Minden második ember bízik
a közpénz-felhasználás sikeresebb ellenőrzésében

A közvélemény a kormányzati korrupcióról

A lakosság egyharmada szerint nem változik a kormányzati korrupció mértéke

A többség pártelfogultságot feltételez a vizsgálatokban

A sajtó szerepét tartják a legfontosabbnak

Módszertan

A Magyar Gallup Intézet 2003. március 7. és 12. között személyes megkérdezéssel országos reprezentatív közvélemény-kutatást végzett a felnőtt lakosság körében s ennek során a kormányzati korrupcióval és korrupcióellenes fellépésekkel kapcsolatban is tett fel kérdéseket.

A vizsgálatra Kiss Elemér kancelláriaminiszter lemondása után két héttel az üvegzseb-törvény parlamenti általános vitájának lezárulta után került sor a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény és az üvegzseb-törvény részletes vitáját megelőző napokban. A kérdezés éppen e viták napján zárult bő egy héttel a Magyar Köztársaság Állandó ENSZ Missziója és a Miniszterelnöki Hivatal Közpénzügyi Államtitkársága által az ENSZ Globális Korrupcióellenes programja vezetőinek részvételével rendezett Nemzeti Konferencia a Tisztább Közéletért című tanácskozás előtt.

A lakosság egyharmada szerint nem változik
a kormányzati korrupció mértéke

A kormányzati korrupcióval kapcsolatos véleményeket a jelenre a jelent a múlttal összehasonlítva valamint a jövőre vonatkozó várakozások szempontjából vizsgáltuk.

Megérdeztük: "A mostani a Medgyessy-kormány eddigi működése során véleménye szerint fordultak-e elő a kormányzati munkával összefüggő korrupciós esetek hivatallal való visszaélések?"

A felnőtt lakosság közel kétharmada (64 százaléka) szerint fordultak elő a kormányzati munkával összefüggő korrupciós esetek a Medgyessy-kormány működése alatt. 16 százalék volt azok aránya akik szerint ilyen esetek nem történtek. A kérdésre a megkérdezettek egyötöde nem tudott vagy nem akart válaszolni. Fordultak-e elő a kormányzati munkával összefüggő korrupciós esetek hivatallal való visszaélések a Medgyessy-kormány eddigi működése során?

Fordultak-e elő a kormányzati munkával összefüggő korrupciós esetek
hivatallal való visszaélések a Medgyessy-kormány eddigi működése során?
(felnőtt népesség)

A kérdésre adott válaszok erősen függenek a kérdezett pártszimpátiájától. A Fidesz-pártiaknak (akik egy másik kérdésünkre azt válaszolták hogy egy következő vasárnapi választáson a Fideszre szavaznának) a háromnegyede (74 százaléka) gondolja úgy hogy fordultak elő korrupciós esetek hivatali visszaélések a Medgyessy-kormány működése során az MSZP szimpatizánsoknak azonban csak 55 százaléka. Fontos azonban ez utóbbi megállapítást más hangsúllyal is megfogalmazni: a vezető kormánypárt híveinek több mint a fele azon a véleményen van hogy előfordultak a kormányzati munkával összefüggő korrupciós esetek hivatallal való visszaélések a mostani a Medgyessy-kormány eddigi működése során.

Véleményt kértünk arra vonatkozóan is hogy "a mostani a Medgyessy-kormány működésében az előző az Orbán-kormánnyal összevetve kevesebb nagyjából ugyanannyi vagy több a korrupció?"

Azok aránya akik szerint a mostani kormány működésében ugyanannyi a korrupció mint az Orbán-kormányéban és akik szerint a mostaniéban kevesebb mint az előzőében nagyjából megegyezett egymással: mindkét csoport kicsit nagyobb mint a lakosság egyharmada (35 illetve 34 százalék). Azok aránya akik szerint a Medgyessy-kormány működésében több a korrupció sokkal kisebb: a lakosságnak csak egy kilenced részét (11 százalék) teszi ki. Akárcsak az előzőnél ennél a kérdésünknél is a megkérdezettek egyötöde (20 százaléka) nem tudott vagy nem akart érdemi választ adni.

A mostani a Medgyessy-kormány működésében
az előző az Orbán-kormánnyal összevetve
kevesebb nagyjából ugyanannyi vagy több a korrupció?
(felnőtt népesség)

A vélemények korosztályok szerinti megoszlását vizsgálva azt látni hogy nincs olyan korosztály melyben azok akik szerint a mostani kormány működésében több a korrupció mint az előzőében ne lényegesen kisebb arányban lennének képviselve mint a másik két válaszlehetőséget vallók.

A pártpreferenciák természetesen itt is tetten érhetők. Az MSZP-t választók közt csak elenyésző arányban vannak olyanok akik szerint most több a kormányzati korrupció. Az MSZP-t választók körében háromszor annyian mondják hogy az Orbán-kormányénál kevesebb a korrupció mint ahányan úgy vélekednek hogy ugyanannyi. Figyelemre méltóbb azonban hogy a Fideszt választók közt azok vannak többségben (43 százalék) akik szerint ugyanannyi a kormányzati korrupció a két kormány alatt és a Fidesz-pártiaknak csak egynegyede (26 százalék) szerint több most 13 százalék pedig egyenesen úgy vélekedik hogy a mostani kormánynál kevesebb a korrupció.

A várakozásokat a következő kérdéssel vizsgáltuk: "És a jövőt illetően hogy látja a jelenlegi kormányzat: kevesebb korrupcióval összefüggő visszaélést körülbelül ugyanannyi vagy több korrupciós visszaélést fog elkövetni mint az előző kormány?"

Domináns véleménynek az bizonyult hogy a jelenlegi kormányzat ugyanannyi korrupcióval összefüggő visszaélést fog elkövetni mint az előző kormány. 36 százalék - a megkérdezettek valamivel több mint egyharmada mondta ezt. Ennél valamivel kisebb 31 százalék volt azok aránya akik a Medgyessy-kormány jövőbeli tevékenységével összefüggésben kevesebb korrupciót feltételeztek az elődjénél. Több korrupciót a jövőre vonatkozóan 14 százalék vár a Medgyessy-kormány működésében mint amennyi az Orbán-kormányéban volt tapasztalható. Itt is közel minden ötödik megkérdezett (19 százalék) nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani a kérdésben.

A jelenlegi kormányzat kevesebb körülbelül ugyanannyi vagy több
korrupciós visszaélést fog elkövetni mint az előző kormány?
(felnőtt népesség)

Egy másik kérdésünkre válaszolva a lakosság fele tartotta lehetségesnek hogy ez a kormány sikeresebb lesz a közpénzek felhasználásának ellenőrzését illetően mint az előző volt. Ezzel ellenkezően vélekedett közel minden harmadik felnőtt. A válaszolni nem tudók vagy nem akarók aránya itt is 20 százalék volt.

Sikeresebb lesz-e a közpénzek felhasználásának ellenőrzésében
ez a kormányzat mint az előző volt?
(felnőtt népesség)

Érdemes összevetni egymással a két kormány működésében megtapasztalt (vagy vélt) korrupcióról alkotott véleményeket a megtapasztalt (vagy vélt) és a jövőre vonatkozóan feltételezett korrupcióról alkotott véleményekkel.

A jelenlegi kormányzat
mostani és jövőbeni tevékenységével összefüggő korrupció
összevetése az előző kormányzatéval
(a teljes felnőtt lakosság véleménye %)

Látható: egy-egy véleménytípuson belül (kevesebb ugyanannyi több a korrupció mint az előző kormányzat működésében) mindössze 1-3 százalékpontos különbségek tapasztalhatók - ezek a statisztikai hibahatáron belül vannak. Az Orbán-kormány korrupciós visszaéléseit összevetve a jelenlegi kormányzat eddigi valamint a továbbiakban várható korrupciós visszaéléseivel a megkérdezettek körülbelül egyharmada ugyanannyi korrupciót vélelmez s akik most és a jövőre nézve kevesebb korrupciót tulajdonítanak a Medgyessy-kormánynak azok jóval nagyobb arányt képviselnek mint akik többet feltételeznek az előző kormányhoz viszonyítva.

Másképp fogalmazva: a lakosság nagyobb része (17-23 százalékponttal nagyobb része) érzékel illetve vár javulást a kormányzati munkával összefüggő korrupciós esetek terén mint amennyinek a véleménye romlásról szól.

Minthogy azonban a múltat a jelennel és a jövővel összevetve is 33 százalékot kissé meghaladó azok aránya akik ugyanannyi kormányzati tevékenységgel összefüggő visszaélést vélelmeznek az összarányokat tekintve hangsúlyozható az is hogy a 31-34 százalékkal szemben akik kevesebb kormányzati korrupciót tételeznek fel a Medgyessy-kormányról mint az előzőről együttesen azok vannak többségben (46-50 százaléknyian) akik a visszaélések szempontjából az előző kormányzathoz viszonyítva a jelenlegi kormányzatnak sem az eddigi sem a jövőbeli tevékenységét nem gondolják kedvezőbbnek hanem ugyanolyannak vagy rosszabbnak mondják.

A közpénzek felhasználásának ellenőrzését illetően azonban a Medgyessy kormány nagyobb sikerében bízó 50 százalék - szemben a nagyobb sikerben nem bízó 30 százalékkal - optimizmust mutat ellentétben az előbbi gondolatmenettel. Itt azonban figyelembe kell venni azt is hogy a közpénzek felhasználása csak egyik terepe a korrupciónak.

A múlt a jelen és a jövő kormányzati korrupciójával illetve a közpénzek ellenőrzésével kapcsolatos mind a négy kérdésünknél a megkérdezettek egyötödét tette ki azok aránya akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni.

A többség pártelfogultságot feltételez a vizsgálatokban

Kérdéseink egy további csoportjával a közpénzek ellenőrzésére életre hívott közpénzügyi államtitkárságról alkotott véleményeket vizsgáltuk.

Arról hogy a Medgyessy-kormány a közpénzek törvényes felhasználásának ellenőrzésére külön államtitkárságot hozott létre a megkérdezettek 50 százaléka hallott.

Azok körében akik hallottak a közpénzügyi államtitkárság létrehozásáról 40 százalék tudta hogy a Miniszterelnöki Hivatalon belül az államtitkárságot Keller László vezeti - az összes megkérdezettnek ez a 20 százaléka.

A pártpolitikai küzdelmekben visszatérő téma hogy a közpénzek ellenőrzésének a múltra vagy a jelenre kell-e irányulnia ezért erről is megkérdeztük a lakosság véleményét.

A felkínált három válaszlehetőség közül választani tudók kétharmada (66 százalék) úgy gondolja hogy a közpénzügyi államtitkárságnak egyaránt kellene az Orbán-kormány és a Medgyessy-kormány korrupciógyanús ügyeivel foglalkoznia.

Inkább a Medgyessy-kormány korrupciógyanús ügyeivel kellene foglalkoznia a közpénzügyi államtitkárságnak az érdemben válaszolók egynegyede szerint és mindössze 9 százalék vélekedett úgy hogy inkább az előző kormány ügyeivel foglalkozzon. (Ebben a kérdésben az összes megkérdezettnek mindössze 5 százaléka nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani.)

Mivel kellene foglalkoznia a közpénzügyi államtitkárságnak?
(érdemben válaszoló felnőtt népesség %)

A közpénzügyi államtitkárság munkáját a megkérdezettek csaknem fele (47 százaléka) szerint pártpolitikai szempontok is befolyásolják. Azt hogy az államtitkárság pártállásra való tekintet nélkül végzi munkáját a felnőtt lakosságnak kevesebb mint egynegyede (23 százalék) gondolja és igen magas 29 százalék azok aránya akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre.

Ha nem a teljes felnőtt népességen belül vizsgáljuk mi az emberek véleménye a közpénzügyi államtitkárság munkájának pártatlanságáról vagy pártpolitikai szempontok által való befolyásoltságáról hanem csak azok körében akik korábbi kérdésünkre azt mondták hogy hallottak a közpénzügyi államtitkárság létrehozásáról meglepő eredményt kapunk. Statisztikai hibahatáron belül mindkét körben ugyanannyian mondják (51 százalék szemben az előbbi 47 százalékkal) hogy a közpénzügyi államtitkárság munkáját pártpolitikai szempontok befolyásolják.

Azt hogy az államtitkárság tevékenységét nem befolyásolják pártpolitikai szempontok vagyis hogy pártállásra való tekintet nélkül végzi munkáját azt ebben a tájékozottabb körben többen mondják (31 százalék) és kevesebben (17 százalék) vannak azok akik nem tudnak vagy nem akarnak erre a kérdésre válaszolni.

Egyáltalán nem meglepő hogy a Fidesz-szimpatizánsok az átlagnál nagyobb arányban vélik úgy hogy az államtitkárság tevékenysége nem független a pártpolitikai szempontoktól az azonban már figyelemre méltó hogy az MSZP szimpatizánsok körében közel egyenlő arányban vannak azok akik szerint pártállásra való tekintet nélkül s akik szerint pártpolitikai szempontok által befolyásoltan végzi munkáját (38 százalék és 41 százalék a különbség belül van a statisztikai hibahatáron).

Befolyásolják-e pártpolitikai szempontok
a közpénzügyi államtitkárság munkáját?

A közpénzügyi államtitkárság munkáját összességében minden harmadik felnőtt sikeresnek ítéli és minden negyedik felnőtt sikertelennek tartja. Figyelni kell azonban arra hogy a megkérdezettek 43 százaléka nem értékelte hogy sikeres-e ez a tevékenység. Azok körében akik már felmérésünk előtt hallottak arról hogy a közpénzek felhasználásával a korrupció elleni fellépéssel külön államtitkárság foglalkozik a Miniszterelnöki Hivatalon belül magasabb 42 százalékos volt a közpénzügyi államtitkárság munkáját sikeresnek tartók aránya de azoké akik ezt sikertelennek ítélték ugyancsak 25 százalékos. (A nem tudja/nem válaszol arány itt kevesebb 33 százalék volt.)

A sajtó szerepét tartják a legfontosabbnak

A miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter Kiss Elemér lemondásáról március 7-12. közti felmérésünk szerint a megkérdezettek több mint háromnegyede (78 százaléka) hallott.

Kiss Elemér lemondása az emberek 40 százaléka szerint azt bizonyítja hogy ez a kormány sikeresebben küzd a korrupció ellen mint az előző. A lakosság egyharmada (32 százalék) ezzel ellentétesen vélekedik - ők inkább azzal az állítással értettek egyet hogy Kiss Elemér lemondása azt bizonyítja hogy ez a kormány sem kezeli jobban a korrupciós ügyeket mint az előző kormány. (A két állítás közül nem tudott vagy nem akart választani a megkérdezettek több mint egynegyede: 28 százalék.)

Vizsgáltuk végül hogy az emberek melyik tényezőnek tulajdonítják a legfőbb szerepet abban hogy Kiss Elemér lemondásra kényszerült. Hat válaszlehetőséget kínáltunk fel: a sajtó az ellenzéki pártok a közpénzügyi államtitkárság az MSZP az SZDSZ Medgyessy Péter miniszterelnök.

A legnagyobb arányban a sajtót tartották a lemondás kikényszerítőjének (azok körében akik megjelölték a hat válaszlehetőség egyikét 32 százalék volt ez az arány.). Második legfontosabb tényezőnek az ellenzéki pártok bizonyultak (27 százalék ebben a körben). Medgyessy Péter miniszterelnöknek 19 százalék a közpénzügyi államtitkárság valamint az MSZP fellépésének 11-11 százalék tulajdonította a lemondást az SZDSZ-t mindössze 1 százalék jelölte meg legfőbb okként. (Kérdésünkre az összes megkérdezett egyharmada - 33 százaléka - nem tudott vagy nem akart válaszolni.)

Melyik tényező játszotta a legfőbb szerepet abban
hogy Kiss Elemér miniszter lemondásra kényszerült?
(érdemben válaszoló felnőtt népesség %)

Módszertan

A Magyar Gallup Intézet 2003 márciusában 989 felnőtt magyar állampolgárt kérdezett meg az ország 18 éven felüli lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán.

A megkérdezésekre 2003. március 7. és 12. között került sor az ország 67 településén. A mintavétel a véletlenszerű többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.

Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2%.

(Magyar Gallup Intézet 2003. 04. 07.)