A korrupció komoly probléma
- mondja a lakosság kilenctized része

Többen vélelmeznek ma korrupciót mint három éve
miközben a tapasztalás ezt nem igazolja

A kutatás leírása | Főbb megállapítások | Összegzés | Módszertan

A kutatás leírása

A Magyar Gallup Intézet az ENSZ felkérésére 2003 februárjában újabb felmérést készített a korrupció témakörében 1999-ben és 2000-ben végzett vizsgálatsorozata folytatásaként.

Az ENSZ Drogellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UN ODCCP) valamint Régióközi Kriminalisztikai és Igazságügyi Kutatóintézete (UNICRI) által szervezett Globális Korrupcióellenes Program keretében folytatott kutatásai során a Gallup felhasználta a nemzetközi victimizációs ENSZ-felmérésben a világ számos fővárosában alkalmazott standard kérdőív kérdéseit és emellett más kérdéseket is feltett.

Az 1999-ben végzett elővizsgálatok után 2000-ben budapesti lakossági országos lakossági öt önkormányzatra vonatkozóan alkalmazotti és lakossági továbbá kis- és középvállalkozói körben folytatott kérdőíves felmérésre továbbá több foglalkozási körben fókuszcsoport-beszélgetésekre került sor. 2003-ban budapesti lakossági és országos lakossági felmérést végzett a Gallup.

A 2003-as budapesti vizsgálat és a 2003-as országos vizsgálat megismételte a korábbi budapesti illetve országos vizsgálat bizonyos kérdéseit így ezekben az esetekben módunk volt összehasonlításokat tenni.

A korrupcióval kapcsolatos közvélemény-kutatást tehát a vélekedések felmérését a Gallup a közszolgálati minőségvizsgálat szempontjával és a tényleges esetek számbavételére irányuló kérdőíves kutatás módszerével egészítette ki. A kutatás során a Gallup korrupciós modult alkalmaztuk melynek lényege a tényleges megtörtént korrupciós szituációk regisztrálása. A korrupció lakossági percepcióját az egyes közintézmények tényleges ügyfélkapcsolataival összefüggésben vizsgáltuk. Ez a módszer a tapasztalat-szempontú megközelítésen alapszik. A Gallup felfogása szerint a közintézmények mint szolgáltató állami szervezetek - ugyanúgy mint a privát szektorban működő szolgáltató cégek - a saját ügyfeleik által minősíthetőek. Azt kutattuk hogy az emberek hogyan látják azokat a szituációkat amikor a közintézményekkel valódi kapcsolatba kerülnek milyennek találják a kapott szolgáltatás minőségét érzik-e úgy hogy az ügymenet során külön pénzt ajándékot várnak el tőlük és hogy ténylegesen adnak-e hálapénzt vagy csúszópénzt. A kutatás során lényegesnek tartottuk hogy ne csak a szektorokat hanem az egyes közintézményeket egyenként is megvilágítsuk az alkalmazottaik korrupciós hajlandóságának lakossági percepciója és konkrét esetek alapján.

Főbb megállapítások

Vizsgálatai során a Gallup azt tekinti korrupciónak ha az állampolgár egy neki törvény szerint járó szolgáltatás igénybe vételéért az eljárás során vagy hogy segítséget kapjon pénzt vagy ajándékot ajánl fel vagy kell hogy felajánljon.

2000-ben végzett vizsgálatunk kimutatta hogy a lakosság az ebbe a fogalomkörbe tartozó különféle magatartás- és viselkedésformákat különböző mértékben tekinti korrupciónak. Szinte kivétel nélkül korrupciónak tartják ha a tisztségviselők vagy politikusok megfelelő jutalék ellenében eltűrik a szervezett bűnözés működését vagy ha állásbetöltéseknél állami-városi megrendeléseknél szerződéskötéseknél az nyer aki megvesztegeti azokat akik a döntést hozzák. Az orvosi hálapénzt a lakosságnak csak valamivel több mint egynegyede a borravalót a lakosság egyötöde tekinti korrupciónak. Lásd a táblázatot!

2003 februárjában a magyar felnőtt lakosság 87 százaléka komoly problémának nevezte a korrupciót (39 százalék szerint nagyon komoly 48 százalék szerint elég komoly probléma). 7 százalék volt azok aránya akik szerint ez nem nagyon komoly probléma és 1 százalék azoké akik szerint ez egyáltalán nem probléma.

Mekkora probléma a korrupció Magyarországon?
Országos vizsgálat 2003 N=1009

A lakóhely típusa valamint az egyes életkori csoportok között bizonyos különbség tapasztalható azt illetően hogy az országban ki mennyire tartja komoly problémának a korrupciót. A fővárosban élők nagyobb arányban tartják komoly problémának mint a megyei jogú városokban és más városokban élők és ezek is nagyobb mértékben mint akik falun élnek. A korosztály szerinti különbség abban nyilvánul meg hogy az 50-59 év közöttiek valamennyi más korosztálynál komolyabb problémának tartják a korrupciót náluknál kisebb súlyúnak gondolják a 25-49 év közötti korosztályok kevésbé komolynak a 60 év felettiek és legkevésbé a 25 év alattiak. Iskolázottság tekintetében vagy a Fidesz- illetve MSZP-szimpatizánsok között nincs szignifikáns különbség a probléma súlyosságának megítélésében.

Amikor a mai helyzetet a tíz évvel ezelőttivel összehasonlítják a budapestiek nem érzékelnek változást abban hogy a közszférában az ügyintézés egyszerűbb vagy kulturáltabb lenne de abban sem hogy nőtt vagy csökkent volna a korrumpálhatóság mértéke. Ugyanannyian mondják hogy könnyebb az ügyben illetékes tisztviselőt megtalálni mint ahányan azt hogy nehezebb és csak hibahatáron belül nagyobb azok aránya akik szerint ma nehezebb megfelelő bánásmódban részesülni mint azoké akik szerint könnyebb. Összehasonlítást kérő harmadik kérdésünket illetően pedig hogy ma nehezebb vagy könnyebb-e rávenni egy tisztviselőt arra hogy szívességet tegyen csak hibahatáron belül nagyobb azok aránya akik szerint ma nehezebb (22 százalék) mint akik szerint könnyebb (19 százalék). 21 százalék szerint nincs változás ebben a tekintetben. Figyelemre méltó azonban hogy igen magas (38 százalék) azok aránya akik nem tudnak vagy nem akarnak válaszolni erre a kérdésre. Ezért nem jelenthető ki hogy javulás következett volna be ezen a téren. lásd az ábrát

A törvény szerint járó ügyintézéshez megvesztegetésre van szükség - tizenkét foglalkozási csoport közül ötre vonatkozóan 2003-ban a budapestiek nagyobb hányada vélelmezi ezt mint 2000-ben. A különjuttatás a megvesztegetés igénylésének gyanúja a következő öt területtel szemben nőtt: az egészségügyre az üzleti privát szektorra a vámhivatalokra a parlamenti képviselőkre és a minisztériumi tisztviselőkre vonatkozóan. A rendőrökkel az adóhivatali/pénzügyőri tisztviselőkkel és a bíróságokkal kapcsolatban az arány nem változott az önkormányzati tisztviselőkkel valamint képviselőkkel kapcsolatban hibahatáron belül nőtt az ellenőrökkel és a tanárokkal kapcsolatban hibahatáron belül csökkent a különjuttatást szükségesnek vélők aránya. Az egyes csoportokkal szembeni bizalmatlanság-növekedés eltér az érzékelt korrupciós helyzetek változásától. lásd az ábrát

Vizsgálataink alapján az nem állítható hogy 1999 és 2002 között változott volna a korrupció mértéke. 2000-ben a megkérdezett budapestiek 9 2003-ban a megkérdezettek 10 százaléka mondta: az előző évben előfordult vele hogy köztisztviselő vagy közalkalmazott csúszópénzt kért vagy várt el tőle olyan szolgáltatásért amelyre jogosult volt. (Azt nem tudjuk hogy a korrupció megtörtént-e ezekben az esetekben. Az 1 százalékpontnyi különbség statisztikai hibahatáron belül van.) lásd az ábrát

2003-ban más foglalkozási ágakhoz képest ugyanabban a kettőben tapasztalt vagy érzékelt a budapestiek relatíve nagy százaléka korrupciós helyzetet mint amelyekben 2000-ben: a rendőröknél és az egészségügyben. Ez éppen az a két terület ahol a legszélesebb körű és leggyakoribb az ügyfélkapcsolat. Az alacsony esetszámok miatt nem jelenthető ki hogy nőtt volna a korrupció vagy a hálapénz formájában történő különjuttatás.

Az országos kutatásban vizsgált 29 féle közhivatali és közszolgálati terület közül 2003-ban mindössze egynek a kórházaknak az ügyfelei érzékelték 2000-hez képest nagyobb arányban úgy hogy a jogszerűen járó szolgáltatásért különjuttatást várnak el tőlük. Ez a növekedés is a statisztikai hibahatáron belül van. Nem jelenthető ki hogy nőtt volna a különjuttatás iránti igény. lásd az ábrát

Tapasztalatunk szerint a közszolgáltatásokkal szembeni elvárás érzékelhetően nőtt a lakosság körében. Mint ezt országos vizsgálatunk mutatja a szolgáltatások minőségét a lakosság alacsonyabbra értékeli most 2002-re vonatkozóan mint amit 2000-ben mértünk az előző évre vonatkozóan. Megítélésünk szerint ez nem abból következik mintha ténylegesen romlott volna a közszolgáltatások minősége - éppen ellenkezőleg - hanem a vélemények az értékítéletek szubjektivitása az igények növekedése tükröződik benne.

Az orvosi hálapénzt nem számítva 10 közhivatali és közszolgálati terület 640 ügyfele (vagy ügyfél családtagja) közül 25 - az érintettek 4 százaléka - mondta azt hogy adott csúszópénzt különjuttatást - ez az intézményekkel kapcsolatba került családok (de nem az ügy-esetek!) 4 százaléka. Tehát a közszféra nem egészségügyi részében minden 25. ügyfél esetében aki vagy akinek családtagja az előző évben legalább egyszer ügyfélkapcsolatba került közintézménnyel ténylegesen sor került korrupcióra (a tényleges ügyfélkapcsolatok számához viszonyítva az arány természetesen kisebb).

Csak egyetlen közvélemény-kutatás soránennyi esetre derült fény …
Országos vizsgálat 2003 N=1009

Ha korrupcióval szembesülne a budapesti lakosságnak csak kisebb hányada (43 százaléka) tudná hol lehet feljelentést tenni. A többség a megkérdezettek több mint a fele (57 százaléka) nem tudja kihez forduljon.

Ha korrupcióval szembesülne a lakosság közel kétharmada (62 százaléka) hajlandó volna feljelentést/bejelentést tenni. A lakosság 37 százaléka a neve megadásával 25 százaléka anonim módon tenné ezt. Valamivel több mint minden ötödik lakos (22 százalék) nem tenne feljelentést/bejelentést 16 százalék nem tudja hogy hajlandó lenne-e. A lakosság nagyobb hányada mondja hogy hajlandó lenne jelenteni ha korrupcióval szembesülne mint amekkora hányada tudja hogy hova fordulhatna ilyen esetben.

Ha Ön korrupcióval szembesülne ...
Országos vizsgálat 2003 N=1009

A magasabb iskolázottsági csoportokban nagyobb arányban vannak azok akik névvel lennének hajlandók feljelentést tenni s ugyanígy a hatvan év felettiek felé haladva az egyre magasabb életkori csoportokban egyre nagyobb arányban vannak akik nevüket adnák a feljelentéshez ha korrupcióval szembesülnének. lásd az ábrát

A korrupciós eseteknek csak elenyésző hányadát jelenti a lakosság. 1016 megkérdezett budapesti lakos közül 101 mondta hogy korrupciós helyzetet érzékelt ezt azonban csak négyen jelentették: hárman a rendőrségnek egy fő pedig a Főügyészségen. A bejelentések száma rendkívüli mértékben elmarad az esetek számától de attól is hogy a lakosság mekkora hányada nyilatkozott úgy hogy hajlandó lenne bejelentést tenni s attól is hogy hány százalék tudná hol jelentheti az esetet.

Azt hogy nem jelentik az érzékelt korrupciós helyzetet a tapasztalt korrupciót az érintettek a legnagyobb arányban azzal indokolják hogy "nem érte meg bejelenteni". A kiemelkedő arányban előforduló további magyarázatok a következők (sorrendben): mert a rendőrség volt akit megvesztegetett mert félt a retorziótól mert meg tudta oldani a problémáját. lásd az ábrát

Összegzés

Az utóbbi három évben egyes területekre vonatkozóan nőtt a korrupciót vélelmezők aránya miközben az érzékelt korrupciós helyzetek számában nem mutatható ki növekedés. A lakosság nem érzékel több korrupciós helyzetet mint három éve. 2000-ben és 2003-ban az előző évre vonatkozóan a lakosság 9-10 százaléka érzékelt korrupciós helyzetet.

A lakosság a tíz évvel ezelőtti helyzetet a maival összehasonlítva nem érzékel olyasmit hogy 10 év óta nőtt volna a köztisztviselők és közalkalmazottak különjuttatás iránti elvárása. (3 százalékpontnyival nagyobb arányban vannak azok akik szerint nehezebb rávenni egy tisztviselőt hogy szívességet tegyen.)

2003-ban ugyanazon a két területen tapasztalt vagy érzékelt a lakosság relatíve nagy százaléka korrupciós helyzetet mint 2000-ben: a rendőrségnél és az egészségügyben - ott ahol a legnagyobb az ügyfélforgalom.

Öt foglalkozási csoporttal kapcsolatban is a lakosságnak valamivel nagyobb hányada vélelmez korrupciós hajlandóságot mint három évvel ezelőtt. A bizalmatlanság az egészségügyben az üzleti privát szektorban a vámhivatalokban dolgozókkal valamint a parlamenti képviselőkkel és a minisztériumi tisztviselőkkel szemben nőtt.

Az országos vizsgálatban megkérdezettek több mint két százaléka vallott arról hogy vagy saját maga vagy valamelyik családtagja az előző évben ténylegesen különjuttatást adott a közszférában intézkedésért eljárásért szolgáltatásért (az egészségügyet nem számítva).

A ténylegesen előfordult korrupciós eseteknek csak igen kis hányadát jelentik be az emberek. A lakosságnak kisebb hányada tudja kinek jelenthetné a korrupciós eseteket mint amekkora hányada azt mondja hogy jelentené. Ezzel szemben azonban ténylegesen összehasonlíthatatlanul kisebb hányad jelenti mint amekkora hányad tudja hol jelenthetné a korrupciós eseteket.

Módszertan

A Magyar Gallup Intézet 2003. február 6. és 9. között telefonon 1016 budapesti 16 éves és annál idősebb lakost kérdezett meg a korrupcióval kapcsolatban egyes kérdésekről 2003. február 6. és 13. között pedig személyesen 1009 felnőtt (18 éves és idősebb) lakost az ország 67 településén a korrupcióval kapcsolatos más kérdésekről. Az ekkora elemszámú mintákhoz tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2%.

2000 márciusában telefonon 1513 budapesti 16 éven felüli lakos körében 2000 áprilisában pedig személyesen országos reprezentatív mintán 1839 felnőtt (18 éves és idősebb) lakos körében folytattunk kutatást. Az ekkora elemszámú mintákhoz tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 2 6% illetve +/- 2 3%.

A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követte a lakosság összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.

(Magyar Gallup Intézet 2003. 03. 19.)

E kutatás rövidebb összefoglalója a Nemzeti Konferencia a Tisztább Közéletért című konferenciára (Budapest 2003. március 20.)

Gallup-kutatások a korrupcióról a Globális Korrupcióellemes Programhoz kapcsolódva (2000-2003) Wintermantel István előadása a Nemzeti Konferencia a Tisztább Közéletért című konferencián (Budapest 2003. március 20.)

Kapcsolódó oldalak:

A Magyar Gallup Intézet által az ENSZ-intézetek (CICP és UNICRI) felkérésére végzett kutatások

Demokrácia és korrupció - Van kapcsolat közöttük? (Manchin Róbert előadása Hágában a Globális fórum a korrupció leküzdéséért című konferencia Megvesztegethetetlenség és kormányzás szekciójában 2001. 05. 29)

A korrupciós helyzet értékelése: egy rejtett társadalmi jelenség feltárása (Manchin Róbert előadása Istambulban a korrupció elleni küzdelemre szakosodott szervezetek 5. európai konferenciáján (2000. november)

Társadalmi vélemény és elvárás a korrupcióellenes project keretében végzett közvélemény-kutatások tükrében (Előadás a Kriminálexpón - 2001)

A lap tetejére