|
A korrupció elleni nemzeti stratégia
várható főbb irányai
Korrupciós botrányoktól volt hangos 2000-ben Magyarország.
Nem azért
mintha ebben az évben több vagy a köznek nagyobb
kárt okozó korrupciós bűncselekményt követtek volna el
mint
a korábbiakban
hanem mert a korrupció jelenségének és a korábbi
évek korrupciós ügyeinek vizsgálata a közfigyelem előterébe
került
s egyben a pártpolitikai küzdelmek színterévé is vált.
Magyarország 1995 óta részt vesz az Európa Tanács Korrupció
elleni Multidiszciplináris Munkacsoportja munkájában. 1999.
04. 06-án Magyarország aláírta az ENSZ korrupcióellenes programját.
Az Igazságügy-minisztérium többlépcsős kutatási és intézkedési
csomaggal társult az ENSZ 12 tagállamra kiterjedő kezdeményezéséhez.
A 49/1999. (VI.3.) OGY határozattal csatlakoztunk a Korrupció
elleni Államok Csoportjához (GRECO). Magyarország részt vesz
az urópa Tanács és az Európai Unió közös OCTOPUS programjában.
A nemzetközi egyezményekkel összhangban a jogszabályalkotás
egyes törekvéseit másfél éve egységes koncepció alakítja.
Ez a koncepció nem csak a büntető törvénykönyv eszközeire
támaszkodik. Alapvetést a Belügyminisztérium 1999 elején készített.
A korrupció elleni nemzeti stratégia legfőbb tételeit (a megelőzés
és az ellenőrzés mint fő teendők
továbbá a közgondolkodás
átalakítása
a döntéshozás átláthatósága és a sajtó szabadsága
mint biztosítékot nyújtó feltételek) Dávid Ibolya igazságügy-miniszter
fogalmazta meg 1999. július 9-én
azután mondott beszédében
hogy a magyar kormány nevében Egyetértési Memorandumot írt
alá egy korrupció elleni közös project megvalósításáról az
ENSZ két intézményével. (Az ENSZ Drogellenőrzési és Bűnmegelőzési
Hivatala (UN ODCCP) és az ENSZ Régióközi Kriminalisztikai
és Igazságügyi Kutatóintézete (UNICRI) részéről Pino Arlacchi
az ENSZ főtitkár-helyettese volt az aláíró.)
A korrupció elleni nemzeti stratégia gondolatát és egyes
főbb elemeit tavaly tavasz óta számos nyilatkozatban ismertették
meg a nyilvánossággal az előterjesztést készítő Igazságügy-minisztérium
vezetői: Dávid Ibolya miniszter
Hende Csaba politikai államtitkár
és Márki Zoltán főcsoportfőnök. A korrupcióellenes lépésekhez
tartozik a közszolgálatban dolgozók vagyonnyilatkozata is
- ezzel összefüggésben a köztisztviselői életpálya-programról
szólva lényeges elképzelésekről számolt be Orbán Viktor miniszterelnök
valamint Stumpf István kancelláriaminiszter is.
A nyilatkozatokból - melyek a korrupció elleni nemzeti stratégiáról
eleinte mint húsz-
később mint huszonhat pontból álló programról
szóltak - kirajzolódik
várhatóan mely témakörök törvényi
szabályozását
illetve újraszabályozását irányozza elő a tervezet.
Összeférhetetlenségi szabályok
- szűkítendő a munkáltató mérlegelési jogköre
- felülvizsgálandók az összeférhetetlenségi szabályok az
önkormányzati képviselőknél
a polgármestereknél
a rendvédelmi
szervek hivatásos állományú tagjai
valamint a köztisztviselők
esetében
- kizárandó
hogy a közfeladatot ellátók gazdasági vállalkozást
folytassanak
vagyonbevallás
- felülvizsgálandók a vagyonbevallás szabályai
- kiterjesztendő a vagyonbevallásra kötelezettek köre (tisztázandó
hogy nyilvános vagy titkos formában és pontosan kikre: a
kormány tagjai
főtisztviselők
bírák
ügyészek
ÁSZ
MNB
fegyveres és rendvédelmi szervek
Kincstári Vagyoni
Igazgatóság
ÁPV Rt tisztségviselői
parlamenti képviselők
önkormányzati képviselők
polgármesterek)
- a közszolgálatban dolgozók vagyonnyilatkozatainak ellenőrzésére
- amerikai mintára - központi hivatal állítandó fel
képviselők
- a mentelmi jog ne érvényesülhessen a közváddal üldözendő
köztörvényes bűncselekmények esetében
- a képviselő által elkövetett bűncselekmény elévülési idejébe
ne számíthassák bele azt az időt
amíg az illető mandátummal
rendelkezik
köztisztviselők
- a köztisztviselői törvénynek szolgálnia kell a korrupcióval
szembeni fellépést
- korrupciós ügyek esetében a köztisztségtől való eltiltás
lehessen mellékbüntetés
- szankcionálandó a korrupciós bűncselekményekre vonatkozó
feljelentési kötelezettség elmulasztása
- etikai kódex alkotandó: - az alapvető etikai elvárásokat
meg kell fogalmazni a korrupció kockázatának kitett foglalkozási
ágakban
tekintettel az adott körben kialakult hagyományokra
és a közvélemény elvárásaira
döntéshozatali mechanizmusok
- a hatósági határozathozatal (az államigazgatási ügyekben)
kollektív eljárásban történjen
vagyis a döntés-előkészítésben
legalább ketten vegyenek részt
adatkezelés
- szűkítendő az üzleti titokként kezelt adatok köre
közbeszerzés
- szigorítani kell a közbeszerzési törvényt
- a közbeszerzési eljárásokban kötött szerződésekre vonatkozóan
adatszolgáltatási kötelezettség írandó elő
- az indokolatlan szerződésmódosítások esetére jogkövetkezmény
állapítandó meg
- a közbeszerzési eljárások eredményéről közzétett adatokat
a Gazdasági Versenyhivatal elemezze
és indítson eljárást
ha árkartellre vagy egyéb tisztességtelen eljárásra lehet
következtetni
lobbitörvény
- törvény alkotandó a lobbizásról
jövedéki törvény
- újragondolandó a jövedéki törvény
- megvizsgálandó
indokolt-e az azonos termékkörökre vonatkozó
eltérő adószabályozás
pártfinanszírozás
- előírandó
hogy a támogatónak fel kell tárnia a pénz forrását
igazolnia kell legális eredetét;
- szigorítandó a magánszemélytől származó támogatások bejelentési
kötelezettsége
büntető törvénykönyv
- büntetési tételek emelése
- korrupcióval összefüggő ügyekben lehetővé kell tenni cégek
megszüntetését
működésének felfüggesztését vagy felügyeleti
ellenőrzés alá vonását
- a szervezett bűnözés során szerzett tisztázatlan eredetű
vagyon elvonható legyen
ügyészség
- a vesztegetéses ügyek nyomozásának koncentrálása: az ügyészségi
nyomozóhivatalok járjanak el ezekben az ügyekben. A Legfőbb
Ügyészség dolgozza ki ennek szervezeti rendjét
- a Legfőbb Ügyészség vizsgálja felül a korrupció megelőzéséért
tett lépéseket
az ellenőrzési mechanizmusokat és hogy mivel
biztosítható fokozottabb ellenőrzés és készítsen intézkedési
tervet
- a korrupciós ügyek gyorsított eljárással intézendők
- a vesztegetési ügyekre vonatkozóan szélesítendő a vádalku
intézménye
bíróságok
- a bírósági igazgatás vizsgálja felül a korrupció megelőzéséért
tett lépéseket
az ellenőrzési mechanizmusokat és hogy mivel
biztosítható fokozottabb ellenőrzés
- a korrupciós ügyek gyorsított eljárással intézendők
a nyilvánosság ereje
- szélesebb körben kell tájékoztatást adni a korrupciós
bűncselekményekről
bizonyos intézmények kötelezendők
hogy
rendszeresen tájékoztassák a közvéleményt a korrupciós ügyekről
illetve gyanúsítottjaikról
- internetes kapcsolat létesítése a korrupciós ügyek bejelentésére
korrupcióellenes testület
- felügyelőbizottság ellenőrizze szakmailag a korrupcióellenes
programot
A korrupcióellenes nemzeti stratégiáról és az ahhoz kapcsolódó
törvényjavaslatokról szóló előterjesztés - mint ezt évzáró
sajtótájékoztatóján az igazságügy-miniszter közölte - februárban
kerül a kormány elé. (Egy nyári nyilatkozat még szeptemberre
ígérte a tervezet megvitatását
majd újabb nyilatkozatok mutatták
hogy újra meg újra csúszik a napirendre tűzése.)
Ha a kormány elfogadja a korrupcióellenes stratégiát - mely
hatásában hosszú időre szólhat
s ezért igen nagyjelentőségű
lehetne -
az még nem a megvalósulást jelenti
hanem a jogalkotási
és egyéb teendők meghatározását
több vonatkozó törvény előkészítésének
megindítását jelenti. És a feles törvényeknél is számolni
kell a konkrét jogszabály-szövegező munka időigényességével
és a törvényhozás házszabály-meghatározta tempójával. A korrupció
elleni stratégiával összefüggő javaslat mint közepes terjedelmű
szabályozás az Országgyűlés 2001. évi tavaszi ülésszakára
szóló törvényalkotási program második részében
a tárgyalandó
törvényjavaslatok közt szerepel
elfogadására így feltehetően
csak az őszi ülésszakon kerülhet sor.
A koncepcióban szereplő témakörök közül többet illetően már
történtek egyes lépések (például az ügyészségi területen)
más vonatkozásban pedig további ajánlások fogalmazódtak meg
(a pártfinanszírozás kérdésében az Állami Számvevőszék részéről
továbbá a közbeszerzési törvényt illetően)
melyek feltehetően
gazdagítják az intézkedési tervet. A Belügyminisztérium köztisztviselői
etikai kódex tervezetet készített és bocsátott vitára. Az
országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatban
már végszavazásra vár egy képviselői önálló indítvánnyal előterjesztett
javaslat (az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény
módosítására) - ám sem ez
sem majd néhány más a beterjesztendő
jogszabályok közül - nem emelkedhet törvényerőre az országgyűlési
képviselők kétharmadának egyetértése
vagyis a koalíció és
az ellenzék szótértése nélkül. Márpedig ha arra nem lesz valódi
szándék és képesség
a korrupcióellenes stratégia csak részlegesen
érvényesülhet. A törvényhozásban helyet foglaló pártok egyetértése
nélkül nem érvényesíthető igazán a társadalom igénye a közélet
és közszféra átláthatóságára és tisztaságára.
(2001. január)
Wintermantel István
Kapcsolódó linkek:
Preliminary Assessment and Feedback on the Corruption
Pilot Study. March 2000. Report from the joint project of
ODCCP and UNICRI against Corruption in the Republic of Hungary
(A korrupcióról készített előtanulmány előzetes értékelése
és tanulságai. Jelentés a magyarországi korrupció elleni ODCCP-UNICRI
közös projectről. 2000. március). E pdf-formátumú dokumentumban
olvasható egyebek közt:
- A korrupció értékelése és egy nemzeti stratégia kidolgozása
Magyarországon (Belügyminisztérium
1999. május) (27-42.
old.)
- Egyetértési Memorandum egy korrupció elleni közös project
megvalósításáról (3-6. old.)
- Dávid Ibolya: A korrupció leküzdése Magyarországon (15-20.
old.)
A kormány törvényalkotási programja az Országgyűlés
2001. tavaszi ülésszakára
|
