérzete. Ma a magyar emberek 44%-a sorolja magát a boldogok közé (a "boldogság-skála" legfelső harmadába) míg két évvel ezelőtt csak 40 % kilenc éve pedig mindössze 35 % vélekedett ugyanígy.
4. ábra: Életkörülményekkel való elégedettség
"Ha mindent számításba vesz
mennyire elégedett azzal
ahogyan
most él?"
Mint látható több faktor mentén is pozitív tendencia tapasztalható. A kép azért bőven hagy kívánnivalót hiszen még így is csak a megkérdezettek 30 százaléka elégedett az életkörülményeivel. Igaz az is hogy 2000-ben ez az arány még csak 24% volt 1993-ban pedig a mainak alig több mint a fele 17%.
5. ábra: Életkörülményekkel való elégedettség
nagyon és az inkább elégedettek aránya régiónként
"Ha mindent számításba vesz
mennyire elégedett azzal
ahogyan
most él?"
Az életkörülményekkel való elégedettség az ország különböző régióiban szignifikánsan különböző mértékű. Kelet- és Nyugat-Dunántúlon valamint Közép-Magyarországon valamivel nagyobb az elégedettek aránya mint más régiókban.
6. ábra: Sikeresség szubjektív becslése
teljes mintában
"Hová helyezné magát sikeresség szempontjából?" – 9 fokú
skála
A magukat nagyon sikeresnek érzők aránya az 1993-as 11%-hoz képest 2000-re 18%-ra nőtt azóta nem változott.
Vélemények mások sikerességéről boldogságáról és elégedettségéről
7. ábra: Mások elégedettsége
boldogsága és sikere
átlagos érték
"Ön szerint a magyarok közül 10 emberbol hány elégedett?"
2002-ben a megkérdezettek szerint Magyarországon tíz emberből három elégedett az életkörülményeivel 3 5 boldog és 2 9 mondható sikeresnek. Ez is kicsiny mértékű pozitív változást jelent 2000 óta de még mindig a nagy többségről gondolják azt az emberek hogy elégedetlenek boldogtalanok és sikertelenek.
Változások a magyar lakosság országképében
Az elmúlt két évben az egész kép szinte minden összetevője hajszálnyit pozitív irányban változott. A különbségek a hibahatárt súrolják de az összkép mégiscsak az hogy az országkép egy árnyalattal pozitívabbra színeződött mint volt két évvel ezelőtt.
A mai országkép szerkezete teljesen megegyezik a 2000. évi felmérés országképének szerkezetével. 2000-ben és 2002-ben ugyanazok a legjellemzőbb országkarakterek (ezeket a lakosság háromnegyede vagy még nagyobb része tartja jellemzőnek): szép tájakban gazdag ország sokat szenvedett ország fényes múltú ország tehetséges és vállalkozó szellemű emberek országa szorgalmas művelt civilizált nagy kultúrájú nagy tudományos és sport teljesítmények országa az emberi szabadság országa.
Először nézzük azokat a pozitív tulajdonságokat amelyek mentén lakossági konszenzus van. Történeti és geográfiai sztereotípiák: "sokat szenvedett ország" fényes múltú ország szép tájakban gazdag ország . Fontos szerepet játszik a pozitív képben az a hit is hogy Magyarország "nagy tudományos és sportteljesítmények országa" nagy kultúrájú és "művelt civilizált ország". Konszenzus van továbbá néhány pragmatikusabb dinamikusabb a globális versenyben talán fontosabb tulajdonságot illetően is: "tehetséges ország" vállalkozó szellemű ország és "szorgalmas ország".
8. ábra: Magyarország megítélése I.
"Kérem
mondja meg
hogy Ön szerint mennyire jellemzőek Magyarországra
az alábbi tulajdonságok?"
Ma valamivel nagyobb arányban gondolják a megkérdezettek Magyarországról azt hogy: "tehetséges" szorgalmas művelt nagy kultúrájú ország valamint "nagy tudományos és sportteljesítmények országa" mint két évvel ezelőtt.
A következőkben nézzük azokat a tulajdonságokat
amelyeket illetően már
ellentmondásos az ország megítélése:
gazdasági jellemzők: "jó gazdasági teljesítmények országa"
sikeres
fejlett
gyorsan fejlődő ország
;
társadalomszerkezeti jellemzők: "szolidáris emberek országa"
a társadalmi
igazságosság országa
a jogrend országa
;
magatartáskultúra: "rendes
tiszta ország"
tisztességes és becsületes
emberek országa
;
kedélyállapot: "jókedvű ország"
pesszimista, rosszkedvű ország
.
9. ábra: Magyarország megítélése II.
"Kérem
mondja meg
hogy Ön szerint mennyire jellemzőek Magyarországra
az alábbi tulajdonságok?"
Egyes attribútumok megítélése ellentmondásos ugyan
de 2000 óta határozott
pozitív elmozdulás észlelhető vonatkozásukban. 2002-ben szignifikánsan
többen tartják jellemzőnek
hogy Magyarország nagy jövő előtt álló ország
(65%)
rendes
tiszta ország (53%)
sikeres ország (53%)
jókedvű
derűs
ország (53%)
fejlett ország (49%)
jó gazdasági teljesítmények országa
(42%)
a társadalmi igazságosság országa (31%)
és mindemellett sokkal
kevesebben gondolják
hogy a magyarok pesszimisták (45%).
2000-hez képest azonban kevésbé érzik a megkérdezettek
hogy egymással
törődő
szolidáris emberek vennék őket körül (30%).
Összességében elmondható hogy egy nagy múltú civilizált tehetséges és szorgalmas ország képe bontakozik itt ki olyan országé azonban amelynek a gazdasági fejlődés terén még sok a teendője s amely társadalmi problémákkal küszködik.
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet a magyarországi hét regióban 600-600 összesen 4282 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdőíves kutatás során kérdezett meg. A terepmunka 2002. február 23. és március 3. között zajlott.
A megkérdezettek a 18 év feletti magyar lakosságot régiónként reprezentálják nem korcsoport településtípus és iskolai végzettség szerint. A kétlépcsős véletlen mintaválasztás során az első lépésben régiónkénti települések kerültek kiválasztásra a kérdezőbiztosok pedig ezen belül a számukra megadott és véletlenül kiválasztott lakáscímeken lakó háztartásokon belül az úgynevezett "legközelebbi születésnap" módszerrel választották ki a válaszadó felnőttet.
A regionális mintavételből adódóan az alminták megoszlásai a régiókon belüli arányokat követték összességében pedig vagyis a teljes mintában az egyes régiók azonos elemszámmal (súllyal) szerepeltek. Ebből adódóan az egész lakosságra értelmezett adatok elemzése során a teljes mintát az országos megoszlásoknak megfelelően súlyozni kellett nem és kor szerint.
Az alkalmazott minta statisztikai hibahatára +/- 4 1% régiónként országosan pedig +/- 2% ami azt jelenti hogy az általunk az egész mintára vonatkozóan közölt adatok 20 esetből 19-szer legfeljebb ekkora mértékben térhetnek el attól a hipotetikus eredménytől amit abban az esetben kaptunk volna ha az ország valamennyi választókorú polgárát megkérdezzük.
