|
Ritter Ildikó:
A korrupció szakbibliográfiája
(1995. január - 2000. szeptember)
Folyóiratok - Kiadványok
- Könyvek
A korrupció jelensége történelmi időben és társadalmi térben
elhelyezve szinte mindig és mindenhol jelen volt. Más kérdés
hogy mit értettek időnként és koronként e fogalom alatt.
Azokban a társadalmakban
ahol jelentős társadalmi
politikai
gazdasági változások zajlanak a korrupció jelensége érezhetően
felerősödik.
A korrupciónak mint társadalmi jelenségnek a politikai
gazdasági
összefüggéseit
a rendszerváltozás óta kialakult formáit és
azok működését
valamint a régebbi típusú korrupciós formák
továbbélését egyre többen
egyre többféle nézőpontból vizsgálják
hazánkban.
A korrupció a latin corrumpo szóból ered
melynek jelentése
kárt tesz valamiben
elront
megcsúfít. A magyar nyelvben
1589-ben jelent meg először a korrumpál szó
egy végrendeletben:
az en szerelmes fiamathay Jo Palth… bechben az végre fel
ne bochassa, hogy… meg Corrumpaltassek az ő hitiben.
A végrerendelkező
az ellen tiltakozott
hogy fiát a jezsuiták papnak neveljék
a német Bécsben. (idézi: Gombár Csaba: A korrupció
mint közrossz.
In:Írások a korrupcióról. Szerk.: Gombár Cs. - Hankiss E.
- Lengyel L. Helikon - Koridor
Budapest
1998.)
Összegyűjtöttük a korrupció jelenségéről az elmúlt öt évben
(1995 januárja és 2000 szeptembere között)
hazánkban megjelent
szakcikkeket. Szerepelnek olyan kiadványok
tanulmányok is
ebben a bibliográfiában
melyek a könyvtárak jegyzékében nem
találhatók meg.
Kutatásunk kiterjedt az összes hazai folyóiratra
hozzáférhető
kiadványra
könyvre. Érdekességképpen megemlítjük
hogy olyan
jelentős folyóiratok
mint pl. a Századvég
a Társadalmi Szemle
a Politikatudományi Szemle
a Közgazdasági Szemle vagy a Jogtudományi
Közlöny az elmúlt öt évben egyetlen korrupcióval kapcsolatos
cikket sem közöltek. A Szociológiai Szemle és az olyan neves
jogi szakfolyóirat
mint a Magyar Jog egy-egy korrupcióval
kapcsolatos tanulmányt tett közzé. A legtöbbet a Mozgó Világ
és a Belügyi Szemle foglalkozott ezzel a jelenséggel.
Az Országos Kriminológiai Intézet éves kiadványa
a Kriminológiai
és Kriminalisztikai Tanulmányok szinte minden évben közölt
írást a korrupcióról
ezen kívül rendkívüli kiadványaiban
is foglalkozott a témával.
Az elmúlt öt évben egyetlen olyan szakkönyv jelent meg
mely
egészében a korrupció jelenségével foglalkozik
az "Írások
a korrupcióról". 2000 októberében már előkészületben volt
egy újabb kötet
mely a hazai korrupció különböző területeit
mutatja be és elemzi.
Az alábbiakban az 1995 januárja és 2000 szeptembere között
megjelent tanulmányoknak
írásoknak
kiadványoknak a rezüméi
olvashatók.
Folyóiratok
BELÜGYI SZEMLE
|
 |
2OOO/2
Krémer Ferenc: A romlás mértéke - összehasonlító vizsgálat
a korrupció témakörében |
1998 nyarán a Rendőrtiszti Főiskola Társadalomtudományi tanszéke
részt vett a University of Delaware kutatói által vezetett
a rendőri korrupciót nemzetközi összehasonlításban vizsgáló
kutatásban. A mintát egységes megfontolások alapján alakították
ki a különböző országokban. Hazánkban a szétküldött 1000 kérdőívből
a rendőri állomány köréből mindössze 28O értékelhető érkezett
vissza. A vizsgálatvezetők a mintát kiegészítették a Rendőrtiszti
Főiskola első éves levelező hallgatóival. A szerző a beszámolóban
a vizsgált öt ország eredményeit hasonlítja össze. Vizsgálja
a korrupció szerkezetének megítélését
a jelentési hajlandóságot
a korrupció szankcionálásával összefüggő vélemények megoszlását
az adott országok válaszadói között
illetve az eltéréseket
a nemzetek között. A tanulmány második részében a szerző a
magyar adatok elemzését tárja az olvasók elé.
Bencze József - Balaska Andrea: A korrupció kérdései a
vám- és pénzügyőrségen
A szerzők a vám- és pénzügyőrségnél elkövetett korrupciós
jellegű cselekményeket
azok okait
kiváltó tényezőit vizsgálják
dolgozatukban. Véleményük szerint a szervezetben előforduló
korrupciós magatartásokat számos külső tényező és a meghatározott
sajátos belső viszonyrendszer indukálja. A tanulmány elemzi
az 1996. április elsején életbe lépett vámjogi szabályozást
megelőző mintegy harminc év korrupciós formáit
a jelenlegi
korrupciós magatartások
jogsértések belső tényezőit. A vám-
és pénzügyőrség feladatvégzésében tapasztalható korrupciós
cselekmények jellemzően az alábbiak a határvámhivataloknál:
soron kívüli ellenőrzés végrehajtása
felületes ellenőrzés
mennyiségi vagy vámmentes keretet meghaladó áruk ki- vagy
beléptetetése
fiktív ki- vagy beléptetetések
nyilvántartásba
vétel nélküli beléptetés vagy kiléptetés. A belterületi vámhivataloknál
pedig: a soron kívüli vámkezelés vagy okmánykiadás
a felületes
vagy szemle nélküli vámkezelés
az okmányok tartalmának meghamisítása
illetve fiktív okmányok kiállítása. A felsorolt cselekmények
felderítését és bizonyítását alapvetően megnehezíti a nagyfokú
látencia. A cselekmények vizsgálata során a szerzők megállapították
hogy egyre több ügyben fordul elő csoportos elkövetés
illetve
a bizonyítékként felhasználható okmányok eltüntetése. A szerzők
vizsgálják továbbá a szervezeten belüli korrupcióellenes intézkedéseket
és azok hatásait. Kijelentik
hogy a jogsértések elleni fellépés
eredményesebbé tételére egyrészt új belső módszerek kidolgozása
és az ezzel foglalkozó személyi állomány növelése
a technikai
eszközök fejlesztése illetve megfelelő jogszabályi háttér
megteremtése szükséges
másrészt javítani kell a különböző
rendvédelmi szervek közötti együttműködést.
1999/1O
Krémer Ferenc: A rendőrségi korrupció néhány sajátossága
A tanulmány egy önkitöltős kérdőíves vizsgálat eredményeit
összegzi. A kérdőívet a Rendőrtiszti Főiskola 16O levelezős
hallgatója töltötte ki. A vizsgálat szerint vidéken a megkérdezettek
minden vonatkozásban alacsonyabbnak ítélik a rendőri korrupciót
mint Budapesten. A fővárosban a leggyakoribb korrupciós formának
azt tartották a megkérdezettek
hogy a helyszíni bírságról
az intézkedő rendőr nem ad számlát. Vidéken viszont a legjellemzőbb
korrupciótípusként azt jelölték meg
amikor a rendőr az igazolványát
felhasználva kerüli el a felelősségre vonást. A vizsgálatban
szereplő korrupciós formák körében nem szerepeltek a gazdasági
korrupciós formák.
Sárközi Ferenc: Korrupció a rendőrségnél
A Pest megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatója
tanulmányában a korrupciós cselekmények tipikus megjelenési
formáit vizsgálja a rendőrség kötelékében. Sorra veszi a korrupció
veszélyét magukban hordozó magatartásformákat
ismerteti a
korrupciós cselekmények felderítésének
bizonyításának nehézségeit
és elemzi az ismertté vált korrupciós cselekményeket veszélyeztetettségi
állománycsoportonként. A tanulmány zárásaként javaslatokat
fogalmaz meg a rendőri szervezeten belüli korrupció megakadályozására
az ilyen cselekmények előfordulásának megelőzésére.
1998/11
Csonka Péter: A gazdasági és a szervezett bűnözés elleni harc
perspektívája az Európa Tanácsban
Az Európa Tanács jogi igazgatóságának munkatársa az ET Bűnözés
okozta problémákkal foglalkozó európai bizottsága (CDPC) kiemelten
foglakozik a címben szereplő témával. A tanulmányban a szerző
vizsgálja az együttműködés lehetőségeit
a határokon átnyúló
a szervezett bűnözés körébe tartozó - többek között - gazdasági
bűncselekmények visszaszorításának feladatait
a harmonizáció
esélyeit.
1998/10 [tematikus szám a korrupcióról]
Lengyel László: Esszé a politikai korrupcióról
A szerző tanulmányában a politikai szervezetek és intézmények
politikusok közcélokkal ellentétes
magáncélú befolyásolásával
befolyásával és megvesztegetésével foglalkozik. A politikai
korrupció szakirodalmának feldolgozásán túl szépirodalmi
történelmi és jelenkori közéleti példákkal illusztrálja a
létező jelenség sajátosságait. Kitér a kádárizmus válságában
jelentkező korrupciós formákra
elemzi a klientelizmus nélküli
korrupciót
illetve a rendszerváltozás utáni második
MSZP
SZDSZ-kormány korrupcióellenes tevékenységét
mely a szerző
szerint nem megállította
hanem eszkalálta a korrupciós folyamatot.
Szikinger István: A rendőri korrupció jogforrása
Az akkor még a COLPI főmunkatársaként dolgozó szerző abból
a feltételezésből indul ki
hogy maguk a jogszabályok is gerjeszthetnek
korrupciót. Tanulmányában a jogi normák és azok alkotásával
összefüggő problémák korrupciógerjesztő hatásának néhány kérdését
tekinti át. Az általa vizsgált korrupció lényege a közhatalommal
visszaélés privát haszon szerzése céljából. Kiemelten foglalkozik
a jogi értékek és a rendőr személyiségének összefüggéseivel
valamint a korrupciót közvetlenül előmozdító szabályokkal.
Krémer Ferenc: A rendőri szubkultúra és a korrupció néhány
problémája
A szerző tanulmányában felvázolja a rendőrök foglalkozási
kultúrájának főbb sajátosságait
és azt vizsgálja
hogy van-e
kapcsolat e kultúra és a rendőri korrupció között. A rendőrök
foglalkozási kultúrájának elemzése kapcsán megállapítja
hogy
az átlagos rendőr egy dichotóm világképre alapozza a cselekedeteit
melyből három lényeges következmény adódik:
- nem képes a rendőr arra
hogy érzékelje és kezelje e társadalom
sokszínűségét
- gondolkodásából hiányzik az önreflexió
- minden tevékenységet saját belvilágának szabályai szerint
értékel.
A rendőri szubkultúra és a korrupció kapcsolatát a szerző
szerint alapvetően két tényező határozza meg: egyrészt az
a korrupciós nyomás
amit a társadalom gyakorol a hivatalos
szervezetekre
másrészt pedig maga a rendőrök közössége és
szervezete.
Dr. Kabai Imre - Dr. Kiss József: A kapcsolat...
A szerzők a Jelenkutató Intézet és Alapítvány munkatársai.
Tanulmányukban az Intézet által 1995-1997 között
a hivatali
összeköttetésekről és a megvesztegetésről a magyarországi
városokban végzett lakossági adatfelvétel eredményeit ismertetik.
A tanulmány azt vizsgálja
hogy a városok közvéleménye szerint
mekkora szerepet játszik a széles értelemben vett korrupció
abban
ahogy a lakók ügyeiket intézik és intézhetik a városházán.
Eredményeik szerint a korrupció különféle formáival a nagyobb
városok lakói kénytelenek együtt élni. A kisebb (átláthatóbb
és ellenőrizhetőbb) közösségekben kisebb mértékben és enyhébb
formákban van jelen.
Rubicsek Sándor: Gondolatok a korrupcióról
A szerző cikkében a gazdasági korrupció veszélyeit és az
ellene folytatott harc hatékonyságának és szükségességének
kérdésével foglalkozik Állást foglal a minden állampolgárra
kiterjedő vagyonnyilatkozat és vagyonváltozás bejelentésének
kötelezettsége mellett.
Dr. Pintér István: A korrupció-megelőzése és korai felismerése
az igazságszolgáltatásban
A szerző egyetért azzal a feltételezéssel
hogy nagy összegű
korrupciós pénzek az igazságszolgáltatás magasabb szintjén
jelennek meg. Magas szintű állami tisztséget viselők kinevezésével
a politika olyan befolyást szerezhet
ami eseti ügyekben biztosíthatja
egyesek törvények felettiségét. A szerző górcső alá veszi
a szocializmus igazságszolgáltatásában megjelent korrupciós
formákat
kiemelt jelentőséget tulajdonít a megelőzés komplex
feladatainak és különös figyelmet fordít ezekre (vezetők kiválasztása
megfelelő élet- és munkakörülmények biztosítása
folyamatos
belső ellenőrzés). Szükségesnek tartja a korrupcióellenes
belső
betartható és betartatható szabályok kidolgozását
illetve etikai kódex bevezetését az igazságszolgáltatás rendszerébe.
Dr. Blasszauer Béla: Korrupció az egészségügyben
A bioetikus szerző kiemelten a hálapénz
az emberen történő
kísérletezés
a gyógyszertári megvesztegetés témakörét vizsgálja.
A korrupciót a medicina kísérőjelenségeként értelmezi és hiányolja
az egészségügyi korrupció elleni küzdelmet. Nem tekinti elfogadható
magyarázatnak
hogy az egészségügyi korrupció egyes formái
társadalmilag elfogadottak. Vizsgálja még az amorális egymáshoz
küldözgetés
a tudományos csalás
az államigazgatási joggal
való visszaélés
a várakozási lista
a titoktartás megsértésével
összefüggő korrupciós magatartásokat. Véleménye szerint az
egészségügyben fellehető korrupciónak komoly következményei
vannak a beteg sorsát
de a társadalom morálját illetően is.
Bedő Csaba: A korrupció és szervezett bűnözés elleni feladatok
az EU-csatlakozás jegyében
A szerző szerint a szervezett bűnözéssel
a korrupcióval
szemben fellépő jogalkotók és jogalkalmazók jelentős lépéshátrányban
vannak az újabb korrupciós bűncselekményformák megjelenésének
üldözésében. Nem véletlen
hogy az Európai Unió jelentős teret
szentel a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc kiszélesítésének.
Ennek szellemében fogadott el az EU Bizottság 1997. áprilisán
egy akció tervet. A szerző a tanulmányban ezt az akciótervet
mutatja be és elemzi.
Dr. Grecskó Imre - Dr. Léhner György: Hivatásos határőrizet
- terjedő korrupció?
A tanulmány szerzői a határőrségnél megjelenő korrupciós
formákat vizsgálják. Kiemelten foglalkoznak a hivatali helyzet
felhasználásával haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmények
közül a hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és
a deviza-bűncselekmény elkövetési formáival és körülményeivel.
Elemzik a korrupciós bűncselekmények bizonyításával kapcsolatos
nehézségeket
a felelősségre vonás problémáit
a vádemelés
bírósági eljárás szerepét a korrupció visszaszorításában.
1995/2
Dr. Nyíri Sándor: A gazdaság a korrupció és az etika
A szerző vizsgálja a hazai társadalmi-gazdasági változások
hatásait a korrupció különböző formáinak megjelenésére. Kiemeli
a korrupció fogalom-meghatározásának problémáját
hiányolja
az általánosan elfogadott definíciót. A tanulmány az állami
szintű korrupcióellen program szükségességének és feladatainak
elemzésével zárul.
MOZGÓ VILÁG
|
|
1997/1
Szalai Erzsébet: A bűnbakképzés anatómiája |
"A magyar társadalom politikai
gazdasági és morális mélypontra
jutott. Az állampolgárok bizalma a politikai szféra egésze
iránt megrendült. Hosszútávon legaggasztóbb a morális válság
melyet leginkább az ingerküszöb exponenciális emelkedése jelez:
egyre több és nagyobb korrupció
visszaélés
hátbatámadás
kell ahhoz
hogy felháborodjunk." Ezekkel a szavakkal kezdi
tanulmányát a szerző
aki a mostanában felszínre került gazdasági
botrányok közül az ún. Tocsik-ügyet vizsgálja
mint a bűnbakképzésnek
egy jól illusztrált példáját. A bűnbakképzésben testet öltött
társadalmi feszültségek elsősorban a gazdasági eliten belüli
viszonyokra vezethetők vissza. A késő kádári technokrácia
a multinacionális cégek tulajdonosaival és menedzsereivel
valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági elitekkel együtt
a gazdasági hatalom egyre nagyobb részét koncentrálja. A gazdasági
elit vezetői egyre növekvő erőfölényre tesznek szert a politikai
és a kulturális elittel szemben
így megfigyelhető az a törekvésük
hogy a politikai és a kulturális elitet a saját szolgálatukba
állítsák. A szerző véleménye szerint az elkövetkező időben
nem csak a gazdasági eliten
hanem az elit egészén belüli
küzdelem is éleződni fog és a társadalmi elégedetlenség is
várhatón erősödik. Ez pedig maga után vonja
hogy az elit
önreflexiós képessége láthatóan csökken
egyre kevésbé képes
szembe nézni a valóságos feszültségekkel
egyre kevésbé képes
alternatívák felmutatására és mind több irányból várható újabb
bűnbakkeresés megindulása.
1995/3
Sükösd Miklós: A vasháromszög megroppanása - Strukturális
korrupció
média és politikai változás Japánban
A szerző a japán társadalomban jelenlévő korrupció okait
formáit és a korrupcióellenes intézkedéseket vizsgálja tanulmányában.
A japán és tágabb értelemben a kelet-ázsiai korrupció számos
tényező eredője. A korrupció okait tekintve 4 tényezőt említ.
A legmélyebb szinten hosszú távú történelmi tényezők hatását
- a konfuciánus gyökerű politikai kultúra és intézményrendszer
vonásait - kell figyelembe venni. Másodszor a múlt század
második felében megindult gyors modernizáció és iparosítás
hatását: ez kedvezett a monopóliumok kialakulásának
az ipari
és kormányzati intézmények egymáshoz kapcsolódásának
következésképpen
a korrupciónak is. Harmadszor
az 1945 óta eltelt időszak
a háború előtti gazdasági szerkezet új formában való továbbélését
hozta. Az amerikai megszállástól máig a korrupció a modern
japán gazdasági és politikai élet szerves része maradt
szorosan
kapcsolódott a hatalmi intézmények működtetéséhez. Végül 1992
új korszak kezdetét jelzi: a korrupciós botrányok
a nyomukban
következő kormányválságok sora a japán politikai élet átalakításához
vezetett. A szerző ezeket a tényezőket illetve a korrupció
ellen fellépő végrehajtó intézmények működését veszik górcső
alá a tanulmányban.
1995/1 [tematikus szám a korrupcióról]
Lengyel László: Esszé
A szerző - mellőzve a korrupció kifejezést - áttekinti a
kádári korszakban kialakult (rész) tulajdonosi réteg útját
a gazdasági változásoknak a társadalmi szerkezetre gyakorolt
hatását illetve a társadalmi változások befolyását a piac
működésére. Vizsgálja a társadalom
illetve az egyének alkalmazkodó
képességét
majd elemzi a rendszerváltozás utáni gazdasági
és politikai összefonódás jelenségét és hatásait.
A korrupcióról I-III. (Tarnói Gizella interjúi)
Tarnói Gizella Kuncze Gáborral
Sárközy Tamással és Antal
Lászlóval készített interjúit adja közre a lap hasábjain.
I. Kuncze Gábor: A jogrenddel valami baj van
A kérdezett Kuncze Gábor
az akkori belügyminiszter
elmondja
hogy főként a privatizáció körül
de a közbeszerzések körül
is sok a visszaélés. Kiemeli
hogy a korrupció hátterében
nem csak pénz
hanem állások
kapcsolatok
barátságok és egyéb
elkötelezettségek is állhatnak. A szolgáltatás - viszontszolgáltatás
elve húzódik meg mögötte. Az igazán nagy problémát azok a
pénzek jelentik
amelyet egyszerűen kiemeltek az állami vagyon
köréből és magánvagyonná vált. Arra kérdésre
hogy belügyminisztersége
alatt el tudja-e képzelni
hogy a korrupció csökkeni fog
azt válaszolta
hogy ő már azzal is elégedett lenne
ha mindenfajta
látványos változtatás nélkül olyan érzetet lehetne kelteni
hogy a korrupció csökken. Szerinte azzal lehetne ezt elérni
hogy levonjuk az eddigi korrupcióellenes intézkedések működésének
tanulságait és a jogrendszer változtatásával következetesen
végrehajtjuk azokat az intézkedéseket
melyek szükségesek
ahhoz
hogy a lehetőségeket minél jobban korlátozzuk.
II. Sárközy Tamás: Halálos bűn
A megkérdezett Sárközy Tamás részt vett korrupcióellenes
törvénytervezet készítésében. A korrupció
szerinte
a legszűkebb
értelemben az
amikor a közigazgatási alkalmazottat vesztegetnek
meg előnyszerzés céljából. Közigazgatási alkalmazottat akkor
lehet megvesztegetni
ha a közigazgatásnak vannak olyan hatáskörei
amelyek miatt érdemes ezt megpróbálni. A közigazgatási korrupció
azért került ennyire előtérbe
mert az államapparátus ismét
centralizált és központosított bizonyos hatásköröket. Véleménye
szerint a vállalati visszaélések nem tartoznak a korrupció
körébe. A megelőzés szintjén lehet kezelni a jelenséget: olyan
hatásköri megosztást kell kialakítani
mely ellensúlyok útján
teszi lehetetlenné a korrupció intézményesülését. Kiemeli
az átláthatóság és a nyilvánosság fontos szerepét e tekintetben.
A bűnüldözésben nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a korrupciós
cselekményeknek
de a közalkalmazotti fizetések rendezése
is eszköze lehet a szigorú törvények mellett a megelőzésnek
- véli.
III. Antal László: Korrupció és rejtett gazdaság
Antal László szerint a korrupció és a rejtett gazdaság egymásra
épül. A személyes összefonódásoknak mindig óriási jelentősége
volt
ez nem vitás. Ezen alapult az egész rendszer. Ahol olyan
széles a fekete gazdaság
mint nálunk
ott szükségszerűen
széles a korrupció is. Ahol az nem bűn
hogy sokan nem fizetnek
adót
akkor erre könnyen ráépül a korrupció. A megkérdezett
szerint a fekete
rejtett gazdaság visszavonulásával
a korrupciónak
is kisebb tere volna. A korrupció - véleménye szerint - rendőrségi
és nem gazdasági ügy. A gazdasági szakemberek ügye az
hogy
a korrupciót kiváltó jelenségek tárházát csökkentsék
ezek
pedig többnyire a rejtett gazdasággal
a jogszabályi lyukakkal
kiskapukkal függnek össze.
Nyikos László: Állami pénzek
közpénzek és ellenőrzésük
A szerző a szociális piacgazdaság felé vezető út nehézségeit
vizsgálja tanulmányában. Kiemeli
hogy társadalmunk központi
problémája jelenleg - és még hosszú ideig - a gazdaság. Bemutatja
a gazdaságban legálisan létrehozott új érték (GDP) utóbbi
években történt alakulását és hozzáteszi
hogy az illegális
gazdaságban is nagy jövedelmek cserélnek gazdát illetve keletkeznek.
Következésképpen
egy ország valós jövedelme nagyobb
mint
a nyílt gazdaság hivatalos GDP-je. Ennek nagyságára vonatkozóan
különféle becslések állnak rendelkezésre. A rendszerváltozás
után ez a nyílt GDP 25-30%-a körül mozog.
A privatizációval a szürke és a fekete gazdaság terebélyesedésével
összefüggésben sok szó esik a korrupcióról. A hatalomkoncentráció
- mint a korrupció forrása - az élet bármely területén érvényesülhet.
Ezzel szemben ellensúlyokat kell találnia a társadalomnak:
így a hivatalnoki korrupció ellen belső ellenőrzéssel lehet
fellépni
ami a rendszeres vezetői ellenőrzés mellett az ügyviteli
folyamatokba beépített ellenőrzést igényel. Az üzleti korrupciót
rendszeres vagy estenkénti külső ellenőrzéssel lehet fékezni.
A politikai korrupciót a nyilvánosság
a többpárti parlament
és a független sajtó képes leleplezni. Mindez azonban semmit
sem ér - véli a szerző - egyértelmű
világos szabályok és
szigorú szankciók nélkül. "A korrupció ott virágzik erősen
ahol a javak elosztásának nincsenek kellőképpen tisztázva
az elvei
ahol a tisztségviselő (érték-elosztó) rétegnek sikerült
elhitetnie az emberekkel azt
hogy ilyen vagy olyan döntés
az ő megítélésétől vagy hajlandóságától függ" - idézi Hankiss
Elemért.
Tábori Zoltán: "Néha tehetetlenek vagyunk
de nem felejtünk"
Riport a gazdasági rendőrségről A szerző a BRFK Gazdaságvédelmi
Osztály nyomozóival készített interjúk alapján írja le az
osztály tevékenységét
működését
problémáikat. Kiemeli
hogy
a korrupció csupán egy hivatalból üldözendő cselekmény az
50 fajta gazdasági bűncselekmény közül. Felderítés és bizonyítás
szempontjából azonban az egyik legnehezebb. A megvesztegető
és a megvesztegetett egyaránt bűncselekményt követ el
a titoktartás
tehát elemi érdeke mindkettőnek. A rendőrség az enyhítő körülmények
gyakorlatilag korlátlan figyelembe vehetőségétől várja
hogy
a korrupciós ügyek passzív szereplői fokozottabb együttműködési
készséget mutassanak.
Szikra Zsuzsa - Adorján Dóra - Fekete Edit: Korrupciós-puzzle
A szerzők egy sajtókronológiát állítottak össze
melybe olyan
1994-es eseteket
cikkeket válogattak be
amelyek kulcskérdése
a meghatározhatatlan
behatárolhatatlan korrupciógyanú. Idéznek
napilapokból
hetilapokból
folyóiratokból és az összeállítást
Hack Péterrel és Torgyán Józseffel készített interjúkkal egészítik
ki. A sajtó-összeállítás kommentárok nélkül is hűen tükrözi
a hazai korrupció formáit
a korrupciós magatartásokat
és
az azok leleplezésére irányuló intézkedések hatásait.
Tódor János: Vegyi ügyek
A szerző két olyan hazai esetet mutat be
amelyben egyértelműen
történt korrupció. Az egyik a kábítószer-előállítással
a
másik az olajmanipulációval kapcsolatos. A szerző interjúkat
készített az ügyek egyes résztvevőivel
valamint szakértőkkel.
A szakértők a kábítószerügy kapcsán jellemzően a korrupció
bizonyíthatatlanságát
a jogszabályok alkalmazhatatlanságát
emelték ki
megjegyezve
hogy amíg a magyar jogszabályok lehetővé
teszik
hogy köztörvényes külföldi bűnözők nálunk minden további
nélkül üzletemberekké váljanak és vegyes vállalatot alapíthassanak
addig mindennaposak lesznek a hasonló ügyek.
Daniell Bell: A korrupció örök
Az esszé a The New Republic 1993. augusztusi számában jelent
meg. Az eredeti címe: The Old War. A cinikusok szerint a korrupció
minden politikai információban jelen van
csak különböző társadalmi
formákat ölt. A totalitárius társadalomban a hatalom önkényes
gyakorlásának formájában jelenik meg
a demokráciákban viszont
a pénz korrumpál. A megrendeléseket hajszoló üzleti körök
vesztegetik meg a hivatalnokokat
hogy megkapjanak egy megrendelést
vagy politikusok kérnek pénzt egy-egy megrendelés odaítéléséért.
A szerző
történelmi példákon keresztül vizsgálja a politikai
korrupció megjelenési formáit és a korrupcióellenes intézkedések
hatásait. megállapítja
hogy a politikusokkal szembeni bizalmatlanság
szinte minden társadalomban növekszik. A pénz korrumpáló hatása
a demokráciákban a bizalom összeomlásának a jelképe is lehetne.
Petrőcz György: Maffia
korrupció és politika Olaszországban
"A szicíliai maffia és a korrupció két külön világ". Ezzel
a kijelentéssel kezdi tanulmányát a szerző. Az egyik központja
Palermóban
a másiké Milánóban. A egyikben fenyegetnek
zsarolnak
gyilkolnak
a másikban jobban kedveli a kölcsönös szívességek
civilizáltabb módszereit. A szerző arra kérdésre igyekszik
választ keresni
hogy mi lehet az az olasz "súlyosbító körülmény"
- merthogy szervezett bűnözés
korrupció és leleplezések mindenütt
vannak -
ami miatt nem csupán egyes politikusok vagy pártok
hanem az egész politikai rendszer megbukott. Milyen ok-okozati
viszonyban állhat az egymástól oly különböző maffia és Korrumpolisz
az olasz politikában? A szerző bemutatja az olasz maffia típusú
szervezetek kialakulását
fennmaradásának okait
majd megvizsgálja
a Korrumpolisz működését. A Korrumpolisz a korrupció kiterjedt
országának a fővárosa
lakói pedig vállalkozók
közhivatalnokok
és pártpolitikusok. Ma már senkinek nincsenek kételyei
hogy
a politikai és a magángazdaság kapcsolata Olaszországban -
más nyugati demokráciáktól eltérően - nem rendellenesség
hanem rendszer. Ismerteti - különböző esetek kapcsán - a maffia
és a korrupció összefonódását Olaszországban. Elemzi az Enimont-ügyet
és a "tiszta kezek" mozgalmat
az államügyészek szerepét e
rendszer leleplezésében. Véleménye szerint a politika és az
ügyészek közötti szakítás 1994 őszén következett be
amikor
a milánói ügyészek egy csoportja saját törvényjavaslattal
állt elő az egész országot megviselő korrupciós botrányok
lezárására. A kezdeményezést számos szakmai kritika érte.
Olaszországban ma mindenki egyetért abban
hogy valahogy le
kellene zárni korrupciós számonkéréseket. Már csak azért is
mert a perek végtelenül elhúzódnak
blokkolják a közigazgatás
és a gazdaság széles területeit és a kiszámíthatatlanság és
bizonytalanság pszichózisát állandósítják az országban.
KORTÁRS
|
|
1997/3
Czakó Gábor: Bűnállam |
A mai
világraszóló korrupciós
alkotmányos és egyéb botrányok
idején valószínűleg sokan felteszik ezt a kérdést: normális
ez? A szerző szerint a gondolkodó és figyelmes emberben régóta
lappang az igenlő válasz. A botrány
a csalás
a lopás stb.
rendszerszerű lett. Az lenne abnormális
azaz rendszeridegen
ha nem nyúlnák le a közvagyont
ha nem sértené folyton a kormány
a törvényt. A bűn természetesen minden időben létezett
ugyanakkor
valamennyi társadalom rendszeridegennek tekintette és küzdött
ellene. A szerző kiragadott történelmi és irodalmi példákkal
illusztrálja a bűnözés elleni küzdelem formáit és lehetséges
hatásait. Vizsgálja a hazai korrupció és szervezett bűnözés
intézményesülését a kádári rendszertől a Tocsik-ügyig. "A
romlott lét
melyben az emberi személy tömegatommá
egyénné
romlik
szellemi törekvéseiről lemondó emberi kapcsolatait
érdekviszonyokra cseréli. A romlott létben üzletszerűvé válik
a bűnözés és társadalmi selejtnek tetszik az erény" - írja
konklúzióként a szerző.
KAPU
|
|
1996/4
Dr. Kránitz Mariann: Korrupció Magyarországon |
Egy korrupció-ellenes konferencia kapcsán ismerteti véleményét
a kriminológus szerző. Bemutatja a korrupció jelenségének
egyes rész-struktúráit
kiváltó okait és következményeit
majd felteszi a kérdést: Mit tehet egy ország a korrupció
leküzdése érdekében? Megváltozathatja alapvető életviszonyait
életbe léptetheti a korrupcióellenes törvények garmadáját
és megfelelően funkcionáltathatja azokat. Ám egyetlen dolgot
nem tehet az állam - vagy legalábbis
hogyha megteszi
akkor
eleve kudarcra ítélt a vállalkozás: az állami büntetőhatalom
nem vállalhatja fel azt
hogy a korrupció elleni harcot kizárólag
a büntetőjogi eszközök bevetésére redukálja. A korrupció elleni
küzdelem ugyanis ab ovo nem büntetőjogi eszközök bevetését
involválja. Hiszen a korrupció a maga sajátos gazdasági és
társadalmi kontextusaiban él és virágzik a Földön
és messze
kinőtte az egyes országhatárok által szabott kereteket. Világjelenséggé
vált
miként a megelőzési stratégiának is világjelenséggé
kell válnia.
EURÓPAI SZEMLE
|
|
1996/2
Karin Priester: A korrupció diszkrét bája |
A tanulmány a Die Neue Gesellschaft/Frankfurter Hefte 43.
évfolyamának 2. számában jelent meg
1996-ban. A szerző Hans-Magnus
Enzensberger azon megállapításából indul ki
hogy Európa a
legjobb úton halad ahhoz
hogy "elolaszosodjon". Sok megfigyelő
szerint a "do ut des" =adok
hogy adj) elvének érvényesülése
melynek igen mély történelmi gyökerei vannak
és kifejlett
formájával különösen Olaszország politikai kultúrájában találkozhatunk
egyre jellemzőbb a többi európai társadalom politikai szférájában
is. Egyes társadalom tudósok pl. Pizzorno és Della Porta
a politikusok új típusáról beszélnek
a szociálisan viszonylag
mélyről felemelkedő "üzleti politikusról"
aki az anyagi érdekeltségek
hálójában is ugyanúgy dolgozik
mint egy üzletember. Az ilyen
embert a kapcsolatrendszerek belső erkölcse vezeti és e rendszerekben
minden sajátos
önmagában roppant "etikus" játékszabályok
szerint zajlik.
De hol a határ a legális szívességek nagyvonalú baráti szolgálatok
a public relations birodalma
a kapcsolatok még megengedhető
ápolása és a korrupció között? Nehéz ezt meghúzni egy olyan
szürke zónában
mint a networking
amelynek működtetése sok
helyütt már lényegi eleme lett az "üzleti politikus" politikai
tevékenységének. Luhmann feltételezése szerint a "hálózatrendszer
a maga szuperkódolási eljárásával
mindenek előtt a befogadás
és kizárás szuperkódolásával mossa el a korrupció határait".
A szerző konklúzióként idézi Tomasi Di Lampedusa híres regényének
a Párducnak egy immár szállóigévé lett mondatát
mely szerint
Olaszországban
ahhoz
hogy minden a régiben maradjon
mindennek
meg kell változnia.
VALÓSÁG
|
|
1998/5
Dr. Kránitz Mariann: A korrupcióról kicsit másként |
A kriminológus szerző különböző megtörtént eseteken keresztül
szemlélteti a korrupció vagy korrupciógyanús tranzakciók menetét
a korrupció megvalósulási formáit
e jelenség visszaszorítására
hozott intézkedések hatásait. Függetlenül attól
hogy a korrupciót
milyen elnevezéssel illették
egyes területeken már az igen
korai történelmi időszakban is kimutatható. Igencsak ismert
jelenség volt az ókorban
de a zárt hierarchikus
beszabályozott
függőségi rendszer ellenére - vagy talán éppen azért - virágzott
a korrupció a középkorban is. A korrupció időbeli folyamatosságán
és általános elterjedtségén túl a szerző vizsgálja a korrupciós
bűncselekmények összebűnözésen belüli terjedelmét. A büntetőeljárás
alá vont korrupciós bűncselekmények száma
a rendszerváltozást
követő egyetlen esztendőben sem érte el az ezret.
Hogyan viszonyul egymáshoz a korrupció és a korrupciós bűnözés?
A szerző
a korrupció fogalmának lehetséges definiálása után
igyekszik válaszolni a kérdésre. A társadalmi szintű korrupció
olyan társadalmi jelenség
amely minden más társadalmi jelenség
általános jellemzőivel rendelkezik. Specialitását az adja
hogy a társadalom elosztási viszonyában fejti ki korrigáló
torzító
moduláló hatását
anyagi és nem anyagi tekintetben
egyaránt. A korrupció - össztársadalmi szinten - másodlagos
jövedelem
elosztási rendszer
újraelosztási szisztéma
amelynek
léte és funkcionálása mindenkor az elsődleges elosztási rend
függvénye.
A korrupció
mint bűnözési jelenség
minden korban szűkebb
körű
mint a korrupció társadalmi jelensége. A hatályos magyar
büntetőkódex szankcionálja a vesztegetést
a befolyással üzérkedést
de nem nyilvánítja büntetőjogi jelenségnek pl. a borravaló
a csúszó-
és kenőpénz
valamint a paraszolvencia adását és
elfogadását. A rendszerváltozás Magyarországán az igencsak
prosperáló korrupció hátterében a történelmi hagyományok
a váltás korszakának specialitási és ellentmondásai
a piacgazdaságra
áttérés zökkenői
a tulajdon- és tulajdonosváltás
a privatizáció
a nagy társadalmi és jövedelmi különbségek kialakulása
a
közalkalmazottak és köztisztviselők alacsony bérezése
a munkanélküliség
az általános értékválság
a társadalom anómiás állapota és
még sok egyéb tényező - közvetve vagy közvetlenül - egyaránt
fellelhető.
2000
|
|
1998/11
Gombár Csaba: A korrupció
mint közrossz |
A szerző a korrupció globális terjedését és annak okait vizsgálja.
A globalizációs erők globálissá tették a korrupciót is - véli.
A globális korrupció helyi megnyilvánulásai - a helyben levő
szabályok megsértése
ám ezek eseti szankcionálása olyan
mintha gumi csúzlival lődöznénk a rinocéroszokra. A korrupció
definiálhatóságának problémái okán a szerző úgy közelít a
jelenséghez
hogy elemzi a ma tapasztalható modern korrupció
variációit
valamint megkísérli körülírni
mit is tekintünk
a korrupció ellentettjének. Történelmi példákkal illusztrálja
a jelenség létezését és a visszaszorítását célzó politikák
hatásait. A korrupció politikai jelenség
mely ellen jogi
szabályozással ugyan fel lehet lépni
de hatása elsődlegesen
és alapvetően az erkölcstől függ. Csak politikai ellenerő
léphet fel sikerrel a politikai mechanizmusokban fellelhető
korrupt állapotok ellen.
1998/9
Szilágyi Ákos: Lex Simulata. A kriminális korrupció Oroszországban
A szerző a későszovjet társadalom korrupcionizmusát mutatja
be
és arra kérdésre igyekszik választ adni
hogy van-e értelme
a korrupció elleni harcnak. A későszovjet társadalom korrupcionoizmusát
a szabadságküzdelemként dramatizáló és egyben legalizáló "nagy
kriminális forradalomból" született új orosz államot a korrupció
ellen meghirdetett "könyörtelen harc
szent háború" úgy követi
mintha saját árnyéka lenne. Az 1991-es államváltás utáni évben
csak a szélsőséges "bal-jobb" sajtó látott mindenhol és mindenben
korrupciót. Az új állam csak 1992. április 4-én adta nyilvánosan
tanú jelét annak
hogy tudomása van a korrupció létezéséről
és hogy ez ellen fel kíván lépni. Az elnöki rendelet az eseti
(tehát nem strukturális
nem rendszeralkotó) korrupciót
azaz
a hivatalnoki kiskorrupciót vette célba.
A szerző vizsgálja az orosz társadalmi és gazdasági fejlődés
és a korrupció viszonyát
illetve a korrupció elleni harc
mint legitimációs eszköz szerepét és összetevőit. Mivel az
alapprobléma a kleptokrácia
a kriminális elemek és a korrupt
hivatalnoki kar strukturális összenövése - véleménye szerint
- az eseti korrupció beállítása a céltévesztésen alapult vagy
eleve csúsztatás volt. Az eszmék politikailag izgató nyilvánosságát
mindinkább a pénz esztétikailag izgató nyilvánossága váltotta
fel. Konklúzióként megállapítja
hogy ahol maga az állam épül
korrupcionista (kleptokratikus és kriminális) struktúrára
a korrupció elleni harc is a korrumpáltak legitimációs eszköze.
SZOCIOLÓGIAI SZEMLE
|
|
1998/5
Vásárhelyi Mária: A korrupció a közgondolkodásban |
A szerző a korrupció jelenségének megítélését és annak változásait
elemzi tanulmányában. A rendelkezésre álló vizsgálatok adatai
alapján a közérdeklődés egyre nagyobb figyelmet fordít a korrupció
jelenségre. A kérdés társadalmi veszélyességének megítélése
is növekszik egyetemben azzal az igénnyel
hogy a hatalmi
szervek erélyesebben lépjenek fel az ilyen jelenségekkel szemben.
A hazai társadalmi valóság
a kialakult szokásrendszer jelentős
mértékben meghatározza a hazai korrupció sajátosságait. A
közvélemény nyilvánvaló különbséget tesz kis korrupció és
nagy korrupció között - és a kis korrupció nem korrupció álláspontjára
helyezkedik
ami azt jelzi
hogy az emberek mihelyt belekeverednek
egy-egy ilyen hétköznapi gyakorlattá vált ügybe
azonnal fel
is oldozzák magukat ennek esetleges lelkiismereti terhei alól.
Mindenki másra mutogat
ha korrupcióról van szó
egyfajta
hárítási mechanizmus érvényesül. A közvélemény felfelé mutogat
a vezetők pedig lefelé mutogatva a társadalomban vélik felfedezni
ugyanezt.
MAGYAR JOG
|
|
1995/6
Dr. Kertész Imre: A korrupció ellen - büntetőjogi eszközökkel
(Ausztria korrupció-ellenes törvényeiről) |
A szerző a Külföldi Jogi szemle c. fejezetben ismerteti Ausztria
korrupció-ellenes törvényeinek alakulását és változásait.
Az osztrák parlament 1964-ben és 1982-ben alkotott korrupció-ellenes
törvényt és az 1987. évi átfogó büntető novella ezek reformját
is tartalmazza. A tanulmányban ezek tartalmát és létrejöttük
okait vizsgálja a szerző. Míg az első korrupció-ellenes törvényt
az ötvenes és hatvanas évek exportjárulék csalásai előzték
meg
a második megjelenését több olyan súlyos gazdasági visszaélés
melyek nyilvánosságra kerülésük idején megtöltötték az újságok
címoldalait és melyek fölött a közvélemény azóta sem tud napirendre
térni.
ÜGYÉSZEK LAPJA
|
|
1999/3
Dr. Kovács Árpád: A korrupció - számvevői szemmel |
A szerző
aki az Állami Számvevőszék elnöke
az ÁSZ dokumentumok
felhasználásával készítette tanulmányát. A dolgozat a korrupció
fogalmának értelmezésén túl vizsgálja a 8O-as és a 9O-es évek
hazai korrupciós formáit
majd kiegészíti ezt az Állami Számvevőszék
ellenőrzési tapasztalataival. Feltárja
hogy szervezetük az
elmúlt tíz évben a közpénzekkel gazdálkodás szinte minden
területén tapasztalt kisebb-nagyobb törvény- és szabálysértéseket.
Vizsgálataik igazolták a kiterjedt feketegazdaság létezését
és kapcsolódását a korrupciós jelenségekhez. A szerző vizsgálja
a számvevőszéki tapasztalatok hasznosításának kérdést a korrupció
elleni harcban
aláhúzza a társadalmi és politikai elitek
felelősségét a korrupció jelenségének visszaszorításában.
Különszám 1996
Denis Robert: Igazságszolgáltatás vagy káosz
A szerző művének magyar nyelvű fordítását tette közzé az
Ügyészek lapjának szerkesztősége. Az interjúkból
beszélgetésekből
álló kötet a genfi főügyésszel
egy milánói beosztott ügyésszel
egy madridi vizsgálóbíróval
a madridi Korrupció-ellenes Ügyészség
vezetőjével készített interjúkat
beszélgetéseket tartalmazza.
A kötet gyakorlatilag a korrupció témakörét
megvalósulását
kivédésének
visszaszorításának stratégiáit illetve bizonyításának
nehézségit és veszélyeit foglalja magába. A megkérdezett ügyészek
vizsgálóbírók mesélik el saját tapasztalataikat
élményeiket
és véleményüket e jelenségről
Hiteles helyzetképet kaphatunk
az országhatárokon átnyúló gazdasági bűnözés
pénzmosás és
korrupciós magatartások elterjedtségéről és formáiról. Az
olvasó beavatást nyerhet egy-egy országban a gazdasági bűncselekmények
és a korrupció visszaszorítására hozott intézkedések megvalósulásának
problémáiról illetve az ilyen intézkedések
stratégiák hiányának
lehetséges okairól.
1995/6
Dr. Bócz Endre: Vagyonnyilatkozat
vagyonvizsgálat és a korrupció
megelőzése
A szerző a korrupciót a korrupt tettek összességeként értelmezi.
Korrupt tettnek tekinthető minden olyan cselekedet
mely részben
vagy egészben egy
az adott elhatározás társadalmi funkciója
szemszögéből irreleváns motívum által kiváltott döntésből
ered. A tanulmány a korrupciós megállapodások sajátosságait
az aktorok szerepét és érdekeit
valamint a korrupció visszaszorítására
tett intézkedéseket vizsgálja. A szerző megállapítja
hogy
e jelenség visszaszorítására tett intézkedések szemszögéből
meghatározó jelentőségű az adott társadalom szociális és erkölcsi
légköre. A hol a vesztegetési pénzek adása (és elfogadása)
megszokott
ott a korrupció elleni fellépés aligha lesz hatékony.
FŐISKOLAI FIGYELŐ
(A Rendőrtiszti Főiskola tudományos folyóirata)
|
|
1997/1
Fogarasi Mihály: A korrupció és a kognitív disszonancia |
A szerző a korrumpálódás pszichológiai meghatározottságú
okait
folyamatát
a benne szerepet játszók kommunikációját
az átélt konfliktusokat és nem utolsó sorban a megvesztegetett
emberben lezajló utólagos lelki történéseket vizsgálja. A
tanulmány arra a kérdésre keresi a választ
hogy az ember
nézeteivel
attitűdjével ellentétes
másoknak kárt
bajt okozó
ügy
korrumpálódás eredményeként bekövetkező képviselete befolyást
gyakorol-e a cselekvő eredeti attitűdjére? A szerző bemutatja
Festinger és Carlsmith kognitív disszonancia elméletét
melyben
a szerzők attitűdmérséklődét feltételeztek az alacsony ösztönzési
feltételek mellett létrejövő attitűddel ellentétes viselkedések
eredményeként. Majd vizsgálja a korrumpálódott egyén problémáit.
A szerző állítása szerint a disszonancia elmélet a cselekvést
meghatározó ösztönzések intenzitásviszonyait elemzi
az attitűddel
ellentétes viselkedés következtésben megjelenő történéseket
tehát mindig a konfliktushelyzetet lezáró döntéskor és/vagy
a viselkedés elindulásakor fennállott motivációs erőtérből
eredezteti.
1995/2
Dr. Kránitz Mariann: A "fehérgalléros bűnözés"
A szerző tanulmányában a hazai bűnözés minőségi és mennyiségi
alakulásának bemutatása után definiálja a "fehérgalléros bűnözés"
fogalmát. Fehérgalléros bűnelkövetők alatt értendők - a szerző
szerint - mindazok
akik a maguk sajátos bűncselekményét a
gazdasági vagy a társadalmi
illetve a gazdasági és társadalmi
hatalmuk eszközével
annak bástyái mögül követik el
amely
bástyák kiválóan alkalmasak a tett leplezésére is. A fehérgalléros
bűnözés tartalmi körébe tartozó bűncselekmények mindegyike
a gazdasági életben gyökerezik. Mögöttük mindig valamilyen
gazdasági érdek áll
illetve ezzel szoros összefüggésben
a társadalom- vagy politikai hatalom megvédése
növelése.
A fehérgalléros bűnözés fogalma és ennek tartalma mindenkor
és alapvetően elkövető függő. A szerző a fehérgalléros bűnözés
terjedelmének vizsgálata után rátér e fogalmi körbe tartózó
bűncselekmények ismertetésére
a korrupció minden formáját
a fehérgalléros bűnözés legtipikusabb formájának tartja.
Folyóiratok - Kiadványok
- Könyvek
|
