Dr. Németh Zsolt:

A korrupció jelenségének tömegtájékoztatási tükre Magyarországon 1998. január 1-től

A tömegtájékoztatás alapvető formációi közül az írott sajtótermékeket - pontosabban közülük a megbízás szerint: a havonta megjelenő folyóiratokat valamint a szakmai jellegű orgánumokat kivéve - a megadott idő intervallumban teljes körűen átnéztük. A leválogatásban az Országgyűlési Könyvtárnak a PRESSDOK nevű könyvtár kereső programja volt a segítségünkre.

Az elektronikus instrumentumokon megjelenő anyagok forrása az OBSERVER Sajtófigyelő Szolgálat annak is a Legfőbb Ügyészség által megrendelt kivonatai amelyeket az Országos Kriminológiai Intézet is rendszeresen megkap. Ennek két hiányossága van. Egyfelől a megrendelő által megadott általános kulcsszó - a megfigyelendő téma mellett - az "ügyészség" tehát a szervezetre vonatkozik. Másfelől ezeknek az anyagoknak az archiválása - mint szükségtelen - sem a Legfőbb Ügyészségen sem az OKRI-ban nem történik meg. A televíziós valamint rádió csatornák különböző műsorainak (aktuális kereszttűz kin-padon Kossuth-klub krónika stb.) a leírt változatai egyébként meglehetősen nagy terjedelműek és így a tárolási hely hiánya is okoz nehézséget. (Az OBSERVER-től visszamenőleg is megrendelhető ugyan a keresés azonban ez aránytalanul költséges lenne - havonta 8 500 Ft. + találatonként 300 Ft. nyomtatási költség - összesen a két évre több mint 200 ezer Ft.) Mindazonáltal ezek a lenyomatok is a rendelkezésünkre állnak több-kevesebb hiánnyal.

Ennek megfelelően a nem írott formában működő tömegtájékoztatási csatornákról nincs átfogó képünk mégis javasoljuk elfogadni a számunkra hozzáférhető anyagokból kiszűrődő képet mint jellemzőt. Indokoljuk ezt azzal hogy az írott médiumok a jelentős szóbeli megnyilatkozásokat a következő napon rendszerint tudósítják különösen ha az felelős politikustól vagy tisztségviselőtől származik és az említett televíziós és rádió műsorokat mint forrást jelölik meg. De megfontolható az a megközelítés is hogy a szóban különösen élő adásban kifejtettek súlya kisebb mint a leírtaké talán jellemző hogy ebben a vonatkozásban nem tudunk sajtó helyreigazítási ügyekről. Végeredményben kijelenthető hogy az elektronikus média az írotthoz képest semmiféle új mozzanatot nem közvetít ugyanakkor mennyiségét tekintve jelentéktelen a nyomdai úton létrejövő gondolathordozók viszonylatában.

A nyomtatott sajtó a korrupció jelenségkörével meglehetős élénkséggel foglalkozik különösen ami a jelenséggel mint témával foglalkozó híranyagok számát illeti. (1998. I. 1. - 2000. VIII. 31.)

A fentieken túl egy-két írással jelentkezett még a Kapu a Beszélő az Eszmélet a Kritika a Pénzpiac a Privát Profit a Reform a 2000 a Hunnia a Magyar Napló és a Mai Nap.

Általánosságban kijelenthető hogy a nagy országos napilapokat érdemes tekinteni körültekintő szélsőségességektől mentes megbízható hírforrásnak minden bizonnyal ezek hatása számottevő közvélemény-formáló erő a kisebb példányszámú réteglapok semmiféle újdonságot (többletinformációt figyelemre méltó hangvételt vagy megközelítést) nem adnak. Megfigyelhető az is hogy a korrupcióval kapcsolatos valamelyest is jelentős eseményről kezdeményezésről vagy elgondolásról mindegyikük beszámol rendszerint elfogulatlannak pártszimpátiától mentesnek tűnve.

Ténymegállapítások általános jellegű észrevételek

A sajtóanyagok többsége tudósítás a korrupciós típusú kriminális jelenségekről vagy magatartásokról valamint a korrupcióval foglalkozó állami intézkedésekről illetve azok tervezetéről. A korrupciót döntően negatív társadalmi jelenségként ismeri meg az olvasó ami ellen elsősorban állami represszív eszközökkel kell fellépni ám világossá válik hogy a természetrajza szerint mélyen az emberek gazdasági-társadalmi viszonyaiból fakad ennél fogva igen rejtett csatornákon működve valójában szinte leküzdhetetlen. Van olyan nézet is hogy - különösen a társadalom átmeneti instabil korszakában - pozitív hatása is van bizonyos mértékig elősegíti ("olajozza") a társadalom különböző alrendszereinek a működését és az ilyenkor széles körben elfogadott funkciója szerint a társadalmi elosztás egyenetlenségeit (sőt egyenlőtlenségeit) a maga finom eszközeivel korrigálja. Ezzel együtt is általános a nézet hogy szükséges a büntetőjogi fenyegetettséget fenntartani a büntetőjogi felelősség érvényesítését pedig szorgalmazni kell.

A Transparency International Magyarországi Egyesülete akként vélekedik hogy a politikusok mindig könnyen megígérik a korrupció elleni fellépést de aztán nehézségeik támadnak mert a hatalmon lévők általában ellenérdekeltek. Ma a korrupció legfőbb kerete a hatalommal való visszaélés. (Már nem tabu a korrupció Világgazdaság 1998. VII. 10.)

Roppant nehéz - a büntetőjog számára is - a korrupció mint bűnös magatartás definiálása: például korrupcióról beszélhetünk-e amikor az üzlettulajdonosok megvendégelik a rendőrt anélkül hogy közvetlenül kérnének tőle cserében ellenszolgáltatást. Nagyfokú tehát a bizonytalanság Magyarországon is hogy az állampolgárnak a hivatal embereivel eseti jelleggel vagy tartósabban fennálló kapcsolata korrupciós jellegűnek minősíthető minősítendő-e? (Bócz Endre fővárosi főügyész Magyar Nemzet 1999. II. 3.) Ugyanakkor a lobbizás sokak szemében egyenlő a korrupcióval ezzel kapcsolatban komoly felvilágosító munka de világos törvényi szabályozás is kellene. (Nem szégyen a lobbizás Világgazdaság 1998. III. 20.)

Éppen ez okoz sok olvasónak csalódást gyakran tapasztalja hogy a bűnt nem követi megfelelő vagy egyáltalán bármiféle büntetés. A Tocsik ügyben történt felmentés az első fokú bírósági tárgyaláson ezért önmagán túlmutató jelentőségű és a társadalmi közgondolkodást negatív irányba erősen befolyásoló esemény volt. (Elmarad a fehérgalléros bűnözők bűnhődése Magyar Nemzet 1999. II. 13.) Ennek kapcsán több vezércikk is született: a konklúzió az hogy Magyarországon még jelen vannak a szocializmusra jellemző formák és mechanizmusok előnyszerzés a versenyhelyzetben (állami megrendelések) vagy egyszerűen csak a hétköznapi működés feltételeinek megteremtésében (engedély megszerzése a hivataltól). Mindezt az újságírók az ország megítélése szempontjából alapkérdésnek tartják. (Zsebek és pénzek Magyar Nemzet 1999. II.25.)

Az átlag újságolvasó nagy valószínűséggel a futó benyomásaira hagyatkozik és aligha keresi vissza a korábbi lapszámokban - hetekkel hónapokkal azelőtt - megjelent írásokat. Igaz ebben segítik a szerkesztők amikor újra tárgyalnak egy ügyet vázlatosan felelevenítve a történet lényegét. Az ellenkező irányú figyelemre azonban végképp nincs kapacitása a hírfogyasztónak: gyakran megtörténik hogy szenzációszámba menő sokszor nagy terjedelmű híradást olvas egy-egy visszaélésről de annak kifejlődését szükségszerűen szem elöl téveszti. Ha ugyanis az újságírók nem térnek vissza rá akkor az ügy a "levegőben" marad alappal feltételezhetjük hogy azoknak a mozzanatoknak a számát gyarapítja amelynek eredményeképpen a közvéleményben az a határozott meggyőződés alakul ki hogy bármit meg lehet tenni büntetlenül vagy hiteltelené válik a tömegtájékoztatás.

A Napi Magyarország gyakorlatában feltűnősen sok az ilyen típusú híranyag az egyik legemlékezetesebb például az volt amikor a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be hogy a természetvédelmi földterületek eladása és a nemzeti parkok kezelése körül elképesztő méretű és anyagi kihatású bűncselekmények történnek (Az évszázad manipulációja? Napi Magyarország 1999. XII. 18.) "Utóbb" az ügy elenyészett.

A Népszabadság összeállítása szerint Amerikától Kínáig népszerű társasjáték a korrupció a világ valamennyi égtáján fejlett és fejlődő jóléti és szegény országaiban egyaránt. (Korrupció az egész világ 1999. II. 25.)

A Legfőbb Ügyészség adatai szerint Magyarországon a korrupciós ügyek fele hivatali vesztegetés. (Üzérkedésre csábít a hivatal Magyar Hírlap 1999. VII. 31.)

1997-ben 200 korrupciós ügyben született bírósági ítélet. Az elitéltek között van 1 fő polgármester 8 ügyvezető igazgató 1 banktisztviselő 3 orvos 11 rendőr 12 pénzügyőr és 1-1 határőr valamint börtönőr. (Egy év: kétszáz korrupciós ítélet Magyar Hírlap 1999. VI. 14.) Ezzel együtt is a Transparency International bírálja a magyar jogrend erőtlenségét. (Gyengék a korrupciótörvények Világgazdaság 1999. XII. 13.)

Sokba kerül a jogbizonytalanság különösen mert könnyen korrupció rakódik rá: az ingatlan és cégnyilvántartás megbízhatatlansága számos jogsértés forrása. Ehhez járul még hogy igen alacsony az országban az üzleti morál szintje sok szereplő alapvető jogi előírásokkal sincs tisztában és túl magasak a közterhek. Jó néhány külföldi cég éppen eme bizonytalanságok miatt szeret Magyarországon működni. A megoldás egyik fő eleme az oktatás színvonalának a növelése lehet. (Jogbizonytalanság okozta károk Világgazdaság 1999. V. 26.) Magyarországon egyébként a jellemző elkövetési formák: a hivatali vesztegetés és a befolyással üzérkedés az ígért előny többnyire készpénz. A legveszélyeztetettebb e tekintetben a közterületi rendőr valamint a határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő határőr. (Pintér Sándor belügyminiszter a washingtoni korrupcióellenes nemzetközi konferencián Világgazdaság 1999. II. 25.)

Az írószövetsége elnöke mélységes aggodalmának hangot adva kijelentette hogy a hatalomgyakorlás mai technikáinak a legveszedelmesebb következménye hogy Magyarország a tisztázatlan politikai és pénzügyi manipulációk és összefonódások országa lett. Korrupció a világon mindenhol van ám a hazai átlépett egy küszöböt ami az egész gazdaságot meg fogja bénítani. Ahol a törvény és a rendőrség körül napi botrányok vannak ott a törvények hatalma megszűnőben van. (Erkölcs nélkül nincs felemelkedés Magyar Nemzet 1998. IV. 9.) A helyzet nem sokat változott: Dávid Ibolya a vesztegetés elleni harcról nyilatkozva azt ma is az egyik legfontosabb feladatnak tarja. A lakosság egy ötöde ugyanis mindenkit korruptnak tart Magyarországon de háromnegyede marasztalja el az egészségügyi szférát. Dávid szerint a korrupció olyan mint az AIDS vírus a társadalom immunrendszerét támadja meg. (Magyar Nemzet 2000. VIII. 25.)

Ellenintézkedések

A közvélemény szerint "kenőpénzzel" általában mindenhol könnyebben mennek a dolgok: ezt elismerte egy újonnan létesített hivatali poszt embere a fővárosi közbeszerzési biztos is aki fő feladatának a főváros ügyeinek intézésében burjánzó korrupció leküzdését tartja. Tudatában van annak hogy az esetek egy részét lehetetlen bizonyítani ezért a legfontosabb - a következetes ellenőrzésen túl - a szigorúan betartott zárt rendszerű közbeszerzési eljárás. Különösen akkor válik gyanússá mellesleg egy beruházás ha annak menetét a tervektől eltérve gyakorta változtatgatják. A biztos azt ígéri hogy ha szükséges a munkaadójával akár a főpolgármesterrel is szembe fog szállni ha visszaélést észlel. (A korrupció egy része megfogható Népszava 1998. II. 2.)

A törekvéseket jelzi hogy Budapest főváros főjegyzője és az 1993-ban alakult nemzetközi szervezet a Transparency International Magyarországi Egyesülete képviselője együttműködési megállapodást írt alá a főpolgármesteri hivatal átvilágításáról különösen a korrupció-mentesség elérése végett. (Átvilágítják a fővárost Népszava 1998. II. 26.) A vizsgálat egyik fő megállapítása az volt hogy bizonyos egészségügyi beruházásokhoz kötődtek gyanús külföldi utaztatások. (Városházi korrupció: folytatás Népszava 1999. III. 4.) Utóbb disszonáns elemek vegyülhettek az együttműködésbe: a városvezető testületek olyan súlyos tévedéseket találtak a nemzetközi szervezet jelentésében hogy megkérdőjelezték a dolog komolyságát. (Vitatja a főváros a korrupciós jelentést Népszava 1999. III. 17.) Tiba Zsolt főjegyző határozottan elégedetlen a korrupciós átvilágítási jelentéssel. (Sértő az átvilágítási jelentés Népszabadság 1999. III. 17.)

Az állami vezetés optimizmusát demonstrálja a belügyminiszter álláspontja: a Washingtonban rendezett világméretű korrupcióellenes konferencia kapcsán - ahol egyébként alkalmazható és követendő magatartásmintákat és taktikákat dolgoztak ki - kijelentette hogy a magyar állam a korrupció minden megnyilvánulását "példásan göngyölíti fel". (Magatartásminták és technikák Magyar Nemzet 1999 II. 25.) A rendszerváltás utáni magyar privatizáció körüli korrupció kapcsán több szakértő is állítja hogy annak végrehajtása semmivel nem volt rosszabb mint az más államokban lezajlott sőt a gyors időbeni lefolyását tekintve még viszonylag kis kárt okoz a társadalomnak.

Magyarország egyébként elsőként csatlakozott az ENSZ korrupcióellenes globális programjához. Az ENSZ főtitkárhelyettese és a magyar igazságügyi miniszter megállapodást írtak alá hogy közös módszereket dolgoznak ki a korrupció ellenében. A világszervezet átvilágítja és ellenőrzi a magyar közéletet hazánk pedig elsőként próbálja ki az ide vonatkozó ENSZ protokollt. Dávid Ibolya az aláírás kapcsán kijelentette hogy a fogalmi bizonytalanságok miatt nem kíván becslésbe bocsátkozni hogy Magyarországon mekkora összeget érinthetnek a megvesztegetési ügyletek. A Transparency International 1998 évi rangsorán hazánk lejjebb csúszott a százas listán a 25-ről a 33-ra de még így is jobbak vagyunk a középmezőnynél. (Világgazdaság összeállítása 1999. X. 10.)

A vállalkozások fejlődésénél külföldi szakemberek a legnagyobb akadályt az átláthatóság hiányában és a korrupció magas szintjében látják. A korrupció gyengíti a verseny csökkenti a gazdasági hatékonyságot rontja a fejlesztési kilátásokat. A fejlett világban az a tendencia kezd kibontakozni hogy a vállalkozások un. tisztasági köröket hoznak létre amelyben ismerik egymást a cégek és helytálnak a másikért. (A korrupció visszaszorításáért Világgazdaság 1999. VI. 2.)

Életbe lépett az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) keretében a Transparency International kezdeményezésére 34 ország által elfogadott nemzetközi konvenció a korrupció visszaszorítására. Ennek legfőbb passzusa hogy a résztvevő országok a nemzeti törvényeik sorában bűncselekménnyé nyilvánítják a külföldi cégnek adott "kenőpénzt". Magyarország az egyezményt aláírta és noha még nem történt meg a ratifikálása a kérdéses magatartás már bűncselekménnyé lett nyilvánítva. (A végrehajtás még várat magára Világgazdaság 1999. II. 16.)

A jelenség kapcsán feltűnően sokat szerepel valamennyi lapban az igazságügyi tárca közelebbről a hosszú időn keresztül folyó előkészület a korrupció ellenes intézkedés sorozatra. A stratégia lehetséges fő irányait az igazságügy miniszter a közigazgatás az üzleti szféra valamint a legfelső szintű politikai-gazdasági elit vonatkozásában jelölte meg. A konkrét teendőkön túl a legnagyobb esélyünk akkor lesz ha olyan generációt nevelünk fel amelynek tagjai megvetik a korrupciót. (Korrupcióellenes stratégia készül Magyar Nemzet 1999. VI. 4.)

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a gazdaságirányításban meghatározó pozíciójú vezetők körében erős a csábítás hogy beavatkozzanak alsóbb szintű gazdasági döntési folyamatokba. Itt a konkrét lehetséges veszélyhelyzeten és károkozáson túl általános hatással is számolni kell mert az állampolgár akkor lesz törvénytisztelő ha a közintézményrendszer is tisztességesen és szabályosan működik. (A korrupció visszaszorításának lehetőségei Magyar Nemzet 1999. VI. 9.) Ehhez kapcsolódik a társadalomtudós Kende Péter véleménye az egyén tisztességére apellálok . (Népszabadság 1998. VI. 6.)

Készül az igazságügyi minisztériumi előterjesztés a korrupció visszaszorításra. A tervezet megfogalmazója Márki Zoltán főosztályvezető hangsúlyozza hogy a társadalmat nem arról kell meggyőzni hogy miért rossz a korrupció hanem inkább arról hogy miért jó tisztának maradni. Politikai szervezetnek bizonytalan eredetű pénzt nem szabad elfogadnia. (Korlátoznák a mentelmi jogot Magyar Nemzet 2000. VIII. 28.)

Az összeférhetetlenségi szabályok persze nem lesznek könnyen végrehajthatók pl. a kistelepüléseken ahol eleve alacsony a közéleti szerepre alkalmas vagy vállalkozó emberek száma. (Kényelmetlen összeférhetetlenség fellépés az önkormányzati korrupció ellen Napi Magyarország 1999. IX. 24.)

A parlament döntött a közbeszerzési törvény módosításáról: azt várják ettől hogy csökken a korrupció növekszik a közpénzek felhasználásának a hatékonysága eddig ugyanis hozzávetőlegesen 40 milliárdnyi forint ment "félre". Valójában eddig az ellenőrzés sem volt igazán hatékony. Fontos változás hogy aki szabálytalankodik öt évre kizárható a közbeszerzési eljárásokból. (Kizárható a korrupció Napi Magyarország 1999. VI. 17.)

A rendőrök számára a szolgálatban tilos lesz a mobiltelefon és a maghatározott összegen felüli készpénz birtoklása (Népszabadság 2000. VII. 17.) A Belügyminiszter eltökélten intézkedik a rendvédelmi szervek tisztaságáért sokat várnak a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának a megerősítésétől növekszik a belső elhárító szervek jogköre és létszáma készen állnak arra hogy bármilyen forrásból származó értesülést ellenőrizzenek. (Pintér program a korrupció ellen Népszabadság 1999. XI. 16. Civilt is figyelhet a rendvédelem? 1999. V. 13.)

150 ezer tisztviselőt érintene a belügyminisztériumi vagyonnyilatkozat tervezet: mindenkinek számot kellene adnia arról hogy autója ingatlanja részvénye vagy takarékbetétje mekkora hogy majd el lehessen számoltatni a gyanús gyarapodásról. (Magyar Hírlap 2000. VII. 1.)

A kiterjedt korrupció akár évi 0 5-1 százalékkal is lassíthatja egy ország GDP növekedési ütemét. A korrupció elriasztja a külföldi beruházókat akadályozza a hatékony jövedelem elosztást és elősegíti a fekete gazdaság illetve a szervezett bűnözés terjeszkedését. A Világbank jelentése a következőket javasolja a korrupció megfékezésére:

• emelni kell a köztisztviselői fizetéseket és ezzel egyidőben
• átlátható intézményi struktúrákat kell létrehozni
• egyszerűsíteni kell az adójogszabályokat
• egyértelmű viszonyokat kell teremteni a közbeszerzések területén
• segíteni kell a média és a nem kormányzati szervezetek ellenőrző tevékenységét és
• minden eszközzel erősíteni kell a bíróságok függetlenségét

ugyanis önmagában messze nem elégséges ha a korrupciós cselekményen rajtakapottakat bármilyen szigorúan megbüntetik. (A korrupció fékezi a gazdasági növekedést Világgazdaság 1998. IX. 17.)

Közbeszerzések

A gazdaságvédelmi koordinációs bizottság elnöke kormányzati ciklus zárásaként értékelte a helyzetet: a közbeszerzési törvény elfogadása óta a Közbeszerzési Tanács évi 3000 közbeszerzési eljárást vezényelt le 3000 milliárd forint sorsáról döntve így. (Erkölcs és korrupció Magyar Nemzet 1998. IV. 7).

Korrupcióra a jelek szerint a legtöbb alkalom közigazgatásnak a közbeszerzésekkel foglalkozó szegmensében nyílik manapság. Többnyire az önkormányzatok és a kórházak sértik meg a vonatkozó szabályokat. A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az előző évben közel 800 bejelentés érkezett ezek egyharmadánál tártak fel súlyos szabálytalanságot. (Közbeszerzés a korrupció melegágya Népszava 1999. I. 14.)

1998-ban a közbeszerzési döntések ellen 300 jogorvoslati kérelmet nyújtottak be jelentős részüknél bebizonyosodott hogy valamilyen visszaélés történt. Becslések szerint ezen az úton évente több 10 milliárd forint közpénz vándorolt magánzsebekbe. Döntés született hogy 2001-ig várhatóan az EU-normákkal szinkronba kell hozni a közbeszerzési törvényünket. (Sok a korrupciós közbeszerzési ügylet Magyar Nemzet 1999. október 26.) A közbeszerzési Tanács a parlamentnek szóló jelentésében a közbeszerzési eljárások kapcsán rámutat hogy az ajánlatkérők túl gyakran - hivatkozván a sürgősségre - a gyorsított un. tárgyalásos eljárást alkalmazzák a közbeszerzési procedúra helyett amit ugyan a törvény kivételesen megenged nagy számú alkalmazása azonban felettébb korrupciógyanús. (Közbeszerzés Világgazdaság 1999. XI. 11.) Világossá vált hogy az 1995-ös közbeszerzési törvényt módosítani kell hogy a különböző kiskapuk bezárásával javuljon a közbeszerzések átláthatósága. (Korrupciómentessé tehető a pályáztatás Magyar Nemzet 1999. VI. 15.) Ugyancsak a törvény szigorítását szorgalmazza Berényi Lajos a Közbeszerzési Tanács elnöke is. (Pályázatok korrupcióval Magyar Hírlap 1998. XI. 20.)

Közbeszerzési hivatalnokokat és vállalkozókat tartóztattak le az Uzsoki utcai kórház rekonstrukciója kapcsán adott közel 1 millió forintos kenőpénz miatt. (Korrupciós ügy a városházán Népszava 1998. I. 19.) A vizsgált időszak egyik legnagyobb sajtót kapott korrupciós botrány indult ezzel a színhely a budapesti városháza. A városi megrendeléseket sok szabálytalansággal adták ki egyesek szerint a főpolgármesteri hivatal politikai utasításokra működik. (Felelősnek tartják a vezetőket Magyar Nemzet 1999. III. 11.) A MIÉP szerint túl régóta kormányoz a budapesti városházi vezetés túlságosan sok pénzt fizetnek ki a külső megbízottaknak és a szakértőknek. Úgy találják hogy már a közbeszerzési pályázatok kiírásánál manipulálnak olyan feltételeket szabnak amelynek lehetőleg egy (általuk preferált) pályázó tud megfelelni. (A MIÉP átvilágítja a fővárost Magyar Nemzet 1999. III. 9.) A Fővárosi Főügyészség erőfeszítései nyomán elkészült a vádirat a városházi korrupció ügyében: kiderült hogy a fővárosi építkezések kapcsán az érintett ügyosztály hivatalnokai 100 ezer forintos nagyságrendért voltak megvásárolhatók. (Függőben a fegyelmi eljárások Világgazdaság 1998. VII. 15.) A városházi korrupciós ügyről legteljesebben a Népszabadság tudósított összesen 12 anyaggal 1998. januártól 1999 október végéig terjedő időszakban.

A fővárosi közbeszerzési vizsgálóbiztos beszámolója szerint a beruházások előkészítése nem javul lassú és bürokratikus a folyamat gyakran nem felel meg az alapvető előírásoknak. A Szent Imre Kórház felújítási munkálatai kapcsán fegyelmi vizsgálatot javasol. (Világgazdaság 1998. IX. 6.) A fővárosi önkormányzat rendeletben szabályozza újra a beruházások és felújítások kereteit. Új fogalmat vezetnek be a privát érdekeltség fogalmát. Ennek értelmében nem vehet részt a beruházás előkészítésében sem az akinek akár közvetlen akár közvetett érdeke fűződik ahhoz. A résztvevőknek ezzel kapcsolatban írásban kel nyilatkozniuk. (Gyorsítják a fővárosi beruházásokat Világgazdaság 198. IX. 11.)

A jelentősebb tárgyú közbeszerzési lejárások közül kiemelkedik a Nádor '95-ös cég ügye: a mobiltelefonok lehallgatására szolgáló berendezés a nemzetbiztonsági szolgálatok számára sok milliárdos üzletet jelentett ehhez képest mint azt a Kormányzati Ellenőrzési Iroda megállapította olyan szimpla mondhatni primitív szerződés az alapja amelynél egy autó adásvétele bonyolultabb iratokkal történik. (Büntetőeljárás a Nádor '95 ellen Magyar Nemzet 1999. január 8.)

A civil szféra kezdeményezései

Az állami erőfeszítések mellett a korrupció jelenségköre kapcsán - talán a fogalmi bizonytalanságok még inkább az általános érdekeltség és érintettség okán - viszonylag ritka a civil kezdeményezés. Zlinszky János volt alkotmánybíró 12 alapító taggal útjára bocsátotta a Tiszta Kezek Magyarországért Mozgalmat. Pártpolitika mentességet határoztak el és hogy az olasz mintát fogják követni noha a módszereket még nem dolgozták ki. A résztvevők egyike Makovecz Imre elismerte hogy a harc kilátástalannak tűnik mégis az a céljuk hogy tiszta és becsületes társadalmi struktúrák jöjjenek létre. (Tiszta kezek mozgalma a korrupció ellen Népszava 1998. IV. 30.)

Az "Asszonyok a nemzeti egységért" mozgalom (amelyről a hírben nem tudunk meg közelebbit) nyilatkozatot adott ki felszólítva az Orbán-kormányt hogy tegyen rendet: az előző kormány ideje alatt született korrupciós ügyekben legyen soron kívül döntés a büntetések kerüljenek nyilvánosságra. (Magyar Nemzet 1999. VII. 6.) A Magyar Közigazgatási Kamara elnöke sürgeti a közigazgatás etikai kódexét amelyet eddig egyik rendszerváltás utáni kormány sem fogadott el. Állítja: nem igaz hogy megtörtént volna a hídverés a bűnözés és az igazgatási szakma között azonban valóban sok a félre érthető mozzanat szabályozni kell például hogy mit fogadhat el a köztisztviselő az ügyfelektől hol a határ stb. (Fiókban hever az etikai kódex Magyar Nemzet 1999. IV. 12.) A Nemzeti Agrár Klub Egyesület tanácskozásán elhangzott hogy a mezőgazdasági támogatások osztogatása korrupciót szül. (Napi Magyarország 1998. III. 5.)

Agrárium környezetvédelem

Az állami élet számos területe igen érzékeny a témánk szempontjából. Jelentős a korrupciós lehetőség például az agrártámogatási kérelmek elbírálásánál. A méretek érzékeltetésére: 1995-ben 320 ezer kérelem nyomán 154 milliárd 1996-ban 241 ezer kérelemre 122 milliárd forintot fizettek ki. Az ellenőrzések arra utalnak hogy ezeket az ügyeket a korrupció jellemezte. (Interjú Bencze Józseffel a vám- és pénzügyőrség rendészeti főigazgatójával Népszava 1998. II. 3.) Ugyancsak veszélyes terület a környezetvédelem: a parlament illetékes bizottságának elnöke az itteni pályáztatásokkal kapcsolatban szigorú szakmai és pénzügyi belső ellenőrzési rendszer kidolgozását sürgeti. (Korrupciógyanú a zöld felügyelőségeken Népszava 1999. IX. 10.)

Államigazgatás önkormányzatok területe

Az állami élet érintettségére hozott napvilágra vészjósló információkat egy a Pénzügykutató Rt. megbízásából készült kutatás: a felső szintű államigazgatási vezetők közel felénél már próbálkoztak megvesztegetéssel. 534 fő minisztériumi önkormányzati rendőrségi és adóhivatali vezető munkatársat kérdeztek meg: 40 %-uk nem tartja korrupciónak a protekció érvényesítését és az apró ajándékok elfogadását. 28 %-uk szerint a korrupció hatása pozitív gyorsabbá és társadalmi mércével is eredményesebbé teszi az ügymenetet. A kutatás az ÁPV Rt-t találta a legveszélyeztetettebb intézménynek majd a bankok és a pártok következnek a sorban. A legsúlyosabb helyzetű a környezetvédelmi tárca a legkevésbé érintett az Igazságügyi Minisztérium. A köztisztviselők többsége szerint a korrupció korában élünk. (Évente több tízmilliárdot emészt fel a korrupció Népszava 1998. V. 20.) Ugyanakkor érdekes hogy az EBRD jelentés egyáltalán nem mutatja rossznak Magyarország helyzetét. (Korrupció hazánk a jobbak között Népszabadság 1998. V. 11.)

Egy példa: iparűzési adóhátralék kifizetésének halasztását kérte az ügyfél a hivatalnok megvesztegetési pénzt kért a rendőrség őrizetbe vette. (Százezer forintot kért a korrupt fővárosi hivatalnok Magyar Hírlap 1999. IV. 15.)

Nyíregyházán a polgármesteri hivatalban - Veszprém után másodikként az országban - európai színvonalú (EU ISO 9001) nemzetközi minőségbiztosítási rendszert vezettek be. A rendszer a lényege szerint teljese átlátható és korrupciómentes ügyintézést jelent. (Korrupciómentes közigazgatás Napi Magyarország 1999. VIII. 23.)

Rendvédelmi szervek

A korrupció sajátos és különösen veszélyes terepe az állam hatalmi működését jelentő fegyveres rendvédelmi szolgálatok intézményei érthető ha gyakran megjelenik a témának az a vetülete a tömegtájékoztatásban.

10 évet visszatekintve szaporodnak a rendőrségnél a korrupciós esetek de ennek oka lehet az is hogy eredményesebb a nyomozó hivatal felderítő munkája emellett pedig egyre több az állampolgári bejelentés tehát a lakosság is kevésbé tűri el a visszaéléseket. (Az egyre több korrupciós eset miatt főügyész-helyettes vezeti a nyomozóhivatalt Napi Magyarország 1999. IX. 20.)

A rendőrség
Az országos főkapitány elismerte hogy a rendőrségen belül van korrupció bár a méreteit még becsülni sem tudják. Mindenesetre a szóbeszéd azért súlyosabb helyzetről tudósít mint a valóság. 1998 első felében több mint 100 rendőr ellen indult eljárás korrupciós bűncselekmény miatt. Fontos körülmény hogy valamennyit maga a rendőrség derítette fel. (Interjú Orbán Péterrel Népszava 1999. I. 23.) Igaz a későbbi teendők még bizonytalanok a nagyon eredményes Mobil Ellenőrző Szolgálat ideiglenesen működött miután lejárt a tagjainak a vezénylése még nem dőlt el hogyan tovább. A MESZ az ország egész területén bármikor váratlanul intézkedés közben is ellenőrizhette bármelyik rendőrt rendfokozatra tekintet nélkül. (Lejárt a rendőrség mobil ellenőreinek a megbízatása Népszava 1999. III. 24.) Az ellenőrzés módszere aggasztja viszont a rendőrök szakszervezeteit (A korrupció felszámolása nem sérthet emberi jogokat Népszabadság 1998. VII. 23.)

A Belügyminisztériumban egyébként módszertani anyag készül a belső korrupció ellen ehhez az FBI tapasztalatokat is hasznosítják. Az amerikai gyakorlattal 24 szakember a helyszínen ismerkedett. (FBI-segítség a korrupció leküzdésében Népszava 1999. I. 14.) Felmérések szerint a rendőrök rossz anyagi helyzete miatt erősödött meg soraikban a korrupció tehát a kisrendőr napi megélhetési gondja. ("Szolgálunk és félünk" Népszabadság 1998. XII. 22.)

Magyarország talán legnagyobb közéleti skandaluma amely a szervezett bűnözés irányába mutat sajátos módon a rendőrséget helyezte igen rossz megvilágításba. A parlamenti Pallag-féle olajbizottság is rendőrök szereplése és rendőrök elleni vádak mentén szerveződött meg. Az ügy egyértelműen összekapcsolta a közvélemény számára a rendőrséget és a korrupciót. (Házkutatás az olaj-ügy tanújánál Nógrádi Zsoltnál Népszabadság 2000. VIII. 15. Félezer közéleti szereplő Nógrádi listáján Népszabadság 2000. VII. 31. Viharsarki olajügyek Népszabadság 1999. X. 9.)

A korrupció egyre inkább úgy tűnik mindennapossá vált a rendőrség életében. A Pest megyei Rendőr-főkapitányságon a bevándorlási és tartózkodási engedélyek kiadáshoz kötődött. (Korrupció az idegenrendészeten Magyar Hírlap 1998. X. 31.) 1997-ben egyébként a hivatalos tájékoztatás szerint 70 fő hivatásos rendőrt értek korrupción. (Magyar Hírlap 1998. III. 31.) de 1999-ben is két hét alatt 12 rendőrt vettek őrizetbe korrupció miatt a közvélemény-kutatók szerint 100 polgárból 42 megvesztegethetőnek tartja a rendőrt. (Korrupciógyanú a rendőrök ellen Magyar Hírlap 1999. VII. 9.)

Rendőrségi vezetők is a korrupció igen veszélyes melegágyának tartják a Magyarországon meglehetően elterjedt és kényszerűen elfogadott gyakorlatot amely szerint a rendőrség napi munkáját különböző alapítványok anyagilag támogatják. Ezekről nincs nyilvántartás senki nem tudja hogy valójában mekkora és milyen eredetű pénzekről van szó. A Belügyminisztérium vizsgálja a gyakorlatot és szigorításra készül. (Milliós adományok kerülhetnek a rendőrségi alapítványokhoz Népszava 1999. X. 28.) Erről beszél az egykori sztárrendőr a szervezett bűnözés elleni szolgálat volt vezetője Tonhauser László ny. rendőr ezredes is: a rendőrségi korrupció ott kezdődik amikor alapítványi pénzeket engednek a rendőrséghez. (Népszava 1999. X. 20.)

A büntetés-végrehajtás
A büntetés-végrehajtás országos parancsnokságának fegyelmi referense szerint a szervezett bűnözés a magyarországi börtönökben is jelentkezett már: egyre gyakoribb a fegyőrök megkörnyékezése de nagyon szigorú a börtönök belső rezsimje ezért kevés tere van a korrupciónak. Leggyakrabban az fordul elő hogy telefonálási lehetőséget biztosítanak az elitéltnek. (A szervezett bűnözés másik oldala Népszava 1998. I. 5.)

Az ország egyik legbiztonságosabbnak tartott fegyintézetéből megszökött arab bűnözőnek rendőr és fegyőr segítői voltak. (Elfogták a jordán rabot megszöktető börtönőrt Népszabadság 1999. XII. 13.)

Bökönyi István a büntetés-végrehajtás új országos parancsnoka a beiktatásakor hangsúlyozottan beszélt a korrupció megszüntetésének fontosságáról. (Korrupció a börtönben Magyar Hírlap 1999. V. 18.)

A vám és pénzügyőrség
Súlyosnak tartják a helyzetet a vám- és pénzügyőrségnél: 1998-ban 44 munkatárs ellen indult eljárás zömmel ÁFA-visszaigényléshez nyújtottak segítséget valamint értékes szállítmányok fiktív ki- és beléptetését végezték el. (Megszabadultak a "tégláktól" Népszava 1999. III. 13.)

A 6500 fős vámhatóságnál 2000. első felében 16 munkatárs ellen indult eljárás korrupciós cselekmény miatt az előző évben 46 fő került gyanúba. (Korrupciós mérleg a vámhatóságnál Magyar Hírlap 2000. VII. 6.)

Külföldi vonatkozások

A korrupció persze távolról sem nemzeti sajátosságunk a nagyvilág ilyen típusú eseményeiről is bőséges tájékoztatást kap a magyar olvasó. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot megrázó botrány kapcsán helyesen mutatnak rá arra hogy mindenekelőtt az alapul vett eseménysorozat valamint az azt szervező organizáció fejlődésének a gyorsuló üteme az amely a NOB tisztségviselőinek a "botlását" előidézte: a sport ma már csak ürügyként "testgyakorlás" a szó eredeti értelmében a NOB sokkal inkább egy globális vállalkozás ahol dollármilliárdokkal gazdálkodnak. (Miből gazdálkodik a korrupcióba keveredett NOB? Magyar Nemzet 1999. II. 3.) A Népszabadság hírül adja hogy már összesen 62 NOB tagot gyanúsítanak korrupcióval (Salt Lake City után Nagano 1999. I. 18.) majd NOB korrupciós hálójáról a Samaranch éra ingatagságáról írnak (Egy impérium vége 1999. II. 13.) Kasza László anakronizmust emleget a sport világszervezete korrupciós ügyei kapcsán (Népszabadság 1999. II. 5.)

A téma néhány éve még tabu volt most a Világbank arra kényszerült hogy tervet készítsen a hiteleihez kapcsolódó korrupció visszaszorítására. Tervezik átnézni valamennyi ország kormányzati viszonyait és korrupciós kockázatát. Elsődleges adataik szerint a legnagyobb baj Oroszországban és Indonéziában van. De nemcsak a hitel kihelyezésének országaiban hanem magában a Világbankban is komoly problémák látszanak: saját tisztségviselőik is gyanúba kerülnek a közelmúltban el is bocsátottak 2 japán alkalmazottat. (Visszaélések minden téren Világgazdaság 1999. I. 13.) Szakértők szerint mindezek mellett is különösen a fejlődő és a feltörekvő országok vannak igazán veszélyeztetve a korrupció által: ezeken a helyeken sürgető feladat a vétkesek szigorú megbüntetése valamint a gazdálkodási folyamatok átláthatóvá tétele. (Első korrupcióellenes konferencia Miamiban Világgazdaság 1999. IV. 10.)

Romániában mérhetetlen korrupció fejlődött ki ezért az állami vagyonalap megszüntetését ajánlotta a Kormányzati Ellenőrzési Iroda. Kimutatták hogy több ezer köztisztséget ellátó alkalmazott ül számos állami tulajdonú vállalat igazgatóságában és akadályozzák illetve befolyásolják a privatizáció menetét. (Korrupció a román privatizációs szervezetben Világgazdaság 1999. X. 11.)

A Népszabadság a vizsgált időszakban 38 anyagban foglalkozik a nagy nemzetközi botrányokkal mint a Jelcin családé Oroszországban Helmuth Kohl volt német kancelláré és a Kereszténydemokrata Párté Benjamin Netanjahu volt izraeli kormányfő közpénzen felújított lakásügyével Roland Dumas volt francia külügyminiszter az Alkotmánytanács elnökének és barátnőjének sikerdíjával Mandelson és Robinson brit munkáspárti miniszterek korrupciós ügyleteivel valamint az EU Miniszteri Bizottságának különösen Edith Cresson volt francia kormányfő asszony közpénz csalásaival. Hírt adtak ezenkívül szlovákiai prágai boszniai dél-koreai valamint a lichtensteini "pénzmosodai" korrupciós ügyekről.

A botrányok ma már következményekkel járnak pl. a korrupciós botrány miatt lemondott az Európai Unió kormánya a végrehajtásért felelős Miniszteri bizottság. (Nem számítanak a bővítés lassulásra Magyar Hírlap 1999. III. 17.)

És még néhány cím a Magyar Hírlapból: Korrupciógyanús román politikusok (1998. VIII. 22.) Piszkos tizenkettő Belgiumban (1998. IX. 2.) Albán származású svájci üzletember orosz politikai korrupció-gyanús kapcsolatai (1999. IX. 4.) folytatódik a horvát közlekedési miniszter leváltása körüli botrány korrupció Horvátországban (1999. IX. 9.)

A legnagyobb súlyú intézkedésnek Lazarenko volt ukrán miniszterelnököt érintő intézkedés látszik: Svájcban másfél év szabadságvesztésre ítélték 66 6 millió dollár tisztára mosása miatt. Lazarenkot az ítélet idején San Franciscóban tartják börtönben 112 millió dolláros pénzmosási eljárás miatt. (Elítélték Lazarenkot Magyar Nemzet 2000. VII.1.)

A Magyar Nemzet összeállítása szerint nincs korrupciómentes közélet. Felsorolja és áttekinti: Willy Claes NATO főtitkár még belga miniszterkénti korrupciós ügyét Dél-Korea két életfogytiglanira ítélt egykori államfőjét Peking volt polgármesterének 16 év börtönre ítélését és Richard Holbreooke amerikai sztárdiplomata korrupciós ügyét amely lehetetlenné tette ENSZ nagyköveti kinevezését. (Magyar Nemzet 1999. I. 29.)

Nem kevésbé érdekes az olaszországi sikeres korrupció ellenes hadjárat kifulladásáról szóló tudósítás. Az akció széles körű társadalmi támogatottságot élvezett: 7 év alatt 25 ezer személlyel szemben folyt vizsgálat 4500 főt vád alá is helyeztek köztük közel 1000 szenátort és képviselőt valamint külföldre menekült a börtönbüntetés elöl Bettino Craxi volt miniszterelnök de megélték azt is hogy történelmi pártok bomlottak fel. A munkának nem jutottak a végére még mindig nincs rend a közéletben ugyanakkor mindenki elfásult. (Lezárult a tiszta kezek korszaka Magyar Nemzet 1999. VIII. 18.)

A politikai közélet szereplői

A korrupciós bűncselekmények súlyosan veszélyeztetik a politikai vezetők iránti bizalmat de eddig a legszigorúbb szankciók sem hoztak eredményt. A privatizáció és a bankkonszolidációk ideje lejárt most a közbeszerzési eljárás a legsikamlósabb terület. (A korrupció már átszövi a gazdasági életet Magyar Nemzet 1999. március 18.) A Népszabadság a nagyobb fajsúlyú ügyeket úgy tálalja mint a politikai elit korrupciós szövevényeit (Lockheed ügy Postabank VIP-listája a Tocsik ügy bírósági szakasza - A közpénzek szivárgása 1999. VI. 1. Orbán nem gyanít korrupciót 1999. V. 27. Stefi gróf háta mögött 1999. V. 15. Két igazgatósági tag szerint célszerű volt Tocsik megbízása 1998. I. 27.) Természetszerűleg a politikai hovatartozás szerint ellentétesen ítélik meg a közszereplők a helyzetet: mindenki panamázik mondja Kránitz Mariann kriminológus (Népszabadság 1999. XI. 20.) hecckampány folyik jelenti ki Orbán miniszterelnök (Népszabadság 1999. II. 13.) Tellér Gyula a MEH főosztályvezetője pedig "fehér könyvet" ad ki a Horn-kormány korrupciós bűneiről (Népszabadság 1999. X. 22.)

Korrupció kutatók állítják hogy a rendellenes közösségi működésért így a korrupcióért is a közösségi élet irányítóit a politikusokat terheli a felelősség példálózva felhozva a Palotás és a Tocsik ügyet. (Fejétől bűzlik a hal Népszabadság 1998. XI. 27.)

Egy 1998. májusi felmérés szerint a magyar parlamenti pártokat a magyar lakosság általában 50 százalékban korruptnak látja. FKgP 58% MSZP 54 % SZDSZ 51 % MDF 51 %. A FIDESZ-MPP helyzetén nem rontott a Selmeczy és Balsay képviselők felelősségre vonása a Lockhead ügy kapcsán az intézkedést általános helyeslés fogadta. (A parlamenti pártok korrupciós indexe Világgazdaság 1999. VI. 16.)

Az RTL Klub tévécsatorna Akták című műsorában az olajügyek korona tanúja Nógrádi Zsolt az MSZP-t az SZDSZ-t és az MDF-t nevezi meg mint akik részt vettek a piszkos olajüzletekben. (Ismét vádol az olajtanú Magyar Nemzet 2000. VII. 31.)

Kelemen Iván a Kordax-alapító vallomása szerint az 1994-es választások előtt burkolt kampánytámogatásban részesített féltucatnyi ma is aktív politikus bár azok nem viszonozták a szívességét. (Politikusok és üzletemberek a korrupció gyanújában Magyar Nemzet 2000. VII. 6.)

Pártprogramok és kormányprogram a korrupcióról

(1998) A Fidesz-MPP programja a polgári Magyarországot célozza meg elérni és "Az új évezred küszöbén" címet viseli. Ehhez hatékony állam kell. Kifejeződik a szándék hogy helyreálljon a polgári értékrend ezen belül az államigazgatásban elsődleges értéknek kell lennie a tisztességes munkának amelyhez kilátásba helyezik a köztisztviselők etikai kódex elkészítését. A kormány szándéka határozottan fellépni a korrupció és a hivatalos befolyással való visszaélés ellen. Fontos követelmény hogy élő kapcsolat legyen a közigazgatási intézmények és az állampolgárok valamint a társadalmi mozgalmak között. A kormány célul tűzi azt is hogy gyors és hatékony legyen az ügyintézés: ki kell építeni a polgárok számára előnyös az engedélyezési eljárásokat egyszerűsítő ügyfélszolgálati rendszert. Mindehhez megbecsült korrekt tisztviselői gárdát tartanak szükségesnek továbbá növelni kell az egyes állami eljárások átláthatóságát de meg kell teremteni azt a légkört is amelyben a korrupt tisztviselőt maguk a hatósági kollektívák zárják ki a soraikból.

Az MDF "Biztonságot mindenkinek" című programja csak áttételesen szól a korrupcióról. Részint leszögezi hogy Magyarországon a közbiztonság katasztrofális szintre süllyedt részint mintegy példabeszédet tartva az olvasó tudomására hozza hogy: "a jó kormány gondosan ügyel a közügyek tárgyilagos intézésére és a közpénzek tisztességes és a közérdeket szolgáló felhasználására".

Az FKgP programja a parlamenti könyvtárban sincs meg csupán a budapesti szervezet viszonylag nagy terjedelmű brosúrája ez azonban a korrupcióról nem szól egyáltalán.

Az MSZP - lévén hogy a választások idején kormányzati pozícióban találjuk - áttekinti az addig eltelt négy évet azonban nem beszél direkten sem a közbiztonságról sem pedig a korrupcióról semmilyen előjellel ugyanakkor kijelenti hogy készen állnak a folytatásra. Áttételesen persze a folytatásban vannak elképzeléseik amelyek nyilván a korrupciót is semlegesítenék. Erről van szó amikor szolgáló közigazgatást ígérnek gyorsabb szakszerűbb és emberközelibb hivatali ügyintézést. A program exponálja hogy kiéleződött a gazdasági verseny ahol nemtelen eszközöket is használnak a résztvevők mint például a korrupciót. Ellenszerül a közterhek kiszámíthatóbbá tételét valamint az ellenőrzési rendszerek megerősítését tervezik.

Budapest 2000. október 24.
A szerző Dr. Németh Zsolt az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa

Frissítve: 2001-02-23 15:10
© Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Célkitűzés • Impresszum • Felhasználói jogok