A kérdezett vállalatvezetők egy harmada számolt be arról, hogy cégét közvetlenül érintette az oroszországi pénzügyi válság. A vezetők többsége azonban optimistának mutatkozott a Közép európai üzleti kilátásokat illetően, mindössze 37 százalékuk gondolja, hogy a pénzügyi összeomlás alapvetően rontott a közép-kelet európai volt kommunista országok kilátásain. A kérdezettek többsége (60 százaléka) úgy hiszi, hogy az orosz sokk nem rontott a közép-kelet európai országok helyzetén.

A multik túlnyomó többsége gondolja úgy, hogy a befektetők képesek lesznek differenciáltan kezelni a fejlődő piacokat (84%), így az orosz válság hatása néhány fejlődő piacra nyomja csak igazán rá a bélyegét.

A vezetők 29 százaléka vélekedik csak úgy, hogy az orosz válság izolált pénzügyi-gazdasági válság maradhat, a többség alapvető bizonytalanságot és bizalmatlanságot érez e tekintetben, és biztosra veszik, hogy az összeomlás nagyobb társadalmi, politikai változásokhoz vezet majd Oroszországban.

Nincs viszont konszenzus abban, hogy az orosz válság segíti, vagy éppen hátráltatja a közép-kelet európai országok integrációját az észak atlanti szervezetbe és/vagy az Európai Unióba. Valamivel többen gondolják, hogy a válság hatására az integrációs folyamatok felgyorsulhatnak, mint ahányan az ellenkezőjét valószínűsítik. A válaszadók 42%-a szerint a folyamatok gyorsulása várható, 34% szerint viszont az eredeti tervekhez képest késhet a felvételre várakozó országok csatlakozása. Minden negyedik kérdezett manager (24%) egyik változatot sem tartja valószínűnak, és nem vár változásokat e tekintetben.