|
Papanek Gábor:
Zárszó
A Korrupció a nemzetközi tranzakciókban témakörében a GKI
Gazdaságkutató Rt.-ben készült tanulmányok a korrupció elleni
nemzetközi küzdelmet kívánják - módszertani tapasztalatok
megvilágításával - támogatni. Az empirikus kutatásokból levonható
következtetések felkutatása és megfogalmazása valójában meghaladja
a szerzőknek mind feladatkörét
mind (a tárgykör több szegmensével
kapcsolatos információhiány által korlátozott) lehetőségeit.
Az alábbiakban a munka koordinátora csupán arra tesz kísérletet
hogy felhívja az eredményeket hasznosítani kívánó szakértők
figyelmét a vizsgálat néhány fontosabbnak vélt megállapítására.
1. A bemutatott korrupciós esetek egyértelműen bizonyítják
a korrupció kárainak hatalmas - társadalmilag is jól érzékelhető
- méreteit. Jelen vizsgálat is alátámasztja tehát azt a hipotézist
hogy a korrupció színvonala a nemzetgazdaság egészének a fejlődését
is befolyásolja
visszaszorításával a GDP is érzékelhető mértékben
növelhető.
2. Az esettanulmányok példái meggyőzően indokolják
azt
hogy a korrupciós visszaélések fogalmát lehetőleg szélesen
a rafinált jogsértésekre kiterjedően értelmezzük. Úgy tűnik
a szűkebb értelmezés éppen a legnagyobb társadalmi károkat
okozó eseteket hagyná homályban.
A vizsgálat a nemzetközi kapcsolatokban jelentkező korrupció
alábbi típusairól kapott információkat:
- Az elmúlt években nem voltak ritkák a társasági adófizetés
elkerülésére módot kereső
nemzetközi kapcsolatokra kiterjesztett
visszaélések
s az ezen cél érdekében megjelenő korrupciós
esetek sem. Az ilyen típusú nemzetközi gazdasági érdekösszefonódásra
első esettanulmányunkban egy jogerősen befejezett és több
bírói fórumot megjárt ügyet ismertettünk.
- Az elmúlt években a sajtóból a megrendelésszerzés érdekében
külföldi cégek által végrehajtott megvesztegetéseknek is
igen sok esete vált ismertté. Hivatkozhatunk a bükkábrányi
erőműépítéssel kapcsolatos szerződés ügyére (ahol egy privatizációs
szerződés titkos mellékletében a külföldi tőkebefektető
opciót kapott az erőműépítés jogára - a magyar döntéshozók
egyike viszont később ugyanezen befektető cégnél kapott
állást). Szólnunk kell az elhíresült "Ford Transit ügyről".
Ennek során egy közismert magyar közintézmény akart kis
haszongépjárműveket közbeszerzési eljárás keretében beszerezni.
Az ajánlatkérők már előre eldöntötték azonban
hogy számukra
csak egy típus jöhet szóba. A közbeszerzési eljárás ajánlati
dokumentációja "egy az egyben" ezen jármű műszaki-technikai
paramétereit jelölte meg tehát követelményként (azaz például
egy 20 mm-rel rövidebb vagy hosszabb járművel rendelkező
cég - mint "alkalmatlan" - azonnal kiesett a versenyből).
A tisztességtelen versenyeztetést az érintett multinacionális
szállítók igen nehezen vették tudomásul és különböző szinteken
erélyesen szóvá is tették. Természetesen a "szakma" a műszaki
adatok alapján a jármű megnevezése nélkül is rögtön tudta
hogy miről és kiről szól a történet
és a botrány nemcsak
az eljárás kiírójának
hanem a "kedvezményezett" szállítónak
is kellemetlenségeket okozott stb.
- A korrupció olykor Magyarországon is a pénzmosást segíti.
Harmadik esettanulmányunk azt a tárgykört világítja meg.
- Nem ritka ugyanakkor az sem
hogy a nemzetközi kapcsolatokhoz
fűződő korrupció fő célja a külkereskedelmi ügylet lebonyolításának
elősegítése
. A magyar gazdaságban pl. a vámeljárás befolyásolását
célzó korrupciónak is számos - olykor hatalmas
néhány tízmilliárd
forintos veszteségeket is okozó - példája ismert. A legnagyobb
visszhangú
napjainkban éppen az Országgyűlésben is tárgyalt
esetek a nyersolaj-behozatallal kapcsolatosak. A VPOP évek
óta - s esetenként eredményesen - küzd is a visszaélések
ellen. Néhány éve különösen széleskörű lehetőségeket biztosított
pl. a közterhek elkerülésére az un. "halasztott vámfizetés"
lehetősége. A nagy értékű tömegáruk importjával foglalkozó
egyes gazdálkodóknak ugyanis problémákat okozott a gyakori
vámfizetési késedelmek és nagy VPOP kintlevőségek csökkentése
érdekében elrendelt azonnali vámfizetési rend (amely szerint
a vámkezelést kérő addig nem rendelkezhetett az árujával
amíg a behozatalhoz kapcsolódó közterheket meg nem fizette).
A rendszer fellazításával lehetővé vált azonban
hogy a
VPOP - kérelemre és rögzített feltételek megléte esetén
- engedélyezze a 15 napon belüli vámfizetést. A rendelkezés
módot adott arra is
hogy egyes személyek (fiktív adatokkal
hamis személyi igazolványokkal
korrupció segítségével stb.)
a jogszabályi előírásoknak még megfelelő "céget" regisztráltassanak
majd nagy mennyiségű kőolaj-terméket hozzanak be
halasztott
vámfizetési módban vámkezeltessenek
értékesítsenek
majd
ezt követően nyom - s a közteher megfizetése - nélkül eltűnjenek
a hatóságok szeme elől. Második esettanulmányunk néhány
további példát mutat be.
3. Kutatásunknak további fontos tapasztalata
hogy
a korrupció mindhárom részleteiben vizsgált esetben más visszaélésekkel
társulva
azokkal kölcsönhatásban jelentkezett. Ez arra mutat
hogy a korrupció elleni küzdelemnél gyakoriak a szövevényes
nehezen felderíthető és bizonyítható bűncselekmények.
4. Végül a kutatásoknak gyakorlati jelentőségű megállapítása
hogy a megvizsgált esetekben a bíróságok különböző okokból
még a bizonyított korrupciós esetek egy részét sem ítélték
el. E tapasztalat arra mutat
hogy a jelenség okainak és visszaszorítása
lehetőségeinek további
mélyebb elemzése a korrupció elleni
küzdelem sikerének elkerülhetetlen tennivalója.
Úgy tűnik
a jelzett gond világszerte ismert. A korrupció
visszaszorítására mind az ENSZ
mind az OECD és az EU keretében
számos ország szövetkezett. Az ENSZ projekt főként kutat.
Az OECD a külföldi személyek megvesztegetése ellen küzd. Magyarország
résztvesz a közös munkában
de saját programja is van. Az
IM 25 pontból álló stratégiát dolgozott ki. Át kívánják tekinteni
az adózási
pártfinanszírozási
összeférhetetlenségi szabályokat
a jövedéki normákat
a lobbytörvényt
ajánlják a vagyonnyilatkozatra
kötelezettek körének erős bővítését
szigorítják a büntetéseket
stb.
A korrupcióellenes programok többsége jogi indíttatású. A
szakirodalom - és vizsgálataink - szerint a gazdasági szakemberek
is jelentősen segíthetik azonban a sikert pl. az üzleti korrupcióra
módot adó gazdasági "körülmények" (a gyakorlatban kihasznált
joghézagok
hatásköri zavarok
ösztönzési
ellenőrzési hiányosságok
stb.) feltárásával és megszüntetésével. A kormányzati munka
adott típusú intézkedéseinek a jelentősége a VPOP-nak az olajügyekkel
kapcsolatos említett erőfeszítéseivel is szemléltethető. Az
1990-es évtized közepére hatalmassá vált "olajos" korrupció
ugyanis elsősorban az olaj-visszaélési lehetőségek korlátozásával
- a halasztott vámfizetési lehetőségek szigorításával
a háztartási
tüzelőolaj adómentességének megszüntetésével
a vám-ellenőrzés
korszerűsítésével stb. - volt visszaszorítható [Bencze-Balaska].
A hasonló megoldások számos korrupciós gond mérséklődését
eredményezhetik.
Nem felejthető továbbá az sem
hogy a korrupció elleni küzdelemben
a (széleskörűen értelmezett) oktatásnak is jelentős szerepet
kell juttatnunk. Tapasztalataink szerint a magyar társadalom
számos szegmense felkészületlen a korrupciós problémák elleni
védekezésre. A gazdaságilag fejlett országokban a megelőzésben
nagy szerepe van ugyanis a közérdek érvényesítését célzó társadalmi
összefogásnak
az érdekszövetségek munkájának. Gazdaságunkban
a VPOP "vám szempontból megbízható" szervezeteknek nyújtott
kedvezményei kivételesek
az ügyeskedő esetenként még környezete
elismerésére is számot tarthat. A legalacsonyabb korrupciós
szintű társadalmakban az is visszatarthat viszont a korrupciótól
hogy a potenciális elkövetők tudják
akciójuk a kiközösítés
veszélyét idézi fel.
(GKI Gazdaságkutató Rt.
2000.)
Hivatkozott irodalom:
Bencze J.-Balaska A.: Jogvédelem a vámigazgatásban.
In: Papanek G. (szerk). Jogbiztonság a magyar gazdasági életben.
Filum. 1999.
|
